Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-23 / 116. szám

Körösvidék Csak a közlekedés javításával lehet a gazdák nyomasztó helyzetén segíteni Békéscsaba, 1926 május 23. Ifjúsági sportünnepély­nelc, tanulmányi kirándulásnak, cserkésztáborozásnak hireiről szá­molnak be a pünkösdi újságok. A növekedő magyar uj nemzedék egész­séges élet megnyilatkozásai ezek. Ahogy olvassa az ember e kedves ifjúsági ünnepekről szóló jelentést, valahogy felmelegszik a szive és re­ménysége nagyobb lesz, hite meg­erősödik. Valóban ez az ut vezet a jobb magyar jövőhöz. Örömmel látjuk a magyar ifjúság e mozgalmait, amelyek mind komoly készülődésről bizonykodnak. Mert a jövendő magyar polgárságnak életé­ből nem szabad kikapcsolni a spor­tot, a levente-, a cserkészmozgalmat. Ezek mind gyakorlati készülések az élet nagy iskolájában, melyek erős, izmos testhez, fegyelmezett lélekhez, életrevalósághoz vezetnek, a fiatal­ságot frissebbé, munkabíróvá teszik. Ugyanez áll a tanulmányi kirándu­lásokról. Gyakorlati iskolák azok, amelyek rendesen mély nyomot hagy­nak az ifjúság lelkében. Csak egy a bökkenő e mozgal­maknál. Alig-alig látjuk, hogy komoly állami támogatás erősítené az ifjú­ságnak e jó törekvéseit. Még a le­ventemozgalmon van némi hivatalos figyelem, de az ifjúság más komoly munkája magárahagyatottságról be­szél. Ideje volna, hogy a hivatalos ha­talom ép ugy, mint a magyar tár­sadalom, teljes erővel felkarolja az ifjúság ügyét, mert — hiába — mégis csak őbennük épül a jövő Magyarország. • •••••••• •••••••• ••••!!••••••• A monte'icarlói autó­szépségversenyen a Renault-autóR nyerték az első dijat (.Képviseli : Türesek Kálmán Békés­csaba) Báró Berg Tiborné, aki a mult év őszén vett egy kis 6 HP Renault­kocsit, a következő levelet intézte a vezérképviselethez : „Miután már kis 6 HP kocsimmal a közeljövőben elérem a 30.000 kilo­métert, itt a pillanat, hogy feleljek kérdésükre, hogyan vagyok vele megelégedve. A kocsit tavaly ősz óta használjuk, főkép magyarországi, saj­nos, nagyon rossz utakon, de vol­tunk vele Párisban, Münchenben, Karinthiában és számtalanszor Bécs­ben és egyetlen egy alkalommal sem hagyott cserben az uton, pedig néha ugy szántottam vele a vizes havat és sarat, hogy inkább hajónak való lett volna, mint automobilnak. Va­dászni járunk vele s ez alkalommal három helyett öten is felüluek ku­tyával és puskákkal. Dülő utakon és szántóföldeken hajtottam vele a vadlibákat és az idei kemény télben belementem olyan hófúvásokba, ame­lyekbe lovaink hasig gázoltak. A kocsit kizárólag én kezelem, soffőrünk nincsen és általában tisz­títási munkákon kivül még semmi baja nem volt. Több ismerősünknek is ajánlottam már, kik szintén na­gyon meg vannak elégedve. Véle­ményem szerint a magyar viszo­nyokhoz ez ideális kocsi. Kiváló tisztelettel és üdvözlettel báró Berg Tiborné s. k." * Várhegyi vasöntöde és gép­javító műhely Békéscsabán. A Faluszövetség; az alföldi A legutóbbi időben sikerült a ma­gyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötésével régi piacainknak nagy részét megnyitni a magyar mező­gazdaság számára. E szerződést kö­vetni fogják a többi szomszédálla­mokkal való megállapodások, ame­lyeknek az a célja, hogy a magyar mezőgazdasági exportnak adjuk meg minél hamarább a terjeszkedési le­hetőséget. Sajnos azonban ez nem elég. A falu népe csak az esetben tudja az értékesítési lehetőségeket, a különböző kereskedelmi szerződések által nyújtott előnyöket kihasználni, ha részére megfelelő közlekedési eszközökről gondoskodunk. Mert mindaddig, amíg a falvak és a ta­nyák hónapokon keresztül el vannak zárva a világtól a járhatatlan utak, a hiányos úthálózatok miatt, a gazda terményeit sem a közeli piacra, sem pedig a vasútállomásra szállítani nem tudja, addig hiába minden ke­reskedelmi szerződés és legjobb szán­dékú segiteniakarás. Csak a közle­kedés javításával lehet a gazda nyo­masztó helyzetén segíteni, mert mit ér a szorgalom, a többtermelés, ha el van szigetelve hónapokon keresz­PROLOG A közs. polg. leányiskola 27. L. „Kanizsai Dorottya" cserkész- és 32. L. „Hajna" tiindérkecsapata avatási ünnepélyén elmondta egy cserkészleány és egy tündérke. Cserkész: „Jó munkát!" a cserkész igy üdvözöl, Ezzel köszöntlek hát benneteket, Mert nemcsak ránk vár munka, rátok is, Kik hivó szónkra im eljöttetek. Élvezni, szórakozni...! Ám lehet Száz helyen jobban, mint a mi körünkben, De adni: együttérzést, jó szivet Kevés helyen lehet, mint nálunk, szebben. Aki csak kapni óhajt, adni nem, Az távozva üres szivet visz el, De gazdagszik reményben, szeretetben, Mely szeretetét hozta, a kebel. Mi nem eredmény, nem megvalósítás, Tavasz ígérete vagyunk csupán, De lássátok meg a fejlő, zsenge rügyben A dús termést, ősz gyümölcsét a fán. Tudjatok hittel jövendőbe nézni, Szárnypróbálgatásban látni repülést. Az eszményeinket hogyha "emlegetjük, Érezzetek, miként mi, hevülést. (Megjelenik Kanizsai Rorottya.) Kanizsai Dóra! Nem puszta név, De ifjú lelkünk jóra ihletője, Kinek, ha a hon java követelt, Engedelmesen hajlott meg szép fője. Fáradság, munka, önfeláldozás, Mi sem volt sok, ha a haza kívánta, Szava buzdított, cselekedett karja, Résztvevő szive az elesőt szánta. Örömben, búban, könnyek közt, mosolygva Hitte az Istent, mindenek urát, A méltóság sulyos biborát ki adta, Ki rámérte Mohács gyászfátyolát. Nagyasszonyunk I Áldás a messze múltból, Eszmény, örök, soha el nem vesző, Formáld a lelkünk, alakítsad jóra, Hogy eljöjjön a szebb magyar jövő! Tündérke: A mi csapatunk, a tündérkék csapatja Ügyetlen, kezdő kisleányoké. Tündérkevoltunk? Csak buzgalom a jóra, Kicsi siker a kis munkásoké. De zászlónkra egy szép női név van írva; Nem adta az írott történelem, Kaptuk a távol, a mondás—messze múltból. Idézzük őt, hívjátok őt velem! úthálózat kiépítése mellett tül az ország gazdasági vérkeringé­sétől. Tehát elsősorban jó utakról kell gondoskodni, rendszeresen és tervszerűen kell uj utakat építeni és a kiépített úthálózatokon keresztül autóbusz és teherautókkal kell a közlekedést megjavítani. A Faluszövetség, mint az ország falvainak egyedüli érdekképviseleti szerve, minden módot és alkalmat megragad arra, hogy az államhata­lom, a törvényhatóságok, az útháló­zatok kiépítésével, a modern közle­kedési eszközöknek a falu gazdasági szolgálatába való beállításával sies­sen a termelő gazdákon segíteni. Értesülésünk szerint a kereske­delmi kormány már a legközelebbi időben 250 kilométer úthálózatot akar épiteai. Ez kezdetnek kielégítő, de a Faluszövetség azon a vélemé­nyen van, hogy ennek legalább a tízszeresével lehet az ország egész­séges gazdasági vérkeringését meg­indítani. A munkát tovább kell folytatni, ugy, hogy az útépítéssel párhuzamo­sáé haladjon a modern közlekedési eszközök hálózatának kiépítése. (Megjelenik Hajna.) Szelid, szép Hajna! Huba vezérnek vére, Aranysugár az agg hős sátorában. Vidám dala felderíti a szivet, Kicsiny keze szerény a jó munkában. Kisöccse csügg rajt', ha szép mesét mond [ajka, A beteg szolga áldja a nevét, Ki fájdalmát üzi enyhetadó irral, Hűsíti szegény, láztüzes fejét. Folyópart, erdőlomb, az ég boltozatja, A természet néki meghitt barát. Együtt ujjong véle a daloló madár, Virág, falevél megosztja bánatát. Szeressétek őt! A messze-mult ködéből Reánk mosolygó szelid példaképet. Kitől a mi kis csapatunk tanulja. Hogy tegyen hasznost, jót, kedveset, szépet. Mivel cserkésztestvérem köszöntött Ismétlem : együttérző szivet kérünk ! Közöny fagyában elvész a kis palánta, De meleg szeretetben „jó munkát" remélünk. Petz Kornélia. HősöK emlékünnepe Békéscsabán Mint minden évben, ugy az idén is szép ünnepség keretében tartják meg Békéscsabán a világháborúban elesett hősök emlékünnepét. Az ün­nepséget — a törvény rendelkezése értelmében — minden évben május utolsó vasárnaján kell megtartani. A békéscsabai ünnepség május hó 30-án délelőtt 11 órakor lesz a Hősök te­metőjében a következő programmal : 1. A kegyeleti staféta első helye­zettje 1! órakor befut a célhoz a Hősök temetőjében, ezt követőleg a katonai zenekar eljátsza a Himnuszt. 2. Az egyesitett dalárdák elének­lik a Hiszekegy-et. 3. Ünnepi beszéd. Tartja : dr. Kor­niss Géza városi kulturtanácsnok. 4. Az emlékmű megkoszorúzása. (Hatóságok, testületek és egyesületek által.) 5. Az egyesitett dalárdák hazafias éneke. 6. A katonai zenekar eljátsza a Szózatot. 7. A katonai zenekar hangjai mel­lett diszelvonulás. 5_ Visszaemlékezés a B. A. T. E. ünnepi estélyére A B. A. T. E. által rendezett mű­soros estély nagyon jól sikerült. Mondhatni, hogy az ez idényben ren­dezett műsoros előadások koronája volt szebbnél-szebb, változatosnál­változatosabb ének- és zongoraszá­maival. A szép és élvezetes műsornak volt egy vérszegény, nagyon is szürke száma: Gárdonyi József dr.-nak „Gárdonyi ősei" cimü, sikerültnek épen nem mondható kis munkája, amit Móra Lajos az O. G. G. S. T. főtitkára olvasott fel. Igen gyakori eset, hogy nagynevű, kiváló tehet­ségű szülőktől a gyermekek csupán a nagy nevet öröklik tehetség nélkül. Erről ugyan Gárdonyi József ur nem tehet, de arról igen is tehet, sőt er­kölcsi kötelessége tenni, hogy olyan egyesület keretében, amely vallás­felekezeti különbség nélkül egyesíti magában Békésmegye tanítóságát s ugyancsak egy olyan műsoros esté­lyen, melyen meghívásra katholiku­sok is igen nagy számmal jelentek meg, sőt még az estély rendezésé­ben is résztvettek, katholikusokra nézve sértő, dehonesztáló kijelenté­sektől magát tartóztassa. Gárdonyi József ur azt állítja, hogy megboldogult atyja büszke volt ma­gyarságára, de soha sem arra, hogy ő katholikus volt. Az alantiak után majd a nagyközönség Ítéletére bizom, hogy valóban szégyelhette-e katho­likus hitét Gárdonyi Géza ? Gárdonyi Gézának atyja huzamo­sabb időn keresztül az egri érsek egyik uradalmában volt gépész. Majd később, midőn a kérlelhetetlen bs­tegség kiütötte az öreg Czigler szor­galmas munkás kezéből a kalapá­csot s a kenyér nélkül tengődő csa­lád szinte leírhatatlan nyomorba ju­tott, ezen szánalmas helyzetből az egri érsek kegyadománya segítette ki a családot. Maga Gárdonyi Géza szűkös anyagi körülmények között egyházi támogatással végezte tanul­mányait az egri róm. kath. iskolá­ban s intézetekben. Már most emberileg el lehet-e képzelni, hogy a finom lelkületű iró szivéből kihalt volna teljesen a hála érzete ? Mi indította a fiatal Gárdonyi urat édesatyja érzületét meghazudtoló, reánk katolikusokra éppen nem hí­zelgő kiszólásra ? . . . Nem tudom. Talán csak nem bókolni akart a békési ref. vallású testvéreinknek si­ralmasan silány irka-firkájával? Mert ha igen, ugy kár, hogy nem jött városunkba személyesen meggyőződni arról, hogy rosszul választotta meg közönségét. Köszönet és hála a bé­kési reí. vallású felebarátaink jóiz­lésének, a gyenge kis munka felol­vasását csupán csak a hátsó padok diszkrét tapsa honorálta. A BATE diszebédjén szintén hang­zott el Dobó Sándor, a ref. orszá­gos tanítóegyesület elnökének fel­köszöntójében egy kissé bántó hang, amit a jelenlevő kath. tanítók nehéz­ményeltek. Én jelen nem voltam az ebéden, igy nem hallhattam, de fül­tanuk állítása szerint a szónok ugy állította be a ref. tanítóságot, mint akik az igaz magyar tanítóság kizá­rólagos reprezentánsai. Valaki sze­retheti hazáját, vallását, hivatását, de mindez nem jogosítja fel arra, hogy a magyar tanítóság fogalmát kizárólagosan saját vallásfelekezete hitsorsosai számára lefoglalja. Szvetits Viktor róm. kath. segédlelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom