Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-03 / 224. szám

Ara lOOO Korona Békéscsaba, 1926. október 3. Vasárna p VII. évfolyam 224. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. g etlen keresztény politikai napilap A „Falu" Szövetség frlvaialos lap fa Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K \ A keresztény Budapest (vk) Elmúlt a nagy választási küzdelem. Vége vun a harcnak. Meg­választották Budapest uj polgármes­terét. A városatyák szavaztak titko­san, lelkiismeretük szerint. És ugy, ahogyan Budapest népe akarta. A zsidókkal és a szociáldemokratákkal szemben polgármesterré tették azt a férfiút, akinek személye a keresztény és nemzeti gondolatot képviseli a főváros vezetésében. Amint már hangsúlyoztuk is: ez a választás nem Sipőczöt emelte fel és nem Bárczyt buktatta meg, ha­nem diadalra vitte a keresztes, nem­zetiszínű zászlót, a „DáTíd-csillag­gal díszített vörös lobogóval szem­ben. Éppen ezért kellett Sipőcznek győznie, éppen ezért nagy a meg­nyugvás az egész kertsztény és ma­gyar közvéleményben. Igy választás után le szoktak csil­lapodni a kedélyek s a küzdő felek hamar elfelejtik, nem vetik egymás szemére a harcmodort, amellyel vezették a küzdelmet, Nekünk is csendesen kellene talán örülnünk győzelmünkön s napirendre kellene térnünk a választási harc sok csúf­sága felett. De lehetetlen ezt tennünk. Rá kell mutatnunk arra a hihetet­lenül prepotens hangra, amely jel­lemezte a baloldal küzdelmét. A liberális oldal olyan fölényesen hir­dette az ő diadalának biztonságát, hogy a jóizlésü ember már ezen a hangon is felháborodott. Egy­szerűen nem is számolt azzal a lehetőségfel, hogy a keresztény tábor akarata érvényesülhet. Nyíltan hir­dette, hogy most már örökre „be­fellegzett a kurzusnak." Elbizako­dottságában nem csinált titkot ama szándékából, hogy a „liberális" pol­gármester mgválasztása után kihaji­gálják könyörtelenül a városházáról azokat, akik valaha is hirdetni mer­ték az ő keresztény és magyar vol­tukat. Folytonosan a „nagy seprés­ről" a „nagytakarításról" beszéltek. Mindenkit lesajnáltak, tehetségtelen­nek, fajankónak bélyegeztek, aki nem volt zsidópárti s amikor a választási lehetőségeket mérlegelték, a maguk jelöltjének egekig való magasztalása után, a keresztény tömegek jelölt­jéről egyszerűen nem is beszéltek, vagy az őket jellemző pökhendi­séggel és szellemességgel „elintéz­ték" ezzel a három s/óval: „Isten vele Sipőcz!" Soha jobban ki nem mutatták a foguk fehérjét a túlsó oldalon, mint ennél a választásnál. Diadaluk biz­tos tudatában kifecsegték, elhenceg­ték egész tervüket, minden vágyukat. Vad mohósággal vágytak a legride­gebb zsarnokságra. Minden szavuk­ból kicsendült, hogy ha győznek, akkor szóba se állnak többé a ke­resztényekkel, nem veszik igénybe tanácsukat, levegőnek nézik őket s könyörtelenül formálnak át mindent a maguk arculatjára. Az ember szinte megborzadva ol­vasta cinikus, komiszkodó cikkeiket s ha eddig nem hitte, most kényte­len volt beismerni, hogy igazuk van azoknak, akik azt hirdetik : ez a faj nem tud csendes polgári életet élni, nem tud a kisebbség köteles sze­rénységével kapcsolódni bele az állami gépezetbe, nem tudja a ta­gadhatatlanul meglevő képességeit önzetlenül a köz szolgálatába állí­tani ; ez a faj csak uralkodni tud. Ha nem zsarnokoskodhat, ha nem parancsolhat, akkor számára érték­telen az élet. Ez a faj önimáda­tában annyira megy, hogy nem is tudja okósnak és jónak elképzelni azt, aki nem hódol be neki. Az uralkodásra való törekvésnek soha nem láthattuk visszataszitóbban mez­telen megnyilatkozását mint most. Talán éppen ez döbbentette meg a keresztény városatyákat ? Talán éppen ez a fogcsattogtatás borzon­gatta meg azokat, akik higgadtan nézték a küzdelmet, talán éppen ettől a prepotens, erőszakos és önhitt magatartástól való undorodás téritette jobb belátásra az utolsó pil­lanatban a liberális keresztények egy részét ? Nem lehetetlen, hogy a biztos győzelem reményében túlsá­gosan nyíltan hangoztatott zsarnoki törekvés fordította meg a józanul ítélő elmék akaratát s ez okozta a liberális Bárczy olyan nagyon csú­fos bukását. Akármi is volt az oka Sipőcz győ­zelmének, igy van ez jól. Mert ez a szellem — hiszen keresztény, krisz­tusi ! — nem jelenthet zsarnoksá­got, nem jelenthet elnyomást, bosz­szut; nem jelentheti a valódi érté­kek lebecsülését, a más véleményen levőknek „kiseprését". Az a szellem, amely Sipőczöt a főváros élére tette, csak szeretetet, minden becsületes emberrel való együttmunkálkodást, minden okos tanács meghallgatását, az alkotó munka folytatását, a szo­ciális bajok enyhítését jelentheti. Igen, Sipőcz megválasztása azt hirdeti, hogy Budapest a keresz­tény magyarságé, Budapest az egész ország szeretett fővárosa, büszke­sége, az egész világtól megcsodált legdrágább kincse lesz. Az egész ország örömmel üdvözli Budapest újonnan megválasztott polgármesterét Budapest, október 2. Ma reggel óta az egész országból az üdvözlő iratok és táviratok hatalmas tömege érkezik a polgármesteri hivatalba. Tizenegy órától kezdve egymást érték az üdvözlő küldöttségek. Tizenkét óra után a napilapok tudósítói tisztelegtek Sipőcz Jenő polgármester előtt, aki válaszában kifej­tette, hogy mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy a közigazgatás vezetői a sajtóval harmonikusan működjenek. Francia—szerb szerződés készül London, október 2. A »Times< párisi jelentése szerint nem valószínű, hogy a néhány hónapos és aláírásra készenálló francia—szerb szerződést a napokban alá­írják, mert attól tartanak, hogy amennyiben ez nvomban az olasz—román szerződés után történik meg, félremagyarázásra adhatna okot. A szerződés ngy intézkedik, hogy ha a szerződő felek egyikét valamely állam meg­támadná, együtt kell mérlegelniök, mely közös akciót lehetne végrehajtani a népszövetségi tanács határozatával összhangban. ..»•••«. .mm. A. belügyminiszter állapota A cselfek kiadnak egy kommunista gyilkost Pozsony, október 2. Bandi Ferenc lakatost, aki 191X-ban Dunamócs községben, mint egy vörös különit mény parancsnoka teljesen ártat­lanul kivégezte Dunamócs község akkori plébánosát, a budapesti bün­tetőtörvényszék kérésére kiadják Ma­gyarországnak. Bandi áldozata, Tru­binyi János, valamikor néppárti kép­viselő volt. Kolozsvár, október 2. Rakovszky Iván belügyminiszter állapotáról teg­nap a következő orvosi jelentést adták ki: A legutóbbi 12 napon a hőmérséklet 36 5—37 5 között vál­takozott. Előbbeni állapotához képest fokozatosan javul. A közérzet tel­jesen jó. Emelkedett a gazdasági gépek száma Békés­vármegyében A szántógépek és cséplőgépek száma Békésvármegyében (az 1925. évi összeírás szerint): szántógép sze­relvény 38, traktor 58. Ebből 100.000 kat. holdra esik szántógép szerelv. 8, traktor 12. Gőzcséplőgépek száma 783 másféle hőmotoros cséplőgép 52, amiből 10.000 kat. hold gabonával bevetett területre esik 31 gőzcséplő­gép. Ez a statisztika az elmúlt évi­vel szemben jelentékeny emelkedést mutat. •na •••••••• •••••••• •••••••• •••••••• Véglegesen elkészült Békésvármegye választóinak a jegyzéke Békésvármegyének nyolc választó­kerülete van. A központi választ­mány már letárgyalta az ideiglenes választói névjegyzék ellen beadott felszólamlásokat és igy a végleges választók számát kerületenként a kö­vetkezőkben ismertetjük: Békéscsabának van 14234 válasz­tója, Békésnek 11971, Gyomának 7049, Gyulának (Gyulavári, Kétegy­háza, Újkígyóssal) 9748, Orosházá­nak 10407, Szarvasnak 12859, Szeg­halomnak 11147 és végül Tótkom­lósnak 8501. A központi választ­mány az egyes kerületekből érkező felszólamlásokat elbírálta és a név­jegyzékbe való fölvételt elrendelte: Békéscsabán 359, Békésen 9, Gyo­mán 6, Gyulán 55, Orosházán 110, Szarvason 28, Szeghalmon 3, Tót­komlóson 100 esetben. A központi választmány elutasító határozata el­len csupán 7-en éltek panasszal a Közigazgatási Bírósághoz. Felsőmezőgazdasági iskolát akarnak Gyoma és Endrőd között Gyomai munkatársunk jelenti: A napokban egészséges eszme in­dult ki Gyoma társadalmának köré­ből. A két község polgári iskolájá­nak beolvasztásával Gyoma és Endrőd között erre a célra kiválóan alkal­mas területen, egy állami felsőmező­gazdasági iskolát akarnak felállítani. A két község közös erővel könnye­dén kibírná az építkezést s mind­kettőre teherkönnyitést jelentene, sőt fejlődésüket is előmozdítaná. Ugy Gyoma, mint Endrőd közvé­leménye örömmel fogadja ez életre­való eszmét s most már csak a községek bölcs vezetőségétől és a felettes hatóságoktól függ a terv kivitele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom