Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-08-19 / 187. szám
Békéscsaba, 1926 augusztus 19 Körösvidék 3 Szent Margitszigeti Szanatórlam. Az ország legmodernebb belgyógyászati, diétás s fizikoterápiás gyógyintézete. Szanatóriumiszobákfürdőkkel, napi ötszöri étkezéssel 280,000 koronától. Klinikai osztályon teljes ellátás fürdőkkel 170,000 K. A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási-, Termelő- és Értékesítő Szövetkezet 99. csabai fiókárudája Andrássy-ut 6. szám alatt. Fűszer, csemege és saját gyártmányú hentesáruk. 1 kJ. Mit Kolbász 20,000 K Óborok. Fehér 12,000 K Siller 14,000 K Trappista sajt 36,000 K. Boezonádi mülép lerakat. Árudánkban mindenki vásárolhat ' 1 1 Csütörtökön és pénteken Gaumont Híradó Fridolin a potya utas 2 felvonásos. EQIJ ASSZONU24 ÓRÁRA 8 felvonásos. (Harry Liedtke, Lőtte Neumann) Szombat és uasápnap Uh flttraKció fi Uotforzó dráma. Carl De Vogt, Helga Thomas A főszereplőkről itélve talán fölösleges is megemlíteni, hogy vígjátékról van szó, még pedig egyike a legjavából való, mely ötletes cselekményével, mulatságos helyzetjeleneteivel és mindvégig vidám hangulatával ismét olyan szerepkörben mutatja be Harry Liedtkét és Lőtte Neumannt, ami egyéniségüknek legjobban megfelel s mely nagyszerű alkalmat nyújt, hogy szimpatikus művészetüket kiválóan érvényesíthessék. A vígjáték cselekménye különben a diplomácia világában játszódik le. Kedden és szerdán GÖStO Berliné Lagerlöf Zelma Nobej dijat nyert regénye II. részben. yMM^iMrmMtMaafemHiÉtiifl WWWWWIWW'W (wmwww ww w wwwww HilWVIM'Vf-ilftMiMili'iriÉÉllilMMMIIIMMM Prima leküárnak ualó berzeneei sziluára előjegyezni lehet. Csemege és befőzésre alkalmas. Kapható Beliczey-utca 2. sz. alatt. Keresünk használt de jó állapotban levő egy-egy garnitúra I. és IV. oszt. polg. fiu, III. oszt. polg. leány és VII. oszt, reálgimnázium! tankönyveket „KÖRÖSVIDÉK" RT. könyvkereskedés Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60 s 76 Öltözékem nem volt valami bizalomgerjesztő, de ezekben a pillanatokban nem sokat törődtem vele, csak egy gondolat ösztökélt: mindenáron bejutni a „fehér leány" cégére alatt rejtőző fekete bűnök barlangjába. A kert kihalt volt, sőt a földszinti folyosókon is csak álmos négerekkel találkoztam. Ügyet sem vetett rám senki. — Ez aztán a diszkrét, nyugalmas, idylli hotel! Nem, hogy fehér leányt, de még fehér embert sem találtam sehol. Az egész szolgaszemélyzet fekete bennszülöttekből állt. Ez után a fogadtatás után méltán hihettem, hogy maga a tulajdonos is valami fekete „gentleman" lesz. Tétovázva szólítottam meg egy feketeképü asszonyságot, akinek százados tölgy törzsére emlékeztető derekán hatalmas kulcsköteg csörgött. — Mondja csak, kedves Senora, hol lehet itt megtalálni a főnök urat ? — Mit akarsz tőle ? — kérdezte a hölgy olyan hangon, amiből kicsengett, hogy valami bennfentes lehet az üzletben. Hm, — gondoltam — előkelő és bájos hölgyek pártfogásával még képviselői mandátumot is lehet nyerni, miért ne kísérelném meg hát biztosítani ügyem javára e hölgy jóindulatát, aki ha nem is túl bájos, nem is túl előkelő, de nem lehetetlen, hogy maga a tulajdonos felesége, sőt lehet még a tulajdonos is ! Mély komplimentet vágtam tehát elébe és tiszteletteljes formában adtam elő, hogy valami kis állásra volna szükségem. — Mit tudsz ? — kérdezte egyre mosolygósabbra derülő ábrázattal, mig gömbölyű, fekete karját vállamra nyugtatta negédesen. — Főzni, mosogatni, vizethordani . , . Vastag ajkainak hegyét felhúzta és már egészen vigyorogva méregetett végig csillogó, fekete szemeivel. Bizalmasan nyakonfogott és bevitt a konyhába. Bemutatott a kartársaknak. Tyhű, micsoda vegyes társaság volt ott együtt! Fehérek, feketék, félfeketék és sárgák ! Kitűnt, hogy a főszakács, aki Bécsből került ide, még magyarul is tud. Ez főnyeremény volt rámnézve, mert a kulcsos asszonyság az ő kezére bizott s lelkére kötötte, hogy jól bánjon velem. Egy kinai kukta éppen pirosrasült töltött rákokat húzott ki hatalmas tepsin a sütőből s fekete patrónám, talán csak 73 — Rév volt itt valamikor, de a tulsóparti gyapotültetvényt felverte a gaz és a csónak már majdnem egy éve nyugszik. — Bár hasznavehető állapotban találnók, hogy ne lenne akadálya terved megvalósitásának. — Ugy véled, hogy más akadálya nincs ? — Bennem ugyan nem is lesz. — Ez derék dolog. Tehát vállalod a főszerepet! — Minden igyekezetemmel. Hiszem, hogy a megszeppent Zelényi ur jó kezes lesz elrablott pénzünk, ruháink és podgyászaink visszaszerzésére és szabad elvonulásunk biztosítására is. — Akkor hát Isten nevében, fel! — Megállj öreg cimbora ! Azt mondtad volt, hogy Sándor előtt titkoljuk az Ágnes személye körül beállott változást. — Azt. — De mit szólsz neki, ha itt látja majd Zelényit táborunkban ? — Remélem, hogy nem ismer rá. Ezt különben azzal is biztosithatjuk, ha kiverjük a gazfickó néhány fogát és egy-két simogatással meghizlaljuk a fejét. A haját is tövig nyirbálhatjuk valahogy. — Ezt rád hagyom. — En pedig meg is teszem és ha Sándor megtudja valamikor, hogy ez a szemfényvesztő verte fejbe ott fenn a kisház ajtajában, amikor segítségére sietett, akkor biztosan helyesli majd utólag eljárásomat. — Persze! Ez a szélhámos verte fejbe Sándort! — Szabad utat akart biztosítani a te leveleidnek. Bizonyára Vándori állította a kunyhó ablakába, hogy figyelje az utat s ha menekülni lát titeket, játsza le a hatásos Ágnes szerepet. Ugy látszik, biztosra vették a bitangok, hogy Ágnesnek egyetlen sikoltására beugortok „megvédelmezni" s ez ujabb időnyerés lett volna nekem, hogy biztonságban vihessem postára az aljas leveleket. — Sándor be is ugrott. — S ha te utána mész, téged is leütött volna ott a küszöbön, ugy, mint Sándort. — Hallatlan raffinéria! Látszik, hogy a szélhámoskodásból élnek. Alaposan kiművelték magukat benne !... S hogy még verekedni is tud a kis bűnös ! ... Nézd csak! Ki hitte
