Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-08-14 / 183. szám
Békéscsaba, 1926. augusztus 10 . Ara lOOO Korona Szombat VII. évfolyam 223. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. Könnyelmű adósságcsínálás Bud János pénzügyminiszter, aki Békéscsaba díszpolgári oklevelének átvételekor nyilatkozott a pénzügyi helyzetről, a keddi minisztertanács után a sajtó képviselőinek nyilatkozatot adott le. Ebben mintegy kiegészítette a békéscsabai beszédet, ezek a kiegészítések is oly fontosak azonban, hogy érdemes velük kissé bővebben is foglalkozni. Mert a pénzügyminiszter óva inti a magyar közönséget attól, hogy könnyelmű adósságokat csináljon. Hiteleket csak akkor szabad igénybe venni, ha ezzel termelésünket fokozhatjuk és fizetési mérlegeinket javithatjuk. Ez a figyelmeztetés valóban nagyon szükséges és időszerű, mert a könnyelmű adósságcsinálás beláthatatlan következményekkel járna egész gazdasági életünkre. Az emberek, az elmúlt évek konjunktúrái után nehezen tudnak beletörődni abba, hogy a mai élet lényegesen különbözik a tegnapétól. Tegnap még egy általános narkózis hatása alatt az egész társadalom a nyereséggel kecsegtető üzleteket kutatta, hogy a valutázással, tőzsdézéssel és áru meg ingatlanok közvetítésével szerzett könnyű nyereséget fényűző igényeinek kielégítésére fordítsa. Tehette, mert a következő nap uiabb nyereséget hozott s amellett a jövő bizonytalansága és sötétsége mintegy kábulatban tartotta a jövedelem beosztását követelő idegeket. Ma azonban költenünk csak a bevételből szabad, a konjunkturális üzletek ideje lejárt, a napi élet költségeinek váratlan forrásból való fedezése megszűnt. Tegnap még az volt az ügyes és számító ember, aki minél több adósságot tudott összehalmozni, hogy azt a napról-napra eső valutával könnyedén kifizethesse. A ma csinált adósság komoly dolog és a vérbe vág. Mert annak a fedezete csak a munka és a vagyon lehet. Az elmúlt idők maradványaiképen a kamatláb ma még olyan magas, hogy a csak elmaradhatatlan és hasznos jellegű beruházások érdekében szabad, kellő meggondolással, adósságot csinálni. Örömmel konstatálja a pénzügyminiszter nyilatkozatában, hogy az utolsó hónapban 30 millió aranykoronával növekedtek a betétek országszerte. Ennek a tőkeképződésnek nagy befolyása van arra, hogy a kamatláb mielőbb leszállittassék. független Keresztény p olitiKai napilap lapja ,Falu" Szövetség fiivaialos Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K TUBTWBIUi iiWIIIII'IIT—B—WH Eszményképnek azt tartja a miniszter, hogy a hosszú hiteleknél elérjük a békebeli 6 százalékos kamatot. A miniszter egyik közeli feladatának az illetékkérdés rendezését tekinti. Különösen az örökösödési illetéket, továbbá a fokozatos illetékek problémáját. Mindezekből megállapítható, hogy a pénzügyminisztériumban lázas munka folyik az ország gazdasági kérdéseinek megoldására. Reméljük, hogy ez a munka áldásos gyümölcsöket fog termelni. • fj 9W Felrobbant a csepeli lőszergyár Háromszáz sebesültje van a katasztrófának. — Katonai és rendőri vizsgálat folyik a robbanás okának kiderítésére. A kormányzó a szerencsétlenség színhelyére megy Budapest, augusztus 13. A csepeli robbanástól a m. kir. államrendőrség a Magy. Országos Tudósító utján az alábbi hivatalos jelentést adta ki : „Ma délután 6 óra 45 perckor a csepeli rendőrkapitányság vezetője a főkapitányság központi felügyelőjé nek telefonon jelentette, hogy a csepeli hadianyaggyár lőszerüzemében robbanás történt. A hir vételére a központi felügyelőség azonnal intézkedett, hogy a helyszínére karhatalomként rendőrlegénység vonuljon ki. Első segélynyújtásért a mentőket is értesítették. A budapesti főkapitányság részéről Szeszlér Hugó h. főkapitány, Horváth Antal főtanácsos és Petrik József fogalmazó jelentek meg. A nyomban megejtett vizsgálat megállapította, hogy a robbanás abban a lőszermühelyben történt, amely a Weisz Manfréd teleppel határos. Két kisebb és nagyobb detonáció volt. A robbanás ereje leginkább csak felfelé lehetett hatással. Minthogy a robbanás az est beálltával történt, nagy pánikot okozott Csepelen és környékén. — A tüz lokalizálására legelsősorban a gyár tűzoltósága vonult ki. A szerencsétlenség képe csak lassan bontakozott ki és csak később tűnt ki, hogy a kár emberekben és anyagokban nem volt olyan nagy, mint az első percekben látszott. Este 9 óra 45 perckor a gyár tűzoltóságának parancsnoka azt jelentette a helyszínen megjelent katonai és rendőri hatóságok vezetőinek, hogy a tüzet sikerült elfojtani és annak továbbterjedésétől nem kell tartani. A Weisz Manfréd-telepen levő kórház betegei közül sokan megsebesültek a lehulló vakolattól és üvegszilánkoktól, úgyhogy a gyár termébe kellett átszállítani őket. A katasztrófát minden valószínűség szerint önrobbanás okozta. Bűncselekmény gyannja még nem merült fel. A sebesültek nagy részét a Szent István-kórházba szállították. A legtöbb sebesülés könnyű természetű." Budapest, augusztus 13. A robbanás híre futótűzként terjedt el Budapesten és részletek hiányában különböző rémhírek kaptak lábra. A város több részén, igy még a budai Rózsahegyen is igen erősen észlelhető volt a robbanás, úgyhogy először földrengésnek vélték. A sebesültek száma az eddigi hirek szerint 300. Hogy halottak vannak-e és hányan, azt csak a romok átvizsgálásával lehet megállapítani. Budapest, augusztus 13. A csepeli robbanás ügyében délelőtt vegyes katonai és polgári bizottság szállt ki a helyszínre a vizsgálat megejtése végett. A bizottság megérkezéséig a csepeli rendőrkapitányság kirendeltsége karhatalommal a rend fenntartását végezte, A romok eltakarítása már megkezdődött. Ujabb robbanás az éjszaka folyamán nem történt. Megállapították, hogy a katasztrófának emberáldozata nincs. Budapest, augusztus 13. A csepeli robbanás színhelyére a kormányzó holnap száll ki, addig is minden órában jelentést kap az eseményekről. A robbanásnak Budafokon is 50 sebesültje van. A csepeli robbanás színhelyére kiszállt bizottság munkája előreláthatólag több órát vesz igénybe. Bizonyosra veszik, hogy még a mai napon meg tudják állapítani a robbanás okát. A helyszíni szemle befejezése után a kihallgatásokra kerül a sor. A robbanás színhelyén megjelent Kószó István államtitkár és háromnegyed 12 kor Vass József népjólétiminiszter titkárával. Kihalnak a 48-as f)onvéd.elc Budapest, augusztus 13. Már csak öt olyan honvéd él Magyarországon, aki a szabadságharcban résztvett. Ellenben több mint százan vannak a 48-as honvédek özvegyei. A hercegprímás vezeti a szentistvánnapi Körmenetet Budapest, augusztus^ 13. A Szent István napi körmenetet Csernoch János bíboros hercegprímás vezeti. J&alálos repülőszerencsétlenség Róma, aug. 13, A Milano melletti gallaratei repülőtéren az egyik repülőgép a levegőben elvesztette egyensúlyát. A pilóta, hogy életét megmentse, kiugrott a lezuhant gépből. A zuhanás következtében azonban oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nemsokára a baleset után meghalt. Agyonsújtotta a villanyáram Budapest, augusztus 13. Tegnap délután halálos röntgenszerencsétlenség történt a Stefánia gyermekkórházban, ahol Treuer Zoltánná budaörsi asszony 4 éves kisfia volt kezelés alatt. Az asszony megkérte a kezelőorvost, hogy jelen lehessen kisfia röntgenezésénél. Az asszony az orvos előzetes figyelmeztetése ellenére hozzányúlt készülékhez és a 20.000 woltos áram nyomban agyonsújtotta. Agyonverték a haragosai Miskolc, aug. 13.. Mára virradó éjszaka bosszúból agyonverték mostohaapjának testvérei Elek József 17 éves kereskedősegédet. Elek József és Schwarzenfeld testvérek között már régi keletű volt a viszálykodás. Tegnap azután Elek Józsefet a Jézus-kuthoz csalták és botokkal sulyosaa megverték. Az éjszakai órákban a csendőrőrszem talált rá és felkísérte a tiszti főorvos lakására. A fiu állandóan hörgött, hányt és a fejét fájlalta. Először mérgezésre gondoltak, a kórházba szállították és gyomormosást alkalmaztak rajta. Amikor azonban meghalt, megállapították, hogy halálát koponyacsontrepedés okozta. Délután megindult a nyomozás a gyilkosok kézrekeritésére, aminek következtében délután 2 órakor őrizetbe vették a Schwarzenfeld testvérebet, Józsefet és Lászlót és Qersony András péksegédet, akik beismerték, hogy megverték a szerencsétlen fiut. A kihallgatás folyik.
