Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-12-29 / 294. szám

Körösvidék 2 __ ügyelői, akik az ehez szükséges te­temes mennyiségű pénzt ugy gyűj­tötték össze, hogy egész éven át minden alkalommal, amikor össze­jöttek egy kis szórakozásra, gon­doltak a szegényekre, árvákra s va­lamit félretettek az ő karácsonyi fel­ruházásukra. Ha minden ember igy tenne, mint ezek a derék házmesterek 1 Ha min­den ember gondolna legvidámabb óráiban azokra, akiknek nagyon, na­gyon ritkán lopódzik mosoly az ar­cukra 1 Ha minden jól, kedélyesen eltöltött óra után csak egy egész csekélységet adna mindenki azoknak, akik éheznek és fáznak 1 Bizony nem volna ebben az országban ru­hátlan árva, éhező koldus. Ezek a derék házmesterek példaképül szol­gálhatnak mindenkinek arra, hogy adni, jót tenni lehet azoknak is, akik nem Krőzusok, akik még csak nem is háziurak, hanem csupán házfel ügyelők. A kultura decentralizálása Az ország tevékeny és kitűnő kul­tuszminisztere, gróf Klébelsberg Kunó ujabb nagyjelentőségű reformmal siet a magyar kultura támogatására. E terv magva és lényege négy úgyne­vezett kulturtartomány szervezése, amelyeknek székhelyei Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs lesznek. Mindegyik kulturtartomány főnököket kap, akik olyan széles jogkörrel lesznek felruházva, hogy a reform életbelépése után a mai vallás- és közoktatásügyi minisztérium egészen kislétszámu felügyeleti szervvé zsu gorodik össze. A kulturtartományok főnökségei teljes hatáskörrel veszik át az egye­temi, egyéb főiskolai, középiskolai, elemi népoktatás, iskolánkivűli okta­tás, népnevelés, mezőgazdasági és egyéb szakoktatás, testnevelés, le­venteoktatás, muzeális, előadó és képzőművészeti ügyek igazgatását, de a tisztviselők áthelyezésének jogát egyik kulturtartományből a másikba a kultuszminiszter a maga számára tartotta fenn. A törvényjavaslat értelmében a tankerületi főigazgatóságok, tanfel­ügyelőségek és a különböző szak­felügyelőségek megszűnnek, illetve beolvasztatnak akulturtartományokba Szükséges-e bizonyítgatnunk, hogy ennek a nagyszabású reformnak a sikeres megvalósítása a magyar kul­túrának csak óriási hasznára lehet. Európa bármelyik nagy államára fordítva tekintetünket, első pillan­tásra mindegyikben a kulturgócpon­toknak egész sorozatát vesszük észre. Természetesen minden országban van egy város, leginkább a főváros, amely a legnagyobb tömegű kulturát összpontosítja magában, de ez egy­ben nem mindig jelenti azt is, hogy hozzá hasonló fontosságú más kul­turgőcpontok ne léteznének. Németországban például Berlin mellett Lipcse, München, Drezda stb. versengenek a hegemóniáért, Angol országban london mellett Edinbourgh, Manchaster, Liverpool, Dublin tar­toznak a legnevezetesebbek közé s Franciaországban is megemlíthetjük a világ fővárosán, Párison kívül Marseillest, Lyont, Toulont, Rouent stb. Ez országoknak nagy szellemi ninan iiiiiiiiiiimniim •••••••a rauaaMl aMuwmBsi Gyula, december 28. F. hó 28-án, kedden tartotta meg Békésvármegye törvényhatósági bi zottsága rendes téli közgyűlését igen élénk érdeklődés mellett. Dr. Kovacsics Dezső főispán elnöki megnyitójában meleg szavakkal üd­vözölte a vármegyei választókerületek újonnan megválasztott országgyűlési képviselőit a törvényhatóság nevében. Dr. Márky Barna vármegyei má­sodjegyző ismertette az alispáni je­lentést, amely egyebek között meg­emlékezik a főispánnak legutóbb juttatott kormányzói elismerésről is. » A törvényhatóság tagjai lelkesen megéljenezték a főispánt. Az alispáni jelentéshez elsőnek Faragó László szólott hozzá. A köz­ségek külföldi kölcsöne iránt érdek­lődött és a következő határozati ja­vaslatot terjesztette elő: írjon fel a vármegye a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez és kérdezze meg feliratában, hogy számithatnak e a községek az állami közbenjárással megszerzendő külföldi beruházási kölcsönre. Ha nem, akkor hatalmaz­zák fel a községeket, hogy a községi autonómia keretében maguk gondos­kodjanak a legszükségesebb községi beruházások fedezésére szolgáló köl­csönök megszerzéséről. Dr. Cs. Varga Antal az iránt in­tézett kérdést az alispánhoz, hogy mi van a megyei főjegyző fegyelmi ügyével és a gyulai főszolgabíró autójának megvásárlására kiutalt köz­ségi pénzekkel. Dr. Daimel kijelentette, hogy a főjegyző fegyelmi ügyét Biharvár­megye fegyelmi választmánya tár­gyalja, amely hamarosan meg is hozza elsőfokon ítéletét, a gyulai fő­szolgabíró autóvásárlása pedig telje­sen tiszta, közérdekű ügy, amelyben semmiféle eljárás megindítása nem szükséges. Az alispán válaszát tudomásul­vették, az alispáni jelentést pedig Faragó Lászlő határozati javaslatá­val együtt elfogadták. A vármegyei közigazgatási bizott­ságból a folyó év végén kilépő tago­kat névszerinti szavazással újonnan fölénye és vonzereje éppen abban rejlik, hogy sokrétegű kulturát biz­tosítanak a különböző kulturgócpon­tok, irányokat termelnek ki maguk­ból, amelyeknek szabad versenye művészet és tudomány terén állandó buzgásban tartja a szellemet s az érdeklődésnek ujabb és ujabb tápot ad. Ezt az uj egészséges szellemet, a kultura szélesedését reméljük a kultuszminiszter tervétől hazánkban is. Ezért örömmel üdvözöljük ezt az ujabb tervét. is megválasztották a bizottság tag­jaivá. (Ambrus Sándor, Korossy László, dr. Schriffert Ferenc, dr. Török Qábor és gróf Wehckheim Dénes.) Magáévá tette a törvényhatósági bizottság Esztergomvármegyének azt a köriratát, amelyben a törvényható­ságok és a községek terhein való könnyítést kéri a kórmánytól, továbbá Székesfehérvár város törvényhatósá­gának a bírósági munkaerők pótlása és Csanádvármegyének a szolgabirák utiátalánya ügyében szerkesztett kör­iratát. Elhatározták, hogy a vármegye 1927. évi háztartási költségvetését ismét visszaküldik a belügyminisz­ternek azzal a kéréssel, hogy a nyugdijterhek tételének 420 millió koronában való előirányzását enge­délyezze. Bemutatták az 1927. évi közúti költségvetést, amelyben a közmunkaváltság tételei 25 szá­zalékkal csökkentek az eddigiek­hez képest. Az uj költségvetés szerint a kézi napszám 2 pengő, az igás napszám pedig 7 pengő lesz. A százalékos útadó ezzel szemben nem emelkedik, hanem kulcsa to­vábbra is 10 százalék marad. Dr. Daimel Sándor alispán meg­említette, hogy az útadó kulcsát azért nem kellett felemelni még az idén, mert a külföldi kölcsön törlesztése csak 1928 ban válik esedékessé. Reck Qéza (Csorvás) kérte, hogy békebeli alapon állapítsák meg a közmunkaváltságot. Az alispán az eredeti javaslat mel­lett foglalt áilást, hogy fel ne bo­ruljon az egész, nagy gonddal kidol­gozott költségvetés a közmunkának még nagyobb mértékben való le­szállításából folyó deficit miatt. K. Schriffert József azt a mél­tánylást érdemlő kívánságot terjesz­tette elő, hogy az úgynevezett Len­csési útra (csaba—gyulai földút) ál­lítsanak egy utkaparőt. Az alispán bejelentette, hogy a kérés valószínűleg teljesül, mert 26 uj utkaparői állást rendszeresítenek Békéscsaba. 1926 december 29 a földutak és a meglevő kőutak fokozottabb gondozása céljából. Heilinger Károly gyulai főjegyző kérdésére közölte még az alispán, hogy a költségvetésbe felvették a gyula—dobozi ut kiépítését is. Ezek után elfogadták a közúti költségvetést. A választott megyebizottsági ta­gok sorában megüresedett helyek be­töltését 1927 évi január 22-re ha­lasztották. Bodoky Idának és Lakatos An­talnak második füzesgyarmati gyógy­szertár felállítása iránti kérelmét egy­hangúlag elutasították. Soronkivül vették tárgyalás alá azt a fellebbezést, amelyet Horváth Mihály békéscsabai városi köz­gyámmá történt megválasztása ellen nyújtottak be többen. A fellebbezést egyhangúlag elutasították azzal az indokolással, hogy a választás sza­bályszerűen történt és Horváth Mi­hály rendelkezik a városi szabály­rendelet szerint megkívánt általános műveltséggel. •••••••» >««niii»ianuDHiiniaHiiniiiii aaaaaaaa A hadirokkantak karácsonyi ünnepélye Karácsony másodnapján délután 2 órakor tartotta meg a Hadröá karácsonyi ünnepélyét a városi nép­ház nagytermében, Az elnök üdvözli a megjelent hadi­rokkantakat, özvegyeket és árvákat a szeretet ünnepén s kéri, hogy egy­mást szeretve, megbecsülve és támo­gatva gondoljanak arra, hogy a tár­sadalom szeretetét, megbecsülését csak ugy érhetik el, ha ezt egymás iránt is gyakorolják. Hálás köszö­netet mond mindazoknak, akik ada­kozásukkal a mai napot örömnappá varázsolták át. Kéri, hogy a leg­nagyobb csendben, nyugodtan várják be a pénzbeli és természetbeni ado­mányok kiosztását. Kiosztottak 208 hadirokkant, öz­vegy és árva között 14,000.000 ko­ronát, személyenként 50 ezertől 150 ezer koronáig, 61 rokkant, özvegy és árva pedig természetbeni segélyt kapott. A gyűjtés eredménye 6,744.000 korona volt, amit a csoport vagyo­nából 7,256.000 koronával összesen 14 millió koronára egészített ki, és a természetbeni adományok. A nemesszivü adakozóknak ezúton módunk hálás köszönetet. Egyben felkérjük tagjainkat, hogy adományaik átvétele végett a hiva­talos órák alatt jelenjenek meg. Vezetőség. •••••••••••••••• Ingyen adjuk gazdag tartalmú Képes naptárunkat a „Körösvidék" minden előfizetőjének. SBHSk 4BR8 & agjB jgfj jP P * JB ha még nem kapott Bfa^ M « SBB iffi ff llfoi a Kereskedelmi Alkalmazottak I jMEiJSSfB a a B P ggl BuUm Hb Sh JraPnr január 8-iki táncestélyére, kérj ^H^^^H BPBWMM BH HQ VB wHLJ^D fiNL a Kulpin Jakab a Gólya •H HB ^Hffi RHn Hl Hfi WHBr ^MÖ^Br BUMH áruház alkalmazottaihoz ™ ™ ^gpr ™ ™ » ^^ ^^^^ {orduln i_ Békésvármegye törvényhatósági bizottságának decemberi közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom