Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-06 / 4. szám

Mrm WOű karossá. Békéscsaba, 1926január 6. Szerda Vll évfolyam 4. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fűggotlon korostxtóny politikai taspllap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszer&esztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Kettős gyilkosság és öngyilkosság Vésztőn Tóth Endre vésztői gazdálkodó agyonlőtte apósát életveszélyesen megsebesítette feleségét, azután önmagával végzett A »Körösvidék* vésztői tudósítójának jelentése Békéscsaba, jan. 5. Még mindannyian azoknak a bor­zalmas híreknek a hatása alatt vagyunk amelyeket nap-nap után szinte lé­legzetvisszafojtva vártunk az árvíz­katasztrófa rettenetes, egyre fenye­getőbb fejleményeiről. Alig ült el a veszély, alig-alig csillapodtak le va­lamennyire a nagy csapás keltette rémülettől felkorbácsolt lelkek, a táv­író ujabb borzalmas szenzáció hirét hozta meg kedd reggelre az árviz által leginkább sújtott Vésztő köz­ségből. Véres dráma az ártenger közepén Az első rövid tudósítás, amelyet Vésztőről a kora reggeli órákban kaptunk, csak ennyit mondott: Tóth Endre vésztői gazdálkodó hétfőn délután Vésztő községből tu­tajon Kótpusztára ment, ahol apó­sának, Kincses Sándornak a tanyá­ját kereste fel. A tanyában volt apó­sán kivül a felesége is. Tóth Endre rövid szóváltás után előrántotta re­volverét, amellyel előbb apósát lőtte agyon, majd feleségét sebesítette meg, végül pedig önmagával vég­zett. Régi keletű családi viszály­kodás a beteg anya miatt A megrendítő kettős gyilkosságról és öngyilkosságról alábbi részletes tudósításban számolunk be vésztői munkatársunktól délelőtt 11 órakor érkezett telefonértesítés alspján: Tóth Endre, Vésztő ujabb szo­morú szenzációjának főszereplője vésztői nagygazda fia. Körülbelül 28 éves. Édesanyja ökrös Sándor ugyan­csak vésztői nagygazdának a leánya. Ökrös Sándor (Tóth Endre nagy­apja) mindkettőjüket Kincses Sándor vagyonos gazda gondozására bízta. Tóth Endre két évvel ezelőtt nőül vette Kincses leányát s Kincsesék kót­pusztai tanyáján éldegéltek egyetlen pici gyermekükkel. A család bé­kességét az utóbbi időkben gyak­ran megzavarta az a körülmény, hogy Tóth Endre jóformán semmi felett sem rendelkezett önállóan. Efeletti elkeseredése folyton fokozó­dott, amíg végre tegnap elkövetett rettenetes cselekedetének elköveté­sére ösztönözte. Feldúlt lelkére min­den bizonnyal döntően hatottak az árviz mérhetetlen csapása következ­tében kiállott súlyos izgalmak is. Hat kilométert ment tutajon, hogy végrehajtsa borzalmas tervét A „Körösvidék" által közölt rész­letes tudósításokból köztudomásu, hogy Vésztő község határát mint­egy 6 kilométer szélességben és 30 kilométer hosszúságban elöntötte az ár s e felett a beláthatatlan tenger felett csak csolnakkal, vagy tutajjal lehet eljutni egyik lerogyott tanyától a másikig. Az elárasztott terület északkeleti szélén Iráz szomszéd­ságában fekszik Kótpuszta, ame­lyen érintetlenül, szárazon áll Kin­cses Sándor fennebb emiitett ta­nyája. Tóth Imre, amint sötét elha­tarozása megérlelődött lelkében, ide akart eljutni Vésztőről. Vésztő körül az elöntött tanyákból még mindig megfeszített erővel menti a kato­naság a megmenthető élelmet, ga­bonát és épületanyagot és minden csolnakot, minden tutajt a mentés szolgálatába állítottak. Magános em­ber csak a községházán székelő ha­tóságok engedelmével vehet igénybe tutajt, vagy bármiféle vízi jármüvet, ha feltétlenül szüksége van rá. Tóth Imre hétfőn délután a hatóságok­hoz fordult engedélyért, hogy tuta­jon Kótpusztára mehessen. Kérését eiőbb elutasították, de később nagy­nehezen mégis kapott tutajt, hogy meglátogassa a vízen tul rekedt csa­ládját. Senki sem sejthette, hogy Tóth Endre mire akarta felhasználni ezt a látogatást. Vésztőtől Kótpusztáig meglehető­sen hosszú és fárasztó volt az uta­zás a gyengén hullámzó, fodrosodó mély viz felett, a váratlanul betop­pant látogató megérkezáse után azonban gyorsan peregtek le egy­másután a tragikus események a gyászos nevezetességre emelkedett Kincses féle tanyában. Tóth Endre apósát, Kincses Sándort rövid szóváltás után egyetlen golyóval teritette le. Másodszor feleségére emelte gyil­kos fegyverét s a szerencsétlen fiatalasszonyt fején találta. A harmadik lövést önmagának szánta. Amire a tanyabeliek összeszalad­tak, ott feküdt, ott vergődött pa­takzó vérében a szörnyű dráma há­rom áldozata: a gyilkos férj, a fia­tal asszony és az após. A két férfi azonnal meghalt, az asszonyt pedig életveszé­lyes sérüléssel szállították be a békéscsabai közkór­házba. Az illetékes hatóságok az eset hirére azonnal megjelentek a hely­színen és a pontos részletek kiderí­tése érdekében bevezették a vizs­gálatot. Kincses Sándor és Tóth Endre holttestét valószínűleg Irázra szál­lítják és ott is temetik el. Tóth Endre egyhónapi különélés után lőtte le feleségét és apósát — A békéscsabai rendőr­kapitányság jelentése A déli órákban felkerestük dr. Derner József rendőrkapitányt, a békéscsabai m. kir. államrendőr­kapitányság bünügyi osztályának vezetőjet, akitől az alábbi ujabb értesítést kaptuk: — Tóth Endre 28 éves gépész, vésztői lakos tékozló, könnyelmű ember volt, aki már egy hónap óta különváltan élt családjától. Miután minden vagyonát eltékozolta, tegnap délután 2 órakor revolverrel felfegy­verkezve állított be felesége, született Kincses Róza kótpusztai tanyájába. Első lövése apósát, Kincses Sándort szivén találta és rögtöni halált oko­zott. Feleségének fejét lőtte keresz­tül, majd önmagát lőtte agyon. Fe­leségét a békéscsabai közkórházba szállították. Még életben van, de nem tért eszméletre, úgyhogy kihallgatni egyelőre nem lehetett. A helyszínen a csendőrség foly­tatja a nyomozást. Csütörtökön hallgatják ki a frankhamisítás vádlottait Budapest, január 5. Langer Jenő dr. kúriai bíró a büntető törvényszék elnöke külön vizsgálóbirónak fogja szignálni a frankhamisítás ügyét. R kijelölendő vizsgálóbíró előreláthatólag csak csü­törtökön lesz abban a helyzetben, hogy maga elé vezettesse a fog­lyokat, akiket esetleg ki fog hall­gatni. Budapest, január 5. Hétfőn délelőtt megjelent a főka­pitányságon egy a magyar közélet­ben szerepet játszó személyiség, aki a következő vallomást tette: Több izben meglátogattam Win­dischgrátz Lajos herceget. Egy ilyen látogatás alkalmával a herzeg dol­gozószobájának íróasztalán nagy köteg papirosra lettem figyelmes. Amikor láttam, hogy ezerfrankos bankjegyek, megkéztem a herceget, de ő nyugodtan azt válaszolta, hogy bankügyletekbe bocsátkozott. Ez a vallomás szükségessé tette a her­cegi palota átkutatását. Ezerfranko­sokat azonban — amint az előre­látható volt — hiába kerestek. Windischgrátz herceg ellen már Kovács elfogatása után is súlyos adat volt a rendőrség ; birtokában, Kovács ugyanis kihallgatása alkal­mával súlyos ellenmondásokba ke­veredett. Ugyancsak ez történt Rába Dezső kihallgatása során is. 11 óra­kor adták ki az utasítást a főkapi­tányságon, hogy Windischgrátz her­ceget elő kell állítani. Egy fél óra múlva a herceg dolgozószobájában megjelent det aktivek közölték vele, hogy szükséges a főkapitányságon való megjelenése. Ma délelőtt több ismert politikust hallgatott ki a rendőrség. Igy töb­bek között kihallgatta Psrényi Zsig­í l TI i !

Next

/
Oldalképek
Tartalom