Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-16 / 37. szám

Békéscsaba, 1925 február 16. Kőrömvldék nyújtott. Aki csak egy-egy csoportját látta is a sok „szereplőnek", az már kárpótolva volt a fáradságért, meg a tetszésszerinti csekély belépődíjért. Igaz, hogy ennél többet aztán nem is lehetett látni. Ahogy az elő­adás megkezdődött — amint ez egyébként előrelátható volt — azon­nal a székekre állott a közönség nagyrésze, ugy, hogy igazán csak az első két sor láthatott valamit. Természetesen baj volt az is, hogy nem csináltak színpadot s igy az amúgy is apró szereplőket — akik alig 10 centiméterrel álltak maga­sabban a nézőtér szintjénél — nem lehetett látni, annál kevésbé, mert a nagyterem tudvalevőleg nem emel­kedő parkettel bir, mint a szinház. Hallani sem lehetett semmit, mert az állandó zsivaj elnyomta a gyer­mekszereplők vékony hangját. Igy majdnem teljesen kárba veszett az a rengeteg fáradság, amelyet Berényi Antalné és az ö lelkes gárdája for­dított ez előadásra. Nem érvényesült semmi, sem a kedves táncok, ame­lyeket annyi fáradsággal és kiváló hozzáértéssel tanított be Gavenda Béla sem a jól betanított kis jelenetek, nem hallatszott a zongora, az ének. Pa­nasszal és zugolódássai telt meg a terem. Hiszen mindenki fájlalta, hogy nem láthatta a gyermekek pá­ratlanul szép előadását. Bizony nekünk sincs sok mentő szavunk a rendezőség számára. Hi­szen az bizonyos volt, hogy ha csak nagyon magas színpadot nem épí­tenek, akkor ezen az előadáson nem fog látni senki. Az ugyanis nem lehetett kétséges, hogy a terem túl­zsúfolt lesz, hiszen 180 szereplő gyermeknek csak a hozzátartozói biztosították a rekordközönséget. Erre kellett volna számítani s min­denesetre legalább két előadást kel­lett volna tartani: egyet a gyerme­kek, egyet a felnőttek számára. De azt is meg kellett volna fontolni, hogy a nagyterem nem alkalmas az ilyen előadásokra. Ott csak hang­verseny képzelhető el, de látványos mulatság nem.|Hiszen a terem nem menedékes, tehát az egyik sor fel­tétlenül elfogja a másik kilátását. Az akusztika sem elég jó a Vigadó­ban. A világítás is rossz — egy­szóval a terem ilyen előadásra tel­jesen alkalmatlan. Kár, hogy ezt nem vették fonto­lóra. igy kárba veszett a rengeteg fáradság. A rendezők nem élvezhet­ték buzgó tevékenységük gyümölcsét, a közönség pedig a várt sok gyö­nyörűség helyett csak bosszankodott, hiszen még az édesanyák sem él­vezhették gyermekeiket Az előadás utáni gyermekbál azon­ban kedves, bájos volt. Este tea­estély volt, amelyen^ szintén sokan voltak. Meghívó A „Körösvidék" Részvény­társaság Igazgatósága f. hó 17-én, szerdán délután fél 3 órakor ülést tart mélyre az Igazgató urakat tisztelettel meghívja az Elnökség. 9 Eéhés-Csabai TsMpénztár Egyesület évi közgyűlése pengő az uj a mait Évi A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület vasárnap délelőtt tartotta évi közgyülásét saját székházában a részvényesek rendkívüli nagy ér­deklődése mellett. Réthy Béla az igazgatóság meg­bízásából mint ideiglenes elnök nyi­totta meg a gyűlést a határozatké­pesség és a szabályszerű összehí­vás megállapítása után. Felkérésére napirend előtt Róth József vezérigazgató felolvasta az intézet nemrég elhunyt nagynevű el­nökének, Varsdgh Bélának elparen­tálásáról szóló igazgatósági jelen­tést, melyben kegyeletes szép sza­vak kíséretében emlékeznek meg az elhunyt hervadhatatlan érdemeiről, aki több mint ötven éven keresztül vezette és tette virágzóvá páratlan rátermettségével az intézetet. A je­lentést a jelenlevők állva hallgatták végig és elhatározták, hogy Var­ságh Béla felejthetetlen érdemeit a gyűlés jegyzőkönyvébe örökítik meg. Ezután Róth vezérigazgató a fel­értékelt megnyitó mérleget terjesz­tette elő mely szerint az intézet fel­értékelt alaptőkéje 700 ezer pengő 8750 millió korona, mig töketarta­léka 350 ezer pengő 4375 millió korona. A felértékelés­sel kapcsolatban javasolja az igaz­gatóság, hogy az eddigi 1,400.000 darab 2000 korona névértékű rész­vényből álló 2800 millió korona alaptőke 7000 millió koronára emel­tessék fel, oly módon, hogy az alaptöke 28 ezer darab egyenként 312.503 korona azaz 25 pengő név­értékű részvényből álljon. A felértékelés megvizsgálásáról szóló Jéger József által felolvasott felügyelőbizottsági jelentés meghall­gatása után a felértékelt megnyitó mérleget, a részvények uj névérté­kének megállapítására és összevo­nására vonatkozó javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette, úgyszintén az ezzel kapcsola­tosan szükségessé vált alapszabály­módosításokat Az igazgatóság 1925 évi jelenté­sét, melyet minden részvényes meg­kapott, nem kívánták felolvasni. A jelentés szerint az intézet részvény­tőkéje, tartalékai és egyéb alaptő­kéi összesen közel 14 és fél milliárd korona, a mult évi összes betétállománya 20 milliárd korona mig a kölcsön állománya 49 milliárd korona az évi forgalom végösszege egy billió és 728 milliárd K volt. Az igazgatóság javasolja jelenté­sében, hogy az 1925 évi 1.471 millió korona tiszta nyereségből az osztalékra jogosult 700 ezer da­alaptöke — Rözsl másfél milliárd borona rab 2 ezer korona névértékű rész­vény után a közgyűlés utáni napon kezdődő kifizetéssel részvényenkint 1600 korona osztalékot fizessenek. A felügyelő bizottság jelentését Jéger József terjesztette elő, mely­nek alapján a közgyűlés az igaz­gatóság 1925 évről szóló jelentését, valamint a nyereség felosztására vonatkozó javaslatát tudomásul vette és az igazgatóságnak a fel ment vényt megadta. M vei indítvány nem tétetett, Réthy Béla elnök zárószavai után a gyűlés végetért. Állami támogatás az Iparosok Országos Szövetkezetének Budapest, február 15. Az állam az Iparosok Országos Központi Szö­vetkezetétől 2,000.000 aranykorona névértékű üzletrészt vett át. Ily mó­don az iparos szövetkezet megle­hetősen tekintélyes összeghez jut, zmelynek segítségévei a kisipar szo­morú helyzetén javíthat. Szerszámo­kat, anyagot, gépeket fog a szövet­ség a kisiparosok rendelkezésére bocsájtani. Vidéki előfizetőinkhez Vidéki előfizetőink lappéldányai­nak lejárati idejét mai lapjuk cim­szallagján jelöltük. Kérjük, hogy előfizetésüket, amery­nyiben hátralékban vannak, a mai laphoz mellékelt befizetésilappal meg­hosszabbítani szíveskedjenek. Teljes tisztelettel: „Körösvidék" kiadóhivatala. — A Margit Mária Kongregá­ció műsoros estélye szombaton olyan érdeklődést váltott ki, hogy a termek szűknek bizonyultak, Az ár­vízkárosultak javára rendezett es­télyt egy szép szavalat vezette be, majd a kongregáció műkedvelő gár­dája két kacagtató bohózatban ál­landó kacagásban tartotta a zsúfolt nézőteret. Majd a leventék kitűnő zenekara rázendített egy jő magyar csárdásra és a kath, földmives és iparos ifjúság a hajnali órákig ropta a táncot a legfényesebb jókedvben. A rendezőség fáradságot nem is­merő munkáját anyagilag is siker koronázta. A felülfizetésekért ezúton is köszönetet mond a kongregáció vezetősége. — A kondoros! Népművelési Bizottság népnevelő előadásait minden vasárnap délután tartja a Polgári Olvasókör és az Általános Népkör helyiségében nagyszámú hallgatóság előtt. Legutóbbi vasár­nap dr. Dezső Antal községi orvos tartott felolvasást Vallás és erkölcs címmel szép számban megjelent kö­zönség előtt. — Szarvasi öregdiákok talál­kozója Budapesten. A szarvasi öregdiákok Szövetsége összejövetelt tartott, amelyen különböző évfolyam­beli hetvenkét volt szarvasi diák vett részt. A megjelentek közt vol­tak : Bartóky József titkos tanácsos, ny. államtitkár, Melics János egye­temi tanár, Rehák Ferenc ny. kú­riai biró, Rapcsák Lajos dr., az Er­zsébet-kórház főorvosa, Konok Ta­más ny. miniszteri tanácsos, Mar­gitay Antal dr. kir. tanácsos, a tu­dományegyetem tanácsának jegy­zője, Kemény Géza m. kir. gazda­sági főtanácsos (Szeged), Vidovszky Béla festőművész, Küzdényi Szilárd mérnök, Szántó Soma reálgimná­ziumi tanár, Esztergályos Dezső ny. Máv. főfelügyelő (Gödöllő), Laka­tos Sándor dr., Mérei Oszkár dr., Eördögh Ferenc orvos (Kecskemét), Vass István dr. és Molitorisz József Máv. felügyelők, Boross Béla ál­lampénztári főtanácsos (Tokaj), Balla Sándor gazdasági felügyelő (Ka­posvár), Halmay József pénzügyi tanácsos (Ráckeve) és mások. A megjelenteket Bartóky József üdvö­zölte és tolmácsolta Hoitsy Pál, Szontagh Tamás dr. és Raffay Sán­dor dr. üdvözletét, akik erről az összejövetelről elmaradtak. Szere­tettel és hálával emlékezett meg a szarvasi evangelikus főgimnázium­ról és a felejthetetlen emlékű nagy­nevű tanárokról. Indítványára az egybegyűltek kimondták a Szarvasi öregdiákok Szövetségének megala­kulását. A legközelebbi összejöve­tel március 6-án este lesz. — Dobozmegyeri leventék fogadalomtétele. A Körösvidék tudósitója jelenti: A dobozmegyeri levente egyesület folyó hó 12-én délután szép derült időben a szabad ég alatt tartotta meg fogalomtételét. Jelen volt az elöljáróság és az ok­tató. Betegsége miatt kettőt mentett fel az orvos. Az oktató bevezető be­szédet mondott, utána levett kalap­pal elmondták a jegyző által diktált fogadalmat, majd Szécsy Tamás jegyző lelkesítő, szivhezszóló be­szédben fejtette ki, mi az a levente l s buzdította az ifjakat a hazaszere­tet mellett kötelességeik hű teljesíté­sére. Bár hétköznap volt, mégis némi közönség is volt jelen. A tö­meges jelentkezések miatt néhány­nak az igazolványát a jövő héten adják ki, legnagyobb része a foga­dalomtétel után megkapta, — Iparosbál. Szombaton este zajlott le a békéscsabai ipartestület bálja a vigadó összes termeiben a legteljesebb siker jegyében. Rég nem láttuk az iparosságot ilyen nagy számban együtt. A bálon az iparosság szine-javán kivül olt lát­tuk a város vezetőségét és a társa­dalmi egyesületek képviselőit. Kilenc óra tájban kezdődött meg a tánc és tartott egész a késő hajnali órákig. A hangulat kitűnő volt mindvégig, de különösen reggel felé, mikor a fiatalok mellett még az idősebb emberek is táncra perdűltek. A rendezés teljesen kifogástalan volt, dicséretére a szorgalmas és lelki­ismeretes rendezőgárdának. Min­denki nagyon jól mulatott és a bál végeztével, engedve a zárórának felejthetetlen kedves emlékekkel tá­voztak a farsang egyik legjobb, leg­kiemelkedőbb mulatságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom