Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-06-21 / 138. szám

Békéscsaba, 1925 junius 21. Arm 1000 korona. Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K VI. évfolyam 138. szám Gazdasági kibontakozás Irta Tomory Jenő a Petőfi társaság tagja, volt nemzetgyűlési képviselő. Svájcból, a szabadság földjéről, Genfből egy parányi fénysugár derengett felénk a rabnemzetek e iegelhagyatottabb országára. Bethlen István gróf miniszterelnök Genfben a Népszövetség pénzügyi bizottságának a szivét felénk, a szenvedő csonka ország felé tudta hajlítani. Ez a reményteljes, kedvező hir, hogy a népszövetség pénzügyi bizottsága hozzájárult a kormány előterjesztéséhez, amely lehőtévé teszi Magyarország gazdasági kibontakozását, mindenesetre sikert jelent, ha nem is oly nagymérvű sikert, mint ahogy megérdemelné ez a gazdaságilag leromlott szegény ország. Az engedélyezett 30 millió aranykoronát, b külföldi kölcsön eddig igénybe nem vett részét tisztán állami beruházási célokra fordíthatjuk. Ezzel megindulhat az ország kereskedelmi és gazdasági kibontako zása, amellyel egy szebb perspektívát, gazdasági megerősödésünk kezdetének alapját tudjuk lerakni. Ez a 420 milliárd is sokat jelent az ország gazdasági életében, mert ebből fog főleg felépülni a már romokban heverő ország, és ami a legfontosabb, ebből az összegből fog kitelni a mezőgazdasági hitel is. R mezőgazdasági hitelt rég várják már a gazdák, hiszen minden reménységük ebben volt. Dus kalászt hullámzó földjeiknek csak akkor lesz meg a gazdag aratása, ha a gazdatársadalom a beruházásokra is tud áldozni, mert minden. — a bő aratás is, — attól függ, hogy az áldásos vetést miképen gondozzuk. A világháború megtanított bennünbet arra, hogy a földnek, (amelyet eddig nem becsültünk ugy, ahogy kellett volna) elsősorban a földnek van ereje 1 A föld adja az életet a nemzetnek. A föld az egyetlen pozitiv érték, amely soha sem pusztulhat el, ha szorgos és gondos kezek ápolják. Éppen ezért van nagy értéke még annak a kis összegnek is, amit a genfi eredmény jelent az ország számára, mert a mezőgazdasági hitel uj életre kelti e drága hazai földnek szerető munkás művelőit. A munkára váró tettvágy felbuzdulását őrömmel fogja látni az ország, s nagy a remény minden magyar ember szivében, hogy ugy a fizikai, mint a szellemi műhelyekben is fokozott erővel indulhnt meg a testet edző, a lelket nemesítő munka az ország gazdasági vérkeringését felélénkítő ujabb pénzbeáramlás nyomán. Némuljon el a politikai torzsalkodás, a pártgyülölség! Mindnyájunk figyelmét, agyát, lelkét, lüktető szivét a legégetőbb, a legfontosabb kérdés kösse le, hogy: munkát, kenyeret, tisztességes megélhetést adjunk minden dolgozni akaró polgárnak. És kérjük az Isten áldását, hogy az aranykalászba szökkenő acélos buza bő áldásban, sürü rendekben dőljön az arató kasza minden villanására. Mert ez adja az emberiségnek az életet és a kulturát! Vakbóloperáoiót hajtottak végre a miniszterelnökön Budapest, junius 20. Gróf Bethlen miniszterelnök tegnap vakbélgyulladásban megbetegedett. Délután Dieballa és Ádám tanarok konsiliumot tartottak. Estig állapota rosszabbodott és fájdalmai fokozódtak annyira, hogy vakbélmütét alkalmazása vált szükségessé. A műtétet a FasorSzanatóriumban Ádám professzor végezte. A miniszterelnök a műtétet nagyszerűen állotta ki. Előreláthatólag teljesen normális lefolyású lesz a betegség. A miniszterelnök rövid időn belül elhagyhatja a szanatóriumot. Nagyváradon megkezdő' dött az „idegenek" kiutasítása Nagyvárad, junius 20. A munkaügyi felügyelőségen dolgozó vegyes bizottsá? ugy határozott, hogy akik mint szakmunkások egy évi vagy annál hosszabb időtartamra szóló útlevéllel, illetőleg tartózkodási engedéllyel vannak ellátva, további intézkedésig benn maradhatnak. — Ugyanez vonatkozik az idegen tőkésekre is, akik pénzüket valami vállalatba fektették. Körülbelül 3—400 munkásnak azonban csak három, vagy hathónapi tartózkodási engedélye van s ezek, valamint a nem szakmunkások és német bonneok kötelesek engedélyük lejárta után azonnal távozni. (KEK) Feloszlik a nagyváradi határrajzoló bizottság Nagyvárad, junius 20. A trianoni békekötés értelmében működő határmegállapitó bizottság befejezte gondos munkáját s a zárójegyzőkönyveket a napokban irják alá. A határ mentén mindenütt felállították a határoszlopokat s az ántánt által delegált bizottság a helyzetet ratifikálja. A bizottság most pár nap alatt bejárja a román—jugoszláv, magyar—csehszlovák határt s a jegyzőkönyv aláírása után feloszlik. Magyarok Braziliában Részlet Migend Dezső sajtó alatt lévő hasonló cimü könyvéből (3) Útközben az egyik pénzváltóban dollárt cseréltem, minthogy nem volt brazil pénzem. Egy dollár akkor 8 és fél brazil miilreis lett volna igazság szerint, de a derék pénzváltó csak kerek 8 millreist fizetett minden dolláromért, holott még a 8 és feles árfolyamon is elég tisztességes haszna lett volna. — Ez hát Brazília, — gondoltam magamban s minthogy az alkudozásra nem volt már időm, zsebregyürtem a brazil bankókat. A villamoson ujabb meglepetés ért. A kalauz — felismerve idegen voltomat — a menetért 200 reis helyett (megjegyzem, hogy egy miilereisban nem 100, hanem 1000 reis van) annak a kétszeresét, vagyis 400 reist, tehát majdnem egy fél millt vett el tőlem. — Ez már mégis csak sok! — háborodtam fel, hát ezentúl már mindenütt igy lesz? Vissza akartam követelni a tulfizetett 200 reisomat, de a kalauz tudni sem akart a dologról. Igy azután meddő vita következett, amelynek végeztével még szinte nekem kellett szégyenkeznem, amiért meg mertem vádolni a kalauzt. Az állomásra kiérve nem sokat kellett várakoznom vonatomra. Fél 5 órakor indult és jó két és félórai robogás, meg cammogás után este 7 órakor érkezett meg Sao-Paulóba. Az ut Santostól Sao Paulóig igazán mesébeillő szépségű. Néhány kilométert sik pályán robog a vonat, azután két darabra szakítják és hajmeresztően meredek hegyi vonalon kapaszkodik felfelé. Kétoldalt banán — és narancsligetek pompáznak, irtatlan őserdők sötétlenek, meredek sziklafalak ágaskodnak, amelyekről vízesések zuhognak alá szédítő, szakadékos mélységek fenekére. Az egész harmadfélórás vonalon nem kevesebb, mint 14 alagút van és se szeri, se száma a sok kisebb-nagyobb viaduktnak. Egész uton azon töprengtem, amit a santosi kikötőben hallottam a temesi magyaroktól. Fazenda, emigráció, kiutazás államköltségen, a magyar földmives családok kifosztása mind olyan uj fogalmak voltak előttem, amelyekkel szerettem volna tüstént egészen közelről megismerkedni. No majd holnap Sao Paulóban. Amint megérkeztem nem is tudom hány, gyárakkal telt kül- és elővároson keresztül Sao Pauló állomására, elsősorban is éjszakai szállás után tudakozódtam. Reggel pihent erővel láttam a kutatás hatalmas munkájához. Brazilia ipara és mezőgazdasága Ahoz, hogy további tapasztalataimat mindenki által megérthető módon adhassam elő, bevezetésül el kell mondanom egyet-mást magának Brazíliának az éghajlati viszonyairól, mezőgazdaságáról, növény- és állatvilágáról, gazdasági berendezkedéséről és iparáról. Nem tudományos szempontból akarok ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, hiszen az nem reám és nem is erre az írásra váró, feladat, hanem olyan gyakorlati jelentőségű tényeket és adatokat akarok felsorolni, amelyek feltétlenül szükséges előzetes tájékoztatást nyújtanak mindazoknak, akik a brazíliai kivándorlás gondolatával foglalkoznak. Brazilia ipara Azért veszem legelőször ezt a kérdést tárgyalás alá, mert ezzel végezhetek legkönnyebben, aminek megtörténte után az olvasó nyugodtabb, összefüggőbb képet alkothat a brazíliai mezőgazdaságról, amely tulajdonképen egyesegyedül tölti be egész Brazilia életét. Azt szokták mondani, hogy Brazilia a jövő országa. Ez a frázis feltétlenül igazat is mond. Ma alig van ipari élet az egész hatalmas állam területén. A kedvezőbb, könynyebben elviselhető klimáju vidékeken csak földmivelést látunk, mig Braziliának jó kétharmad része még ma sem egyéb, mint a természetadta nyersanyagoknak szinte kimeríthetetlen kincsesháza. A végtelen őserdők rengetegei a legkülönbözőbb feldolgozásra alkalmas értékes faanyagon kivül ezer és ezerféle drága, pótolhatatlan mellékterméket tartalmaznak. (Kaucsuk, chinin stb.) Ott van a belátható időn belül kiirthatatlnnnak tetsző vad- és madárállomány, ami felbecsülhetetlen értékű prémet és tollat jelent. Ott vannak az olajforrások, a föld méhének drága kincsei. Gyémántmezők, arany- és ezüsttelepek és az emberi kutatástól még jóformán teljesen érintetlen hegyóriások, amelyek nagyrésze sok értékes ásványt, ércet, kőzetet tartalmaz. Ezek után azt hinné az olvasó, hogy Brazília maga a beteljesedett tündérmesék országa és bolond, aki még egy pillanatot is vesztegel Európa kiuzsorázott, kifosztott, szegény földjén, amig a világ hátán a kincseknek ilyen dúsgazdag birodalma terül el jóformán lakatlanul. Pedig csak lassabban a testtel! Az a rengeteg fa, az az olaj, az a kőszén, ami itt nálunk elegendő