Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-06-14 / 132. szám

Ara 1000 korona Békéscsaba, 1925 junius£l4. Vasárna p VI évfolyam 132. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal > Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K üazdagyülés (vk) Nem is olyan nagy időköz­ben már másodszorra gyűlnek össze Békéscsabán a gazdák, hogy a leg­égetőbb szakkérdéseket megtanács­kozzák. Ezúttal a gyűlést összekö­tötték tanulmányozással is, megte­kintvén az országoshirü kigyósi uradalmat, a rendkivül fejlett csabai tanyarendszerü gazdálkodást, egy régi kiváló sertéshizlalótelepet s a nagyszerű kisgazdaszövetkezetet. A mindenünnen összesereglett gaz­dák gyülekezetére minden csabai polgár büszkeséggel kell, hogy te­kintsen, mert az ő ismételt megjele­nésük annak bizonysága, hogy itt van mit nézni, van mit tanulmá­nyozni. Büszkék lehetünk arra, hogy a mi környékőnkön levő nagy gaz­daságok valóságos mintagazdaságok ugy, hogy ezekre nem lehet alkal­mazni azt a széltében hangoztatott vádat, hogy a nagy uradalmak nem eléggé belterjesen dolgoznak. A mi nagy uradalmaink mintaszerűek, amelyeknek tanulmányozása minden gazdára nézve nyereség. De még büszkébbek lehetünk arra, hogy itt a tanyarendszerü gazdál­kodás olyan fejlett, amilyen kevés helyen az országban. Akik itt meg­fordulnak s látják a mi csabai kis­gazdáink takaros, tiszta tanyáit, jó­minőségü jószágait, fajbaromfite­nyésztését, sokoldalú, igazán bel­terjes földmivelését; azok mind cso­dálattal és tisztelettel beszélnek a csabai gazdákról. És erre méltán lehetünk büszkék, mert a nagy ura­dalmak mintagazdasága lehet a ki­tűnő tulajdonos, vagy a nagykép­zettségü vezető tiszt érdeme, tehát egy-két ember jó munkája, de a kisgazdák mintaszerű földmivelése azt hirdeti, hogy a mi gazdáink általában szorgalmasak, értelmesek, mesterségüket jól értők s a haladás iránt fogékonysággal birók. És ez már nemcsak szerencse, hanem nagy nemzeti érték, nemcsak egy-két em­bernek, hanem az egész országnak hasznára van. Ugyanezért lehetünk büszkék a hizlalótelepekre is. Köztudomásu, hogy ezen a téren is előljár Csaba. Namcsak nagy részvénytársaságok müvelik ezt a fontos mezőgazdasági teljes termelést, hanem egyének is már évtizedek óta űzik iparszerüleg a hizlalást. Ezt jogos büszkeséggel szegezhetjük le, mert a munka mu­tatja a tökéletes gazdálkodás irányát. Hiszen az volna az ideális, ha nár a gazdaságokból sem, de legalább is az országból semmiesetre se menne ki kukorica és árpa más formában, mint hizott sertés formájában. íme, ezek a dolgok azok, amelyek büszkeséggel töltenek el bennünket, amikor gazda vendégeinkre tekintünk. Mert reméljük, hogy nemcsak mint vendégek érzik jól magukat közöt­tünk, hanem ismeretüket gyarapít­hatják nálunk. De nemcsak bUszkék, hanem há­lásak is vagyunk a magyar vendégek iránt. Mert ha ők tanultak a mi gazdáinktól, viszont a mi gazdáink ma délután nagyon sokat fognak majd tanulni az ő széles látókörű, nagy koncepciójú előadásaikból. Ezek a komoly megbeszélésekkel, tanítással, szakkérdések megvitatá­sával foglalkozó gyűlések igaz örömmel töltenek el minden jó ma­gyar embert. Ezekben a gyüleke­zésekben rejlik a mi egészséges jövendőnk. Itt nincsenek meddő közjogi viták, fellegekben járó el­méletek, sárban fetrengő utálatos­ságok, itt nincs gyűlölet, sértegetés, személyeskedés, hanem megértő, egymást tanitó és támogató eszme­csere. Mi volna, ha a közgyűlési ter­mek, ha az országház utálatos ma­rakodásai helyett ilyen gyűléseken nyilatkozna meg a magyar tehetség, tudás; ha gyűlölet és személyes­kedés helyett az egymást segítő jó­akarat uralkoduék a gyűléseken! Boldog ország volnánk. E felé a boldog ország felé ve­zetgetnek ma bennünket a körünkbe jött magas vendégek. Ezért vagyunk büszkék rájuk, ezért köszöntjük őket bensőséges, igaz magyar sze­retettel. Bukik a franola kormány Egyre válságosabb a A franciák legutolsó marakkói visszavonulása óriási zűrzavarban történt. A veszteségek kolosszálisak. A riff-offenziva feltartóztatása óriási összegeket emészt fel és Páris po­litikai köreiben nem hiszik, hogy a szociálisták uj hitelt szavaznak meg. Ezért Pöilevé bukása küszöbön van. E héten viharos kamarai ülé­sek várhatók és esetleg gyökeres fordulat áll be nem csak Francia­ország, de egész Európa politiká­helyxet Marokkóban jában. Pénzügyi körökben pesszi­misztikusan Ítélik meg a helyzetet, mert a marokkói bonyadalom fel­borítja az egyensúlyt és a frank ujabb esését idézheti elő. Fezből táviratozzkák : Francia je­lentés szerint a helyzet komoly, te­kintettel arra, hogy a riffek a re­pülőgépeket és az ágyukat szak­szerűen kezelik. A lakosokat erő­sen lázítják, ugy hogy ujabb berber­csapatok szereplése várható. Sohasem lesz renegát Erdély magyarsága „Tiz évszázad óta vagyunk itt és nsra távozunk e helyről" — Ugrón István nyilatkozata az „fldeverur-ban Bukarest, junius 13. Az uj oláh iskolatörvénnyel kap­csolatosan az „Adeverul" ankétot fendezett. Legutóbb a Magyar Párt felnökét kérdezte meg az Adeverul tudósítója. Ugrón István érdekes nyi latkozatát itt közöljük: — A Magyar Párt nem tiltakozó jegyzéket, hanem figyelmeztető fel­hívást küldött a Népszövetséghez. — A párt az egyházakkal egyet­értésben ellene van az Anghelescu­féle törvénynek, mert az a magyar­ságra sérelmes. Ennek a törvénynek á tendenciája az, hogy gyermekeink­nek magyarellenes nevelést adjon, az oktatásból kiküszöbölje a magyar irodalmat, valamint a hazafias szel­lemet. Mindannyian beismerjük, mint ta­gadhatatlan tényt, a háború utáni változásokat, elismerjük, hogy román állampolgárokká lettünk, de ragasz­kodunk ahhoz, hogy nemzeti érzéseinket, művelt­ségűnket, hagyományainkat és nyelvünket tovább fej­leszthessük. Nem vonjuk egy pillanatra sem két­ségbe az állam ellenőrző jogát, de nem törödhetünk bele, hogy gyerme­keink előtt a nagy magyar hazafiak­ról ne beszélhessünk. Nem törőd­hetünk bele, hogy gyermekeink az államnyelv túlzott eroszakolása miatt a tudományos .oktatásban hátrama­radjanak. Nem engedhetjük meg, hogy a hazafias érzés és nemzeti önérzét utolsó szikráját is kioltsák a magyar kisebbség leikéből. — Szükségesnek tartjuk, hogy az ittélő magyarok 'ismerjék az állam nyelvét. Ezt a napi élet szükséglete is megkívánja. Belátjuk, mindent el kell követnünk, hogy a román nyel­vet fiaink megtanulják, de nem ért­hetjük meg azt a túlzó kötelességet, amely a saját nyelvünk elhanyago­lását vonja maga után. Nem mond­hatunk le nyelvünkről — folytatta — mert ez nemzetiségünk feladását jelentené és renegátokká tenne ben­nünket ! — Itt akarjuk biztosítani művelt­ségünk fejlesztését és nyelvünk sza­bad használatát. Tudom, hogy a kormány a mi távozásunkat óhajtja, de mi nem távozunk. Tá­vozásunk megfutamodást és árulást jelentene, Ha már a tönkretett vagyonom nem köt ehhez a földhöz, akkor a nemzeti érzületem és ha­zafiságom kötelez arra, hogy . itt maradjak és irányítsam a • magyar népet. A Népszövetség az ember­kereskedök állon Bukarest, junius 13. A napokban Bukarestbe érkezett Auerbach M. Sámuel népszövetségi megbízott de­legátus hivatalos minőségben. Mű­ködése teljesen diszkrét jellegű. A Népszövetség ót bizta meg, hogy az Európaszerte oly nagy mértéket öltött emberkereskedelmi szerveze­teket kikutassa és tapasztalataival beszámoljon a szövetségnél, amely megtorló intézkedéseket akar tenni. Gyenge az angol kommu­nista párt Páris, junius 13. Az angol kom­munista párt kongresszusa alkal­mából, amely a napokban zajlott le Londonban, a párisi lapok érde­kes kimutatást közölnek. Beszámo­lójukban ismertetik a párt történetét és egyhangúlag megállapítják, hogy a legnagyobb ipari államban cso­dálatosan gyengék a komunisták. Az angol pártnak, amelyhez a kü­lönböző ifjúsági, női és munkanél­küli csoportok tartoznak, a pontos megállapítások szerint mindössze 5000 tagja van. Az utóbbi időben hatalmas propagandát inditoti a párt vezetősége az úgynevezett sejtek felállítása érdekében. Ennek a mun­kának az lett az eredménye, hogy hatvan üzemi sejt alakult. Két lapja is van a pártnak, amelyek közül az egyik negyvennyolc, a másik pedig hatszáz példanyban jelenik meg. (KEK) Az olasz lapok a kormányzó tiszteletére rendezett felvonulásról Róma, jun. 13. A lapok beszámol­nak arról a tüntető felvonulásról, amelyet Űrnapján a hazafias egyesü­letek Horthy Miklós kormányzó tisz­teletére rendeztek. A „Popolo d'Itália", az „Epocha", az „Idea Nationale" és a „Corrioera d'Itália" kommen­tárjaikban meleg hangon írnak a hódoló felvonulásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom