Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-03 / 174. szám

Békéscsaba, 1926 augusztus 4 Körösvidélc 3 — Szülők figyelmébe! Tan­könyv szükségletét minden szülő lehetőleg augusztus tizenötig je­gyeztesse elő a „Körös vidék" könyvkereskedésében, mert csak igy tudjuk a tankönyv szükségle­tét idejében biztositani. Szobafestői munkákat legújabb mintáimmal a legszolidabb árak mellett készítek. Festéküzletemben házifestészethez mindenféle fes­tékanyagok. ecsetek, faliminták stb. kaphatók, ezekhez utasítás­sal is szolgálok. Szikora Mihály szobafestő, Berényi-ut 13. szám Elsőrendű cséplés! kőszén q-ként 58,000 K-ért kapható Grünwald Mórnál Békéscsaba, Baross-utca 19. mmmmmrrmmm m^ Kedden és szerdán Gaumont Híradó Harry szerencséje 2 felvonásos bohózat. A13-AS BÉRKOCSI Filmregény 8 felvonásban. Rendezte: Kertész Mihály. Főszereplő: Lily Damíta. Csütörtök és pénteken Marica Srófnö Kálmán Imrej világhírű ope­rettje 8 felvo-| násban. Főszereplő: Harry Liedthe Uiuian Gibson Gaumont­Superfilm ! ^ ii íi il Si ii SI líll'.ll Páris ... a világváros lüktető élete ... el nem csendülő lár­mája ! S az egyik mellékutcában végsőt dobban egy fiatal anya, árván, egyedül hagyva néhány hónapos kicsi leányát. A gyer­mek a ház előtt várakozó 13-as bérkocsiba kerül s innen kezdő­dik a tulajdonképeni történet. Mely neves hazánkfia, Kertész Mihály rendezésében ugy techni­kai mint művészi tekintetben a legszebb és a legmárkásabb fil­mek sorába emeli e képet. Me­sés kiállítás, gondos rendezés, érdekes cselekmény, a jó és ki­váló filmek minden kellékét egyesíti magában, m ss Szombat és uasárnap Harpg Piel főszereplé­sével Pénzt uogy életet (Zigano, az álarcos louag) Kalandos filmregény 10 felv-ban. usa r viasz mülépprés minden méretben, MÜ£ÉJ> szavatolt tiszta viaszból, VEUGETÖ erős, tartós, M\ÉZBÖDÖN különféle nagyságban, összes MIÉHÉSZESZKÖZÖK FACTA JENŐ vas és fiiszerkereskedésében Békéscsaba, Berényi-ut 1 sz. Viasxí veszek, vagy mülépre becserélek Postán is szállítok. \ I | Drága az az OLCSÓ MÜLÉP, j mely a méheknek sem kell. DIVATLAPOK érKeztek a Körösuidék könyuheres­kedéséhe. 64 tem, hogy félti életét. Csak olyankor jutottam szerephez leg­inkább, amikor hol egyik, hol másik kezét nyújtotta ki a pisz­tolyért, amelytől már-már csak egy-két arasznyi távolság vá­lasztotta el ujjait. Először állát ütöttem fel, ugy, hogy szinte szikrát szórtak összeverődött fogai, azután torkába haraptam, mig végül egy alulról irányított, kétségbeesett rúgásom, amely gyomorszájon találta, leborította rólam. Négykézláb mászva szedtem fel a pisztolyt, de lőni nem mertem, mert féltem, hogy felköltöm és nyakunkra szabadítom az egész fekete darázsfészket a fehérfogu, zöldszemü kutyák falkáival együtt. Biztonság kedvéért mégis megkoppintottam a pisztoly agyával a még eszméletlenül fekvő Vándori halán­tékát, majd nyugodtan szabadítottam ki Sándort, akit fel kellett locsolnom, mert szivére ment a pisztoly körül lefolyt haláltánc. Kézenfogtam, az ablakhoz húztam, amelyet kinyitottunk és a ház hátamögé ugorva ki, egyenesen az öreg magyar után vetettük magunkat. — Utánam Sándor! — nógattam — el kell csípjük az öreget. Az általam aláirt leveleknek nem szabad eljutniok a póstára! Az öregnek két hatalmas előnye volt. Egyik az a kinos félóra, amely a pisztolyért vivott küzdelemmel telt el, a másik meg az öszvér, amgly szapora léptekkel vitte a sao-paulói ut irányába azon a félkörös szakaszon, amelyiken mi érkeztünk volt s amelyiknek túlsó sarkánál az a bizonyos magános ház állott. Ezt a kunyhót egy sekély szakadék választotta el a lég­vonalban egészen közel fekvő hatalmas kőépülettől. Az egyórányira elkanyarodó uton hiába üldöztük volna tehát Ferencet, Vándori postását. Belevetettük magunkat a szakadékba és egy vízmosáson lecsúszva, toronyiránt rohan­tunk a kis házikónak. Az öregnek ott kellett elhaladnia, ugy terveztük tehát, hogy ha mi érünk oda hamarább, megvárjuk ott az utat szegélyező sürü lombok közé rejtőzve, rávetjük magunkat és bármilyen áron, elvesszük tőle a leveleket. Rövid kapaszkodás után éppen a ház tövénél értünk ki az úthoz. Halk suttogással megtanácskoztuk a dolgot. Én a ház felől, Sándor a túlsó oldalon rejtőzik el és amint előbuk­kan az öreg az utolsó fordulónál, rávetjük magunkat. Száját betömjük, hogy zajt ne üssön, mert nem tudjuk, mi hallgat a kunyhó falai között. Életre-halálra egy pisztolyért Sikoltás az éjszakában — Az igazi Ágnes « Mély kábulat nyomott el. Lázálmok gyötörtek. Folyton a kis Fernando Noronha sziget himbálózott szemeim előtt. Mintha rendőrhajó börtönkabinjává változott volna a szoba ... Ereztem a hajó ringását is ... Gyomrom émelygett, számba keserű nyál gyűlt. Már este volt. A napvilágot mintha elvágták volna. Ván­dori megrázott. — Alszik, szerkesztő ur? — Mit akarsz? — rivalltam rá felocsúdva. — Nonó, nem kell ugy haragudni. Nem vagyok én olyan rossz ember, amilyennek ön gondol. Most is megmentésükön fáradozom. Egyszerű dolog, ön aláirt néhány levélkét, egy pár jó kis tudósítást a Fasenda Carlottáról és az emigrációról, egy kis bizalmat gerjeszt a brazíliai kávéültetvények iránt az otthon nyomorgó magyar testvérekben ,.. — Köszönöm. Ezzel ne is fáradjon. Ilyen hitványságot én még az életemért sem teszek. — De gondolja meg kérem, hogy a mi itteni törvényeink nem ismerik a tréfát... és nem is olyan borzasztót kellene cselekednie.,. Csak egy-két jó szó, ami felhívja a figyelmet a brazíliai munkáshiányra... Ezzel csak jót tenne otthonmaradt honfitársaival, akik közül sokezren nyomorognak munka nélkül és örömest jönnének ide a brazíliai kormány költségén, ha ismernék az itteni viszonyokat. — Elég, ne folytassa. Annyira nem vagyok munkásbarát, hogy magyar munkások bőrével kereskedjem. — Jó hogy kimondta — kapott szavamon és egészen mellém állva folytatta egyre szemérmetlenebbül az alkudozást. — Én is szeretem nevén nevezni a gyereket. Ha már kimondta, én is kimondom kereken. Valóban üzletről van szó. Micsoda üzlet! Pompás! Nincs kockázat, nincs befektetés. Sokat lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom