Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-13 / 182. szám

Békéscsaba, 1926. augusztus 10 . Ara lOOO korona Péntek VII. évfolyam 217. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60, „F alu" S x ö v e ts é g fiivatalos lap fa Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN j Felelősszerkesztő ~MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Mohács a magyar nemzet tragédiájának városa A trianoni kataklizma összeom­lott magyar világának mostani esz­tendejében egy város körvonalai rajzolódnak a ma magyarjának sze­mei elé. Mohács városa ez, lenn a Duna partján, egy félkör alakú, szelíd dombokkal határolt kis róna : a mohácsi sikság középpontján, a mely éppen ebben az esztendőben és augusztus havában üli a mohácsi vész 400-ik évfordulójának emléke­zetét. Nincs sok oly szomorú lap a ma­gyarság történetében, mint ami­lyekre Mohács neve van feljegyezve, s nem csoda, ha az egész nemzet lelkében felsir és felzokog a fájda­lom és az ország minden részéből a zarándokok végtelen sora indul meg, hogy lerója kegyelete adóját azokjjjiránt, akik a mohácsi sikon igyekeztek gátat vetni a keletről jövő és a nyugatot elpusztítással fenye­gető viharnak. Egyetemes nagy nemzeti meg­mozdulás ez s minden társadalmi osztály kiveszi részét belőle azon a zarándoklaton, amely aug, 20—tői szept. 8-ig tart. Mohács nevét a 400 évvel ezelőtt lejátszódott nagy nemzeti tragédia vetette fel és jegyezte kitörölhetet­lenül az örökké élő városok és falvak nevei közé. Élete tele van ha­talmas fellángolásokkal és fellendü­lésekkel, hogy azután üszkös ro­mokká váljék mindaz, mit generá­ciók építettek. A magyar nemzet képe Mohács élete. Egyszerű ha­lásztanyából — amelyet minden valószínűség szerint a bevándorló magyarok ütnek fel •— az első nyom mely arra mutat, hogy már faluvá sarjadt az élet benne, 1070-ből származik, de ezt a felpezsdülő éle­tet már megfojtja a tatárjárás. A pécsi püspök pusztaságot kap ismét, de rövid idő multán az Anjouk ko­rában már város, amely bizonyos szabadalmat élvez. A Jagollók alatt 11. Lajos uralkodásának első eszten­dejében a fenyegető törökvész miatt már megerősített hely, melynek kü­lön vára van rendes helyőrséggel. A mohácsi véres tragédia 1526­ban tőle délre 4—5 km.-nyire ját­szódott le, a magyar tábor pedig Mohács környékén feküdt. A ma­gyar hadsereg 30 ezer főbői állott, s vezére Tomory Pál kalocsai ér­sek volt. A török hadsereg — az ujabbkori történetírók megállapítása szerint 70—80 ezer főből, II. Szu­lejmán szultán vezetése alatt állott. A magyar hadsereg támadott, a tö­rök hadsereg túlsúlya azonban ösz­szetörte a vitézül küzdő magyar sereget. Az egykori feljegyzések sze­rint a csata színhelyén 7 főpap. 28 világi zászlós ur, 500 főnemes, 300 pécsi egyetemi hallgató és 22.000 magyar vitéz áldozta fel életét. A magyar király, II. Lajos is életét vesztette. Holttestét okt. 16-án ta­lálták meg Mária királynő által fel­kutatására kiküldött udvaroncok a Csele patak partján. A véres háború Mohácsot ismét elseperte a föld színéről. Alig gyó­gyultak be sebei, 1541-ben a tö­rök végleg elfoglalta és 1686-ig volt török kézen. A hosszú szenvedések után is­mét fejlődésnek indul. 1840-ban már ujbó! város, 1876-ban vissza­fejlődik nagyközséggé, 1924-ben azonban ismét rendezett tanácsú varossá alakul át. Lakossága dolgos, vállalkozó szellemű, a tradíciókhoz és a múlt­hoz szívósan ragaszkodik. Ez ma­gyarázza még azt, hogy etnográfiái szempontból is Magyarország egyik legérdekesebb vidéke. A sokácság színdús viselete már évszázadok óta változatlan, legfeljebb szinpompája lett ragyogóbb. A szigeten a ma­gyarság is őrzi régi viseletét. A környékbeli svábság viselete szin­tén megmaradt olyannak, amilyen volt akkor, midőn a török hódoltság után ide bevándorolt. Mióta várossá lett, rohamos fej­lődésnek indult s ma a mohácsi vész 400- ik évfordulójának esztendejében, ha a magyarság életerejét és mun­kavágyát, élniakarását akarjuk látni s mai esettségünkben keressük a lehetőségeket az uj élet megalapo­zásához, akkor zarándokoljunk ezek alatt a szent napok alatt Mohácsra, amelyről Kisfaludy Károly azt éne­kelte, hogy a magyar nemzet nagy­létének temetője volt s azzal a meggyőződéssel fogunk távozni, hogy ha egy város a nagy mohácsi tra­gédia után ilyen életerőtől duzzad még 400 év múlva is, akkor a tria­noni katasztrófa után is lesz a ma­gyar nemzetnek feltámadása. vitéz dr. Horváth Kázmér. Szanál a belga király ís Brüsszel, augusztus 12. A belga király áruba bocsájtotta osztendei gyönyörű kastélyát, amely műkincseiről hires. A királyi kastély árát az államnak adja, hogy ezzel is hozzájáruljon a szanáláshoz. Csökkentik a francia megszálló csapatok létszámát London, augusztus 12. A „Daily Express" párisi tudósítója jól informált körökből arról értesült, hogy a francia kormány még augusztusban, de legkésőbb a Nép­szövetség ülésszakának megnyitása előtt 6000 embert visszarendel a Rajna vidékéről, mert nincs pénz a megszállás változatlan fenntartására. lUllilMIHIUIIUIIIIIIIIIIIIIIIHillllllliniinillUIHIUIIIIIIMIiNHIHIUIiniUIIIHIIimiHIIIH Elviselhetetlen a drágaság Franciaországban A tüntetők összeütköztek a rendőrökkel Páris, augusztus 12. Nancyban tegnap este a szocialisták és kommunisták tüntettek a drágaság ellen. A tüntetés során több incidens fordult elő ugy, hogy a rendőrségnek kellett beavatkoznia. A vonat elé ugrott egy 15 éves fiu Sopron, augusztus 12. Puskás Adolf nyugalmazott rend­őrfelügyelő 15 éves fia, Puskás Jó­zsef asztalosinas, akit apja megdor­gált, mert munkahelyét elhagyta, tegnap este elkeseredésében a Kő­szeg felől jövő vonat elé vetette ma­gát. A vonat a szerencsétlen fiu fe­jét teljesen elvágta törzsétől. Kézrekerült csavargó Magyar János csabai bérkocsis a mult hó folyamán szánalomból he­lyet adott egy Marik János nevü csavargónak, aki az első alkalmat felhasználva, kifosztotta jótevője há­zát és megszökött. Pénzt és ruha­nemüeket vitt el. A napokban Pécsen elfogták, azon­ban az ellopott másfél millióból már csak 40 ezer korona volt meg. Letartóztatták és beszállították az ügyészség fogházába. 2Se//>Iezt miniszterelnök Cetenye díszpolgára ZalaegeJkeg, augusztus 12. Le­tenye község Bethlen István gróf miniszterelnököt díszpolgárává vá­lasztotta. A díszpolgári oklevelet legközelebb küldöttség viszi el a miniszterelnöknek. Németország belép a Népszövetségbe London, augusztus 12. (WolfflA „Westminister Gasette" tudósítója szerint hivatalos körökben bizo­nyosra veszik, hogy Németország a jövő hónapban belép a Népszö­vetségbe, minthogy a brazíliai til­takozás és a spanyol ellenzék a a mostani ülésszakon nem okoz­hat nehézségeket. Adófelszólamlási póttárgyalás Az 1925. évi adófelszólamlási bi­zottsági tárgyalásokról lemaradt té­telek letárgyalása végett, pótciklus tartása vált szükségessé, amit au­gusztus hó 23 tói 31-ig terjedő idő­ben tartanak meg. Nem tudott megélni nyugdijából Gynlára ment meghalni egy csabai vasutas Gyula, aug. 12. Keddről-szerdára virradó hajnalon a korai órákban a máriafalvai köz­tisztasági telephez vezető ut egyik eperfáján az arra járó gyermekek egy 60 év körüli halott akasztott embert találtak. A leletről azonnal értesítették a rendőrséget, ahonnan bizottság szállott ki a helyszínére, amely megállapította, hogy önakasz­tás történt. Az öngyilkos zsebében egy ceru­zával irott 3 oldalas levelet tatáltak, amelyből kitűnt, hogy Horváth Mi­hály 62 éves csabai nyugalmazott vasutas, Prónay-utca 41 szám alatti lakos, aki a nehéz megélhetési vi­szonyok miatt menekült a halálba. Az öngyilkos zsebeiben kevés pénzt és különféle okmányokat, találtak. A főorvos megállapította, hogy az öngyilkosság este 11 óra tájban történt. Az öngyilkosságról értesítet­ték Horváth Mihály csabai hozzá­tartozóit és a hullát a kórházi hul­lakamrába szállították. Zürichben a magyar koronát 72'30-al jegyezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom