Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-08-09 / 179. szám
Békéscsaba, 1925 augusztus 9. Ara ÍOOO korona. Vasárnap VI. évfolyam 179. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: független keresztény politikai n api lap . 60. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9 lelkek lefegyverzése Amikor az Árpádházból származó Imre királyunk ellen testvéröccse, Endre fellázadt, Imre haddal indult öccse megzabo!ázására. A két ellenséges tábor egymással szemben állott s akkor Imre egy vesszővel ment az ellenség táborába ezekkel a szavakkal : „had látom, ki meri kezét felkent királyára emelni." Magyarországnak ma is csak ilyen vessző van a kezében az ellene mindenünnen összesereglett ellenségek ellen, de ez a vessző ezer esztendős együvé tartozásnak és a történelmi Magyarország lakói együttes küzdelmének, lelki öntudatának és morális együttérzésének szimbóluma. Nagyon tarthat ettől a vesszőtől Benes, hogy prágai félhivatalos közlönyében a szombathelyi eset kapcsán ujabb kirohanást intéz ^ellenünk és könyörögve kéri Magyarország lefegyverezését. Egyúttal szemrehányásokat tesz Franciaországnak azért, hogy csak Németországgal törődik, pedig ő minket is veszedelmesnek tart és egy német—osztrák—magyar szövetség Csehország teljes összeroppanását eredményezné. A cikk ügyetlenül kiejti azt az állítást is, hogy Csehország nem a mai Magyarországtól fél, de azért a lefegyverzést preventív szempontból mégis folytatni kivánja. Ha nem a mai Magyarországtól fél, akkor annak csak az az oka, hogy Benes is teljesen tisztában van, hogy a harmincötezernyi zsoldos katonasággal biró Magyarország lefegyverzése teljesen végrehajtatott. Itt már semmi keresnivalójuk nincs az ellenőnőknek, mert minden igyekeze tük céltalan és eredménytelen s csak utiszámli gyártás számba megy. Ahol nincs, ott hiába keresnek. De viszont, ha a jövő eshetőségeitől rezzen fel külpolitikai koncepcióból a cseh államférfi, akkor az ellen meg mit használ az egész lefegyverzési szekatúra. A jövő kiszámíthatatlan, de a politikai élet örök törvényei állandók és azokkal számolni lehet, sőt kell is. Hát abb3n már igazat adunk Benesnek, hogy ez a kalkuláció cseppet sem kedvez a cseh állam tartósságának, de viszont ezek az erők lefegyverezhetetlenek. Azok benn élnek a régi Magyarország lakóinak lelkében, szivében, vágyaiban és reményeiben. Tót és zipszer testvéreink lelkei nem zsebek, hogy azok kifordithatók és megtölthetők legyenek a magyaroktól elkobzott értékekkel, azok a lelkek megértőkre vágyódnak és a megértést nem a csehektől várják, hanem tőlünk. Érzelmi kapcsolataink nem fiziI kaiak, azokat nem foglalhatja le a cseh finánc, szabadon csaponganak a Nagyalföld sikjain és a Tátra bércei körül. Fogja meg azt Benes, amit ezek a lelkek egymással beszélnek, anélkül, hogy látnák egymást. Nem kell ide fegyver, csak idő és lürelem, ni nem vagyunk idegesek, mert a mi igazságunk ideje biztosan elérkezik, azt mi nagyon jól tudjuk. Hát csak szaladgáljanak tovább is kölcsönök után, feszítsék meg erejüket és szaporítsák hadseregüket, mely máris fölülmúlja teljesítőképességüket, szaporítsák ágyuparkjaikat, gyarapítsák repülőgépeik állományát. Kinek a kezébe kerülnek ezek a fegyverek ? Kétharmadrészben tót és német testvéreink kezébe, azokat pedig meggyőződeseik dirigálják. Közös hadvezetoségről tárgyal a kisantant Bukarest, aug. 8. (KEK) A kisantant hadseregeinek vezérkari főnökei legközelebb Bukarestben találkoznak, ahol többek közölt a kisantant közös hadvezetőségének kérdését tárgyalják. Ez alkalommal Románia a kisantant közös egyenruhájának kérdését is felveti. Orosz felvonulás a lengyel határon Bécs, aug. 8. Oroszország a lengyel határon 200.000 gyalogos, 16.000 lovas és 2000 gáztámadásra kiképzett katonát vonultatott föl és igy a helyzet az oroszlengyel határon rendkívül feszültté vált. Az oroszok azt állítják, hogy az egész felvonulás csak nagygyakorlat céljából történik. Ausztria áldozata a vízumkényszer megszüntetéséért Bécs, aug. 8. Ausztria 20 milliárdot áldoz fel azáltal, hogy megszünteti a vízumot Németországgal szemben. Ez a hiány azonban megtérül, mert az osztrákok is megtakarítják a német vízumok szerzésének költségét. A franoiák blokkba tömörülnek a kisántánttal Pdris, aug. 8. Franciaország és a kisántánt blokkba tömörülése ügyében Briand konferenciára fogja öszszehivni egyik francia városba a kisántánt államokat. Svájci levelek VIII. A berni napok — Egy nap a városban Nem számítottunk arra, hogy táborban fogunk lakni, de ha már igy sikerült a dolog, elhatároztuk, hogy kiteszünk magunkért. A szolgálatos őrsnek mindjárt parancsot 8dtam, hogy rendezze be a sátrat, mi többiek pedig egész délelőtt való mászkálás után vissza mentünk o városba, ahol nagy nemzeti ünnepet ült Bern lakossága. Az országház elé vonult az itt öszszesereglett több, mint 3000 cserkész, ahol ünnepi szónokok köszöntötték a cserkészeket s méltatták a nagy napot. Festői szép volt a sok lobogós csapat felvonulása. Itt találkoztunk a csabai cserkészleányokká', akik igen jó szinben vannak s pompásan érzik magukat. A vezetőket elótessékelték egészen a díszes szószék köré. Rövid beszédek után felemeló volt a svájci himnusz együttes éneklése. Minket az egész ünnep azért érintett, mert alkalom nyílt arra, hogy a magyar cserkészek impozáns fegyelmezettségét, szép menetelését s vidám nótazását bemutassuk. Sikerült is megnyernünk e fellépésünkkel az összes scerkészsvezetők elismerését. Még egy ünnepről kell megemlékeznem. Vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepi istentiszteletek voltak. A róm. kath. templom is zsúfolásig megtelt, de az igazi nagy ünnepség a „Mínster'-ben, ebben a világhírű szép templomban volt. Több mint 3000 cserkész jött el ide lobogók alatt. Az Úr asztala körül álltak a zászlótartók. Minden pad szélén pedig egy-egy tarka őrsi zászló lengedezett. Két cserkés?pap tartotta a beszédet. Az egyik németül, a músik franciául prédikált. Ima után felszólították a cserkészeket: tegyenek fogadalmat, hogy jó cserkészek igyekeznek lenni. Mélységesen megható jelenet volt, amikor a fenséges gótikus ivek alatt 3000 torokból zúgott fel a fogada lom. Azután egyszerre német, francia, olasz és maggar nyelven szárnyalt az ének diadalmasan: „Erős várunk az Úristen I" Nagyon meghatottan, mély lelki átéléssel gazdagabban hagytuk el a Münstert. * Az istentisztelet után megcsodáltuk a Münster ezer hírességét s aztán újra találkozván a katholikus fiukkal, bejártuk a várost. Csodáltuk a világhírű kutakat, az öreg, árkádos házakat, a régi városházét, a parlamentet, a hatalmas hidakat, az Aare kék vizét... Azután az ünnep tiszteletére egy alkoholmentes hatalmas vendéglőbe mentünk ebédelni. Külön szobában teritettek nekünk. Olyan elütő volt a szépen bútorozott, selyemtapéiás, linoleumos teremben a sok szegescipó. Jő ebédet kaptunk s a végén még bort is ittunk, persze efféle jó almabort. Mikor ebéd után, kipihent izmokkal, jóllakva, jó kedvvel sorakoztunk s pontosan, katonásan tettük meg a szükséges csapatmozdulatokat, megéljenezte az ucca közönsége az árvalanyhajas fiukat. Mi pedig boldogan, büszkén énekeltük a szük uccákon: „...tudjuk, vár reánk a Kárpát, bármikor hiv készen vagyunk 1" A szépművészeti muzeumot néztük meg. A miénk sokkal különb. A történelmi muzeum azonban imponáló. A csepergős vasárnap délután többi része azzal telt el, hogy néztük a szép kirakatokat megállapítván, hogy itt a cukor és csokoládé, meg talán a bőráru kivételével minden drágább mint nálunk. (Egy jó minőségű kész ruha 200—210 frank) Nem is veszünk semmit. Nagy mulatság volt a fiuk számára a Bárén Oraben ahol Bern városának nagy tiszteletben álló 8 medvéjét őrzik. Az élelemért sok bolondságra hajlandó medvéken jól mulattunk. Alig lehetett elmozdítani a medvéktől a kacagó cserkészeket, pedig már vártak nehezen az otthon hagyott őrök sok kedves, érdekes hirrel. IX. A berni napok. Magyarok a táborban Emiitettem, hogy elhatároztuk: a mi táborunknak jónak kell lenni. A fiuknak nem kellett nagy biztatás. Megértették, hogy itt a magyar cserkészet ügyéről van szó. Ahogy a helyünket elfoglaltuk, azonnal körülárkoltuk — éspedig igen rendesen — a hatalmas sátrat. Már ez is feltűnt, mert rendes árkolást itt alig látni. De még nagyobb volt a csodálkozás, amikor a sátrat berendeztük. A fekvőhelyek szép rendesen, gondosan letakarva, egy bizonyos csinossággal sorakoztak egymás mellett. Minden hátizsák rendesen becsomagolva volt a maga helyén. A sátor közepén cserkészbotokból és drótból ötletes fogasokat csináltak a kabátok számára, minden párna helyén pedig árvalányhajas kalap díszelgett. A sátor belseje rendes, tiszta, a bejáratnál ott büszkélkedik a címeres zászló. Nem kell szégyenkeznie drága lobogónknak. A sok nagyon rendetlen és sok kevésbé rendes sátor
