Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-04-04 / 76. szám

Ára 2000 Korona. Békéscsaba, 1926. április 4 . Vasárnap VÍL évfolyam 76. szám Tíűrewidéfi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. független Keresztény politilcai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Lesz-e magyar feltámadás ? (vk) Húsvét ünnepén ez a kér­dés önkéntelenül, szinte magától fakad fel minden magyar szívben. Mert amikor mindenki örökéletről, feltámadásról beszél, amikor mind­annyian boldogan teszünk hitval­lást az Igazság fenséges diadaláról, a megfeszített Eszme isteni meg­dicsőüléséről; akkor lehetetlen nem gondolnunk arra: hát mi lesz a magyar élettel, lesz-e annak meg­újhodása ; mi lesz a mi igazsá­gunkkal, lesz-e a magyar nemzeti gondolatnak diadala ? összeszorul a szivünk e kérdé­sekre. Nem merünk azokra biztató feleletet adni. Hiszen egész nyo­morult életünk azt beszéli, hogy mi már feltartózhatatlanul sietünk az elmúlás, a megsemmisülés felé. A magyar élet tele van a halál biztos jeleivel. Minden hiba meg­van bennünk, amely valaha népe­ket pusztított el s minden külső­séget megtettek már a nagy teme­tésre. Idehaza pártoskodunk, ma­rakodunk, pusztítjuk, gyilkoljuk egymást, aki egy kicsivel előbbre jutott, azt sietve rántjuk vissza.. Odakint meg, tul a határokon, állandóan húzzák a lélekharangot s már befejezett tényként beszélik Feltámadás Magához vonzott Ő mindeneket, »Az örök életadó szeretet." Eget, földet átható szavával Megelevenité a sziveket. Ámde harmadnapon megnyílt a sír, Feltámadott az örök Ige! ... A szenvedések tövises utjain Felsarjad az élet öröme. Isten ! magyaroknak nagy Istene, Oltalmazónk bajban, veszélyben, Támaszd fel újra szép országunkat A szent szeretet egységében. hazánk örökre való elpusztulását. Kétségbeejtő állapotunkban, mint a fuldokló a szalmaszálba, ugy kapaszkodunk a feltámadás gon­dolatába. Hátha húsvét nekünk is hirdet életet ? Valóban hirdet, mert a húsvét mindenki számára hozza az örökéletet, akinek lelke kész annak befogadására. De vájjon a magyar lélek kész-e erre? Azon az első húsvéton a meg­feszített és eltemetett Igazság szállt ki a sirból, hirdetvén minden idők számára, hogy az eszme, az örökké­való érték, az igazság nem pusz­tulhat el soha, mert ha eltemetik is, sirjáböl kikél harmadnapon. Ez a gondolat nagy vigasztalás számunkra. Hiszen azért olyan boldog örömünnep húsvét. Mert a magyar ügy is igaz ügy. A mi el­nyomatásunkkal is az igazságra tettek béklyót, a mi eltemetésünk­kel is az igazságot földelnék el. Húsvét tehát azt hirdeti nekünk, hogy van okunk és jogunk várni a magyar feltámadást, a magyar igazság diadalát. Való igaz, hogy a magyar nem­zetben megvannak azok az erők, amelyek e népnek hosszú, örök életet biztosítanak. Csakhogy a feltámadáshoz hit is kell. Krisztus feltámadása csak azok számára lett ténnyé, akik hittek benne. akiknek a világ teremtése óta még egyetlen eredeti gondolatuk sem volt, azokat stipendimokkal ösztönözheti arra, hogy fejüket ezután is kizárólag kalaptartó gyanánt használják. Ko­moly, életrevaló fiatalembereket egész nyugodtan idézhetnek sedes elé ad audiendum verbum, s ha ugy tetszik, el is tanácsolhatják őket a2 intézet­ből. Nekem van időm és türelmem is van arra, hogy az ön gyakori vastag tévedéseit kikorrigáltam. De ami sok, mégis csak sok. Tanár ur, mit cselekedett ön meg­int ? Ön megbuktatta a poezisből Petro ics Sándort. Tudja maga, ked­ves Tirpakovics, hogy kicsoda ez a fiu ? Nézett ön ennek a fiúnak egy­szer mélyen a szemébe és megkísé­relte csak egyszer, egyetlen egyszer, hogy a szem nyitott ablakán át a lelkébe lásson ? Figyelte a magas homlokát és gondolt arra, micsoda lángész kezdi bontogatni mögötte egekig érő szárnyait ?! Nahát tanár ur ön levizsgázott, azt mondanám, kérje vissza a tandijat a tanáraitól, de hiszen azok is csak ilyenek voltak. Tirpakovicsok és tár­saik. Tanár ur én sajnálom magát. Ha ez a fiu egyszer meg fogja irni: Diligenter frequentáltam Iskoláim egykoron ... Szekundába pónált mégis, Sok szamár professzorom, Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Csak a hivő lelkeknek jelent a kereszt üdvösséget, a pogányok számára megbotránkozás az. Krisz­tus feltámadása csak azok számára jelenti az örökélet zálogát, akik örvendezve, lelkük egész szent hitével tudnak örülni a húsvéti csodának. A magyár feltámadás sem vár­ható a hitetlenek táborában. Hin­nünk kell a mi elhivatottságunk­ban, hinnünk kell a magyar jöven­dőben, ha valóban látni akarjuk azt. S ha erre gondolunk, mindjárt szomorúbb a húsvét, mert ki ta­gadná, hogy a magyar nemzet megroppant a maga hitében. Pedig feltámadás nincs hit nélkül. Ezt a hitet kell újra fellobogtatni, hogy élet, magyar élet fakadjon nyomába. Krisztus feltámadását s vele az evangélium diadalát az egész em­beriség részesévé e hiten kivül a .feltámadásban hívők élete tette. Ha a tanítványok némák maradtak volna a feltámadás után, ha szent, drága titkukat csak a maguk szá­mára tartották volna meg, akkor talán az emberiség tudomást se' vett volna az őhozzá lejött üdvös­ségről. De Péter apostol 3000 em­bert győzött meg egyetlen beszé­dével s azután Pál és a többiek szakadatlan hirdették, hogy az Ür feltámadott. magán az egész világ kacagni fog. Mert, ha Koszinusz tanár ur, vagy Tangens tanár ur követi el ezt a baklövést, azt még megértem. Ok egészen nyugodtan mondhatták volna: Kérem szépen. Méltóságos Főigaz­gató ur, — a lurkó, — akarom mon­dani a nemzet géniusza, nem tanúsí­tott semmi érdeklődést az algebra örök rejtélyei iránt; — nem tehet­tem másképen. Kérem szépen, engem szokások és sablonok kötnek és én azzal az ostoba négyessel csak azt akartam mondani, hogy a világ leg­nagyobb dalnoka az a-)-b-t nem volt hajlandó semmi rábeszélésre szabály­szerűen a harmadik hatványra emelni. De tanár ur maga a poezisből buk­tatta meg nem a poézis professzorát, nem is a poézis fejedelmét, hanem magát a poezist. Hát ez tanár ur, igazán abszur­dum, — inter alia. A legeslegeny­hébben szólva is abszurdum. Nem is tudom, hogy mit csináljak magával Tirpakovics ? És én nem is csinálok semmit. Azt az egyet taná­csolnám csak, hogy ne vállalja többé a poétika tanítását, de tudom, hogy úgyis hiába, ön szentül meg van győződve, hogy kollégái közül egye­dül ön képes ennek a tudománynak a tanítására. Hiszen ön az egyetlen közöttük, aki a vers Írásáig merész­kedett. Milyen verseket irt óh egek, Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Mennyi guny, mennyi gyalázat, mennyi szenvedés érte azokat a hív lelkeket ennek az igazságnak a hirdetéséért! És mégsem csüg­gedtek, mégsem lankadtak meg munkájukban: Megalázva, bőrtönbe vetve, bilincsbe verve, fenevadak elé odadobva — minden helyzet­ben hirdették, ujjongták az ő szent igazságukat. És ez az igazság — Krisztus feltámadása — lassanként mindenek igazsága lett, keresztül­világitott a máglyák tüzén, a bör­tönök falán, az üldöztetések min­den borzalmán, beleragyogott a bűnös emberek szivébe ugy, hogy azok megtisztultak tőle. Azután már hiába akarták elnyomni. Az apostolok és a mártírok önfelál­dozó munkája egyetemes kinccsé, soha el nem pusztítható értékké tette a Krisztus vallásának örökké­való igazságait. A magyar igazság is örökkévaló érték. De hol vannak ennek az apostolai ? Hol vannak azok a magyarok, akik szenvedésen, bör­tönön. gyalázaton keresztül is tud­nák hirdetni a mi igazunkat? Hol vannak azok a lánglelkek, akik nem csüggednének el, ha szenve­dés és gyötrelem volna odaadó, önzetlen munkájuk bére ? Ki él ma a magyar igazságért? Ki az önzetlen apostola a mi óh föld. Hiszen, ha jól emlékszem, ön irta ezt a hirhedt disztichont is : Róka szoros egykor nagy ehetném a lyukba [bebújta Dombos az oldala lett — nem lebet ám [gyere ki! Tanár ur én nem tehetek mást : én — megbocsátok magának. Hiszen maga sem lehet róka, ilyennek szü­letett, aztán meg utóvégre ezzel a cselekedetével nem ártott senkinek, csak önmagának .. . Legyen egészen nyugodt, azt a fiút az a kis okve­tetlenkedés nem fogja elkedvetlení­teni. Ellenkezőleg, sietteti kifejlődé­sét. Igaz, neki sietni is kell. Mind­össze 10 — 12 esztendeje van még arra, hogy nevét beirja nemcsak nemzetének, hanem az egész embe­riségnek a történetébe. Legyen nyu­godt tanár ur, ez a fiu, akit a poezis­ből szekundába pónált, örök büsz­kesége lesz a poezisnek és halhatat­lan neve tul éli a Tirpakovicsok ki­halni nem biró népes nemzetségét. Petrovics Sándorról és, ha szégyen­letében nem sülyed föld alá, terdre­borulva fog bocsánatot kérni Petőfi Sándortól, hogy a* 1 es osztályzatot merő tanári szórakozottságból pipá­val látta el. Hosszufalu. Nikodemusz Károly. S akkor megszűnik az átkos viszály, Ha, mint egy ember, felkél a magyar, S szeretetben eggyé összeforrva Csak egy célért küzd, csak egyet akar! (Csanádapáca) Annus Antal. •MBaaaa Méltóságos Élet főigazgató ur Korrigál Tanár ur, kérem, ön évszázadok óta tapasztalhatta, hogy nem szólok bele az ön kisded játékaiba. Azt csi­nálja, amit jónak lát. Magoló zsáko­kat ültethet az eminensek padjába s A jó tetteknek élt, szeretetből Vérével öntözte a Golgothát, Tiirtmindvégigsvégül meghalt értünk Elszenvedvén a kereszthalált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom