Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-23 / 116. szám

Ára ÍOOO Korona. Békéscsaba, 1926. május 23. Vasárnap VII. évfolyam 1\6. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fUggeilen Keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN I Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévr e 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes'szám ára 1000 K Egy akarattal... (vk) Örömünnepet ül a ke­resztény világ. Boldogan, derű­sen, hallelujás lélekkel ünnepli annak a fenséges csodának év­fordulóját, amikor az Istennek szent Lelke megszállta az apos­tolokat ugy, hogy azok hatal­mas dolgokat tudtak cselekedni: megvetették alapját Krisztus egy­házának. Nehéz idők voltak azok. Az Ur feltámadásában nem hittek az emberek. Csak az a maroknyi nép, az U tanítványai. Ezeket pedig — éppen hitük miatt — üldöztek, gúnyolták, kergették. Bizony nehéz volt a sorsuk. Csak az volt a vigasztalásuk, ha olykor-olykor összevegyül­hettek. Ilyenkor aztán elfelejtet­tek minden szenvedést, egymás­nak hite, bizodalma, öröme min­denkor m egerősitette őket. Ál­mokat szőttek, jövőről beszéltek, diadalt reméltek a legnehezebb napokban is. Nem csüggedtek, nem féltek, mert volt egy ha­talmas erejük: egy akarattal valának. Ez az egy akarat mivelte a pünkösdi csodát is. Mert az Is­tennek szent Lelke, az erőnek, a hitnek, a bizodalomnak, a mun­kavágy nek, a prófétálásnak lelke nem szállhatott volna rájuk, ha nem várják ezt egységes aka­rattal, egyazon reménykedéssel. Az az egység azonban, amely A SZERELMES TEMETŐ... A temető akácfái Virágot bontottak. Lombkarjukon Lenge illat szárnyán Megremeg a vágy. Talán a halmok 1 _ • Elföldelt vágya ?. .. Talán porladó ős-siri álmok Gyökérútakon Feltörekedtek S kivirágzottak ?... Ó, mert a lélek, E kóbor művész Örökösen gyúrja Változatos formáit!.. . Tavasz ütött itten Sátrat a násznak. Lám, millió virágajaknak Szerelmes mézét Szedegetik fürgén Apró méhlegények. És im, a fa rejtett szivében Madárnyelven muzsikál Az éleinek gyönyörű dala ... egybefüzte e kis csapatot, elké­szítette az ő lelküket annak a szent erőnek befogadására, amely­nek hatása alatt csoda nagy dol­gokat cselekedtek. Az első pünkösd története ugy kivánkozik az összehason­lításra. Ha egy kicsit gondolko­dunk e jeruzsálemi nagy dolgok felett, szinte lehetetlen megállani, hogy össze ne hasonlítsuk az apostolok dolgát a mi magyar életünkkel. A mi igazságunkat is meg­feszítették, a mi örökségünkre is sorsot vetettek, a mi álmain­kat is összetépték, a mi hitün­ket is megalázták. Minket is üldöz, gyűlöl, el akar pusztítani ellenségeink sokasága. Mi is világcsufjává, emberek gúnyjá­nak tárgyává lettünk. De minden gazság ellenére, a jelen minden sivársága és vi­gasztalansága mellett is, mi hi­szünk a mi igazunkban. Mint a tanítványok, mi is tudjuk, hogy nem lehet megsemmisíteni az igazságot, hogy annak egy­szer újra fel kell ragyognia, dia­dalmasan, büszkén, hatalmasan. Mi is tudjuk, hogy eljön egy­szer az igazságunk, az erőnek lelke, amely uj csodákat tesz közöttünk. Csakhogy a mi lelkünk nincs előkészitve ennek befogadására. Isten szent Lelke nem szállha­tott a tanítványokra addig, mig azok nem voltak egy akarattal. Csak akkor jelenhettek meg a örüljünk az örvendőkkel; Kössünk csókvirágból Szivünkre bokrétát! Mert a domb mögött Ott lesekszik már A hervasztó bánat, — S nemsokára az akácnak Fehér könnyein Szomorúan lépked a halál... Félegyházi Nagy Lajos. •••••••••••••••••••••••••••••••••••a •••••••• ••••••• Vasút autó és cséplőgép — Afrikában A „Kőrösvidék" száraára irta: Gajdács Mátyás Száz esztendővel ezelőtt, amikor a gőzmozdony elindult hóditó útjára, még a legnagyobb optimisták sem merték volna álmodni, hogy egy rö­vid évszázad lefolyása alatt még a legsötétebb Afrika őserdőit és siva­tagjait is vasúti hálózat fogja össze­kötni a civilizált országokkal. Hogy mily óriási jelentősége van a vasút­nak egy ország fejlődésére nézve, kettős tüzes nyelvek, amikor ott a házban, ahol együtt voltak, harmónia uralkodott. Mi is hiába várjuk az erőnek, a megújhodásnak, a feltámadás­nak a lelkét addig, amig nem tudunk egyet akarni. Amig a ma­gyar feltámadást százféleképpen hisszük, amig annak útját mind másfele keressük, addig lelkünk­nek minden ereje szétforgácso­lódik. De volnánk csak mi is egy akarattal! Ha megszűnne a ma­gyar nép életében az ezeréves átok. a folytonos pártoskodás, marakodás, ha egymásra tudnánk találni nyomorúságunkban ! Ha a magyar nép előtt is csak egyet­len gondolat lebegne ! Ha mi­ként a tanítványok csak az Úr országára gondoltak, ugy mi is csak egyre tudnánk gondolni, egyet tudnánk akarni: hazánk újjászületését! Ha miként ők, mi is egybe tudnánk forrni egy szeretetben, egy vágyakozásban, egy hitben, egy reménységben!... Bizony eljönne hozzánk is e pünkösdi lélek! Akkor mi is tudnánk fana­tikus, uj hittel hirdetni a magyar feltámadást. Lelkünk uj munkára indulna, apostoli, szent munkára. Lehet, hogy akkor is lekicsi­nyelnének, kinevetnének, ami­ként az apostolokat is részegek­nek mondotta a hitvány csőcse­lék. De bizonyos, hogy az egy akarásnak apostolai hiveket is lelnének, akiknek hite megszé­arra a legjobb példa Abesszínia. Amig nem volt vasútja e rejtelmes országnak, alig akadt utazd, aki rá­szánta volna fejét egy legalább is két hónapig tartd karavánutra, amely szomáli meg dankali földön vezetett keresztül. Aki erre az útra szánta rá magát, egész bátran megírhatta előbb végrendeletét, mert ha meg is menekült nagy ajándékok árán e két vad törzs vérszomjától, akkor még mindig száz és száz veszély kisérte minden lépését. Először is át kell esnie minden európainak a váltólázon, amely e pokoli hőségben halálra gyötri az embert, testi-lelki erejét a végsókig legyengiti, ugy hogy iga­zán csoda, ha 40° lázzal 50—60° melegben öszvér- vagy teveháton meg bir tenni 40—50 kilométert, mig a legközelebbi rizhez ér. És micsoda vizhez I piszkos, bűzös po­csolyához s mégis ugy issza az em­ber, mint odahaza nyáron a jégbe­hütött fröccsöt. A láz még hagyján, abból egy-két hónap alatt kilábal az ember, de a többi betegség: vérhas, tifusz stb. gyenitené a csúfolódók tömegét. Az első pünkösdkor csak ti­zenketten voltak s szemben állt velük az egész világ. És mégis övék volt a diadal. Igaz, sok szenvedés, sok gyötrődés, sok nehéz küzdelem jelezte a pün­kösdi lélek útját a történelem folyamán, de minden megpró­báltatásnak végén egész dicső­ségében ragyogott fel a kereszt. Mi minden csonkaságunkban is többen vagyunk, mint az apostolok voltak. Nekünk is van megcsúfolt igazságunk, amely minden árnyékadás ellenére is igazság marad örökké. Nekünk is van jogunk az élethez, meg­feszített, de élő igazságnak dia­dalához. Reánk is várna hallelu­jás, boldog, piros pünkösd napja — csak tudnánk mi is lenni egy akarattal! Magyarosodnak a cse&ek? Prága, május 21. A .Szlovák" felpanaszolja, hogy Ruszínszkóban a csehek magyarul tanulnak, magyar társaságokat keresnek fel, a magya­rokkal rokoni összeköttetésbe lépnek és mindenképpen asszimilálódnak. Egy másik lap szerint, mely szintén a Felvidéken jelenik meg, a csehek magyar bálakra járnak, a hivatalok­ban felállanak a magyar intelligencia megjelenésekor és ezzel szemben a ruszin nyelvet kinevetik és eszükbe sem jut, hogy nyelvét megtanulják. Ugy látszik, a csehek ugyanugy kez­denek asszimilálódni, mint annak­idején a Bach-korszakbeli elődeik, akikből utóbb nagyrészben hazafias érzésű, jó magyarok váltak. már sokkal veszélyesebb. A vadálla­toktól — pedig odahaza ezeket tart­ják a legveszedelmesebbeknek — a legkevésbé kell tartani, kivéve a mérges kígyókat meg a skorpiót. Különösen az utóbbiból van renge­teg, a szomáli földön például elég gyakori eset volt, hogy egy-két da­rabot találtam belőlük — az ágyam­ban. Ilyen volt ezelőtt az utazás Dji­boutitól Addis-Abebáig. Amihez ez­előtt két hónap kellett, azt most megteszi az ember (a 900 kilométe­res utat) három nap alatt vasúton. Amióta megvan a vasút, legalább is megszázszorozódott itt az európaiak száma. A sok szerencsehajhászón kivül sok a tudós professzor, aki mozgógépekkel felszerelve kutatja s megörökíti e rejtelmes ország népét, szokásait, állat- és növényvilágát stb. E nagyfokú érdeklődést Ras Tafari, Abesszínia trónörököse keltette fel európai utja alkalmával országa iránt. Ras Tafari, ki bölcsesség dolgában méltó utódja Salamonnak s Memelik császárnak, hamar belátta, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom