Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-14 / 157. szám

2 KörösvitléJe Békéscsaba, 1926. julius 20. "Pusztító felhőszakadás Budapest, julius 13. A Pilis hegységben nagy felhőszakadás volt, amely nagy károkat okozott. Dömösd községben sok házat ki kellett lakoltatni. Levente-hirek Kitüntetés a szorgalmas Békéscsabai Levente Egyesület atlétáinak A Szegeden megtartott 3000 méteres mezei futóversenyben résztvett ötös csapatversenyben és az eddigi tréningek alapján elért legjobb idő szerint az alábbi atlétákat tüntették ki: 1. Kovács Pál, ideje: 11 perc. I. dijjal. 2. Szlávik Mátyás 11 p 10 mp. I. dijjal. 3. Erdős Károly 11 p 20 mp. I. dijjal. 4. Horváth János 11 p 26 mp. II. dijjal. 5. Paulik Pál 11 p 30 mp. II. dijjal. 6. Prisztavok János 11 p 36 mp. II. dijjal. Átlagos idő: 11 perc 10.3 mp. A fenti leventék a dijak átvétele végett 14 én, szerdán d. u. 6 órakor a CsAK-pá!yán Berthóty István levente oktató trénernél jelentkezzenek. Békéscsaba, 1926 julius 13. Testnevelési vezető. „Öngyilkosok lapja" Budapest, julius 13. Tegnap délután a főkapitányságon megjelent Sebes Andor, aki „Öngyilkosok lapja" címen lapot akart indítani. A rendőrségen határozottan visszautasították ennek az Ízléstelen tervnek a megvalósítását. Miért halt meg Bándy rendőrtanácsos ? A „Szegedi Ujnemzedék" Bándy György rendőrtanácsos általunk is jelentett öngyilkosságával kapcsolatosan ma szószerint az alábbiakat írja : „Feltűnő volt egy olyan kis városban, mint Szentes Bándy életmódja s több följelentés érkezett ellene Szalay József dr. kerületi fő-* kapitányhoz. A névtelen följelentők Bándyt sikkasztással és súlyos szabálytalanságokkal vádolták meg. Szalay József dr., hogy a suttogásnak és gyanusitgatásoknak véget vessen, Buócz Béla dr. rendőrfőtanácsost kiküldötte Szentesre hivatalvizsgálat megejtése céljából. Buócz Béla dr. pénteken érkezett Szentesre s azonnal hozzáfogott a könyvek megvizsgálásához. A vizsgálat, amely alatt Bándy meg sem jelent a kapitányságon, meglepő eredménnyel végződött. Beigazolódott, hogy a névtelen feljelentők nem alaptalanul gyanúsítgatták Bándy György rendőrtanácsost. Amikor látta a rendőrtanácsos, hogy mindent felfedeztek, hogy a szégyent és a megbélyegzést elkerülje, a halálba menekült. A további vizsgálat megejtése és a hiányok kiderítése végett a kerületi főkapitányság intézkedésére rendőri bizottság utazott ki Szentesre." Rendezik az angol-francia adósságokat Paris, jul. 13. Calillaux délelőtt elutazik Londonból Párisba, ahová délben érkezik meg repülőgépen. Délután 4 órakor a francia kamara elé terjeszti az adósság rendező egyezményt. Ugyanebben az időpontban Churchill kincstári kancellár is benyújtja az egyezményt az angol alsóházban. London, julius 13. A Caíllaux és Churchill közötti megállapodás kimondja, hogy a szerződést revízió alá veszik, ha Németország kevesebbet fizetne, mint amenynyivel Franciaország Angliának tartozik. ••••••••••••••••••••••••••••••••»«•••••••••••••••••• A kormány jelöltje győzött Biharkeresztesen Budapest, julius 13. Biharkeresztesen Hegyesi Károly kisgazda 82 szavazattal győzött Szilágyi Lajos ellen. Dr. Donner László a Mentő-Egyesület főparancsnoka A Mentő-Egyesület gyűlése Hétfőn este tartotta a Békéscsabai Mentő-Egyesület rendkívüli közgyűlését élénk érdeklődés mellett a Kultúrpalotában. Horváth István városi adóügyi tanácsnok, ügyvezető-elnök megállapította a határozatképességet és a gyűlést megnyitotta. Torrá Emil titkár a titkári jelentést terjesztette elő, amely szerint az egyesület vagyona jelenleg 42 millió korona. Ez annak a célszerű és helyes gazdálkodásnak az eredménye, melyet a Mentő-Egyesület agilis és fölötte lelkiismeretes elnöksége, élén Horváth István tanácsnok, ^ügyvezető-elnökkel, kifejt. Torró Emil titkári jelentését, úgyszintén Filippinyi Pál pénztári jelentését a közgyűlés minden hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta. Ezután Torró titkár felolvasta dr. Vas Vilmos főparancsnok lemondó levelét, melynek tudomásul vétele után dr. Jeszenszky Pál, Demkó László, Róna Károly, Ruhmann László tagokból álló jelölő bizottságot küldtek ki Debreczeny Károly elnöklete alatt a jelölés megejtése végett. A kiküldött bizottság dr. Donner László városi ügyvezető orvost jelölte a főparancsnoki állásra. A jelölés alapján megejtették a választást és mivel 10 tagnál több kérte, titkos szavazás alapján. A titkos szavazás eredményeként az elnök dr. Donner Lászlót a mentőegyesület megválasztott főparancsnokának jelentette ki. Mig orvosparancsnoknak dr. Eisenberg Bertalan orvost választották meg. A főparancsnoki választásnál igen terjedelmes és ügyesen felépített beszédet mondott Keszler József. Beszéltek még Róna Károly és Valiéntinyi Mihály. Debreczeny Károly indítványára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel szavazott köszönetet a távozó Vas Vilmos dr. főparancsnoknak az egyesület megalapítása és fejlesztése körül kifejtett értékes és fáradhatatlan munkásságáért. Több kisebb ügy elintézése után a gyűlés véget ért. A mohácsi vész esztendejének naptára A mohácsi vész 400. évfordulója alkalmával talán nem lesz érdektelen, ha lapunk olvasóit végigvezetjük napról-napra azokon az eseményeken, amelyek magukkal hozták a mohácsi katasztrófát. Lapunk hasábjain fel fogjuk jegyezni napról-napra, hogy keletkezett a borzalmas vihar, amely Konstantinápoly felől kiindulva végig seperte Magyarországot és megnyitott* annak kapuit II. Szulejmán szultán hadai előtt. Látni fogjuk: mit tettek őseink a baj elhárítására és hogy készülődött Szulejmán arra, hogy csapást mérjen az akkor még integer Magyarországra. t Szomorú korszak volt. Mátyás, a nagy király már 60 éve sirban nyugodott s Magyarország nem támadó hadjáratban, de passzív védekezéssel igyekezett határait ugy-ahogy megőrizni az inváziótól. 1503-ban gyakorta békét kellett kötnünk és kérnünk a töröktől. Az volt a szerencsénk, hogy a török Ázsiában volt elfoglalva és Európával nem törődött 1521-ig, mert a katasztrófa talán előbb bekövetkezett volna. Haladékot kaptunk a sorstól, de kihasználni nem tudtuk. És mikor Szulimán szultán, a törökök egyik legnagyobb fejedelme a háborút megízente és 1521-ben Szabácsot, Nándorfehérvárt elfoglalta, még mindig nem tértünk magunkhoz, nem állítottunk gátat a török veszedelemnek. Aki kortörténelmi szempontból vizsgálja a Nándorfehérvár elvesztése után bekövetkezett esztendőket és eseményeket, nem mondhat mást, mint azt, hogy ennek igy kellett bekövetkezni. A török szultán 1526 julius havában lépte át a Dunát Nándorfehérvárnál. Ezzel kezdődött tulajdonképpen a hadjárat. Az események felsorolását nap-nap után julius havával kezdjük időrendi sorrendben. Hogy mégis lássuk, milyen előkészületek történtek előzőleg is, az előző 1525-nek a hadjáratra vonatkozó eseményeit is 1526 április 23tól junius 30-ig összefoglalva adjuk. A Magyarország elleni hadjáratra vonatkozó rendeleteit Szulejmán szultán ugyanis 1525 évben már kiadta. Elsősorban értesítette a beglerbégeket (kormányzókat), hogy 1526-ban hadba száll s éppen azért készüljenek fel a hadjáratra. A ruméliai (európai) beglerbég külön parancsban lett arra utasítva, hogy az útvonal mentén hatalmas élelmiszerraktárakat állítson fel. Megbízottai 1525 évben Konstantinápoly és Nándorfehérvár között aratás után nagy élelmiszerkészleteket halmoztak fel, úgyhogy a hadtápvonal teljesen ki lett építve. Az ázsiai csapatok egy része már 1525-ben megindult Konstantinápoly felé. 1526-ban pedig az európai hűbéres fejedelmek is megkapták a parancsot, hogy csapataikat összegyűjtve, akként indítsák útnak, hogy Bayram ünnepén (julius első napjai) Nándorfehérvárnál összpontosítva legyenek. Szulejmán még ezzel sem elégedett meg. 800 hadihajót Konstantinápolyba rendelt, hogy a hadai egy részét, a hadianyagot, élelmet, lőszert vizi uton Nándorfehérvárba szállítsák. Április hó elején a kisázsiai csapatok egy része már Konstantinápolyba érkezik. Április 23-án a sereg éle II. Szulejmán szultán személyes vezetése alatt Konstantinápolyból elindul. Május 1-én Szulejmán 3 útvonalon haladva testőreivel és janicsáraival Drínápoly vidékére ér, ahol pihenőt tart. Május 19-én Filipopolyba érkezik, ahol bevárja a kisázsiai lovas csapatokat. 21 én két oszlopban átkel a Balkán hegységen és 29-én eléri Szófiát, ahol junius 3-áig marad. Junius 9-én mindkét török sereg Nis körül táborozik. Junius 16 án tovább megy Nándorfehérvár felé, ahova a sereg éle junius 30- án érkezik Ibrahim nagyvezér vezérlete alatt. Budán a királyi udvarban a törökök hadikészülődéséről április hó elején értesültek. Ezért április 24-re Rákosra országgyűlést hivtak össze, hogy a hadba szállást elrendelje és a költségek előteremtéséről gondoskodjék. Az országgyűlés azonban 6 napon át a „gravanem"-ekről tárgyalt és csak május elején térnek át a fenyegető török veszedelem elhárítására. A főpapok felajánlják pápai engedéllyel az egyházi kincseket. A magyar főurak és nemesek a hadiadót. Május 2 án pedig elhatározzák, hogy a király személyesen vezeti a sereget. A hadiköltségekre azonban a templomi kincsekből kevés folyt be, mert sok helyt megtagadták a kiszolgáltatást. A hadsereg felfogadására egyedüli alapul a főpapok által a király rendelkezésére bocsátott 50.000 drb arany volt, ami kevésnek bizonyult még az ágyuk beszerzésére is. Pénz hiányában a készülődés is gyengén folyik és csak a török hadsereg közeledése hirére junius 12-én hirdetik ki, hogy az 1525. nov. 10-iki országgyűlés határozata értelmében a nemesség személyesen tartozik táborba szállni és minden 5 telek után 1 katona állítandó ki, továbbá, a gyülekezés julius 2-ára fejeződjék be. Minden csapat Tolnára menjen. Innen indul a hadsereg a törökök ellen. A felszólításnak láthatólag kevés az eredménye s ezért junius 22-én körülhordnozzák a véres kardot. 1526 julius 1. Ibrahim nagyvezér anatóliai és ruméliai csapatai felett szemlét tart. Utána a már beérkezett bosnyák és szerb ruméliai hűbéres csapatok felett kezdi meg a vizsgálatot, amelyet kíméletlen szigorral hajt végre. 1526julius 2. A magyar nemesi hadseregnek és telkes katonaságnak ezen a napon kellett volna összegyűlnie Tolnára. Az elrendelt összpontosításon azonban senki se jelent meg. Egész julius havában úgyszólván semmi se történik a török veszedelem elhárítására. Ezzel szemben a török hadsereg felvonulása egyre tart. A nagyvezér megkezdi a kifogástalannak talált csapatok átszállítását a Száván. 1526 julius 3. Tomory Pál kalocsai érsek, aki állásánál fogva a déli végek védelmével volt megbízva, jelenti a királyi udvarnak, hogy a török csapatok megkezdik a Száván való átkelést. Mivel a tolnai összpontosítás nem járt eredménnyel, ujabb sür-