Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-27 / 272. szám

Békéscsaba, 1924. november109 Ara 1000 korona. Csütörtök Szombat V. évfolyam 274. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal ; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K | Egy hőra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K GONDOLATOK v Az oláhok gonoszsága sok­szor kitűnik az ő intézkedéseikből. Egy ilyen sötétlelküséget hirdető hi­recske jelent meg most a lapokban. Az oláh kormány felhívást bo­csájtott ki a magyarokhoz, amely arról szól, hogy az oláh állam fel­menti a katonáskodás kötelezettsége alól azt a magyar embert, aki ki­vándorol Délamerikába. E kivándor­lóknak utazását minden módon elő­segíti a kormány. Első hallásra megható előzékeny­ségnek látszik ez a rendelet, de ha tudjuk azt, hogy Délamerikában a legutóbbi lázadás óta gyűlölik a magyarokat, magyar embernek nem adnak munkát, söt a bennszülöttek dühe akárhány magyar embert meg­lincsel — akkor elébünk tűnik en­nek a protegálásnak egész gazsága. A tudatlan és tájékozatlan ma­gyarokat a legnagyobb nyomorba és veszedelembe csábitják. Hivatalos eszközökkel csalják a romlásba, a pusztulásba az állam polgárait. Szerencsére a magyarok már is­merik az oláh vezető férfiakat s a kormányt. Tudják jól, hogy amit ezek ajánlanak a magyaroknak, az csak valami rossz lehet. Így aztán remélhető, hogy nem lesznek tulso­kan az oláhok lelketlen félrevezeté­sének áldozatai. * Egy gazdafiu Debreczenben öngyilkos lett, mert nem tudta meg­fizetni 24 óraj alatt azt a kártyaadós­ságot, amelye tittas állapotában köny­nyelmüen csinált. Nem az első eset, amikor a kár­tya áldozatát fuldokló zokogással kíséri ki a temetőbe özvegy édes­anyja, ifjú menyasszonya. Mégis megdöbbentő ez a kis napihir, mely a fenti tragédiát elénk tárja. A józan, dolgos, főként a tanyán foglalkozó, a földdel bíbelődő ifjú­ságot eddig még meglehetősen meg­kímélte ez a szenvedély. A szabad természet jó idegzetű, sürü vérű, tiszta levegöhöz szokott ifjait nem csábitotta a kártyaszoba a maga züllött levegőjével és erkölcsével. Most már ezekre is rákerülne a sor. Nem akarjuk hinni. Mi ugy gon­doljuk, hogy a debreceni eset való­ban egyedülálló. Legyen is az. Leg­alább a mi tiszta fejű és tisztalátásu gazda ifjaink lássák be, hogy a ha­zárdjátékok üzése erkölcstelen, mely csak romlást, enyagi és erkölcsi züllést vonhat maga után. A társadalom pedig okuljon eb­ből a tragédiából is. Küzdjön erőtel­jesen a kártyaszenvedély, a hazárd­játék ellen I 3 jouő heten tárgyalják a házszabályreviziít Budapest, november 26. fl házszabályrevizió kérdését egységes párti oldalon nem tartják túlságosan sürgősnek ugy, hogy emiatt a napirendre tűzött ki­sebb javaslatok elintézését elhalasszák. Valószínű, hogy annak tár­gyalását csak a jövő héten kezdi meg a nemzetgyűlés. Két három napig az egységes párt tagjainak alkalmuk lesz a javaslattal foglal­kozni. flz egységes párt nem azonosítja magát azokkal a kisszámú el­lenzéki tagokkal, akik a javaslat letárgyalásának megkezdésekor tüntető­leg ki akartak vonulni az ülésteremből. 9 forgalmi és fényűzési add reformja Budapest, november 25. flz általános forgalmi adó reformját a kormány még a téli hóna­pokban szeretné megvalósítani. Értesülésünk szerint most tervbe vették a fényűzési adó reformját. Ez az eddigiek szerint hamarabb megvaló­sulna, mint az általános forgalmi adó uj szabályozása, fl jelenlegi 10 százaiékos kulcs helyett különböző progresszív módon fokozódó adókul­csot állapitanának meg. fl legfelsőbb osztályban valószínűleg 20 száza­lékos lenne az adókulcs a mostani 10 százalek helyett. A nemzetgyűlés szerdai ülése Apponyl Sándor gróf — SÍ A mai ülést 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Bejelenti, hogy tegnap Kiss Menyhértnek tény­leg joga volt a • tanácskozóképesség megállapítását kérni. (Helyeslés). — Ezután feiolvastatja az indítvány és interpellációs könyvet. Az indítvány­könyvbe Ruppert Rezső és Eszter­gályos János jegyeztek be indítványt, flz interpellációs könyvbe 21 inter­pellációt jegyeztek be a mai napra, amelyre a Ház fél 2 órakor tér át. Hajós Kálmán a II. biráló bizott­ság előadója tette meg Huszár Ele­mér mandátumának megsemmisítése tárgyában. A bizottság javasolja a kerület követküldési jogának felfüg­gesztését is. Elnök a jelentést kiadja az állandó igazoló bizottságnak azzal, hogy 8 nap múlva terjessze be je­lentését, hogy a vizsgálat elrende­lését javasolja. Az ügy végleges el­intézéséig a választások kiírását el­halasztják. Rassay felszólalásában kijelenti, hogy nem látja tisztán a helyzetet. A kérdés súlyos, hozzájárul az el­nök tnditványához, hogy az igazoló bizottság ne csak abban a kérdés­ben határozzon, hogy a ,vizsgálat elrendelését szükségesnek tarlja, ha­nem abban is, hogy a jogszabályok értelmében az eljárásnak lehet-e helye. Hajós Kálmán kijelenti, hogy a követküldési jognak megvonásához a jogalap meg van, de hogy a kér­dés tisztáztassék, hozzájárul Rassay indítványához. Az indítványt a Ház elfogadja. óohónyl István nyomdokain Kovdcs-Nagy Sándor a házsza­bályok módosítására kiküldött bi­zottság jelentésének előterjesztése után kéri a sürgősség kimondását. Napirend szerint a középiskolai tanárképzésről szóló törvényjavas­lat tárgyalása kapcsán a kultuszmi­niszter bejelenti, hogy a magyar művelődésnek nagy eseménye van. flpponyi Sándor gróf könyvtárát a nemzetnek hagyományozza. 65 év óta itthon és külföldön való céltu­datos gyűjtő munka eredmenye ez. (Lelkes éljenzés a jobboldalon és a középen a képviselők felállva hosz­szasan tapsolnak.) flpponyi Sándor gróf adományozásával Széchenyi István István neve mellé sorakozik. Javasolja, hogy a nevét iktassák törvénybe és beterjesztik flpponyi Sándor gróf magyar könyvtárának adományozásáról szóló törvényja­vaslatot. A képviselők éljenzik flp­ponyi Sándor grófot. Ezután a miniszter a középisko­lai tanárképzésről szóló törvényja­vaslat kapcsán elhagzott kijelenté­sekre teszi meg megjegyzéseit. Be­jelenti, hogy a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredménye­képpen 20 tanyai elemi iskola épít­kezési szükségleteinek fedezése ren­delkezésre áll. Tárgyalnak továbbá az irányban is, hogy egy nagyobb kulturmentő kölcsönt vegyenek fel, amely lehetővé teszi, a tanyai is­kolák ügyének megoldását a du­nántuli iskolák felépítését, könyv­tárak, muzeumok és a klinika azon hiányának pótlását, amelyek a há­borús esztendők és az azt követő időben állottak elő. Megállapítja, hogy a felszólalók mindannyian tárgyilagos hangon tárgyalták a kérdést. Ebben a tra­díció kifejlődését látja, mert ha kul­turális kérdésekről van szó, a kép­viselők a személyi vonatkozásokat kikapcsolják beszédeikből. Visszapil­lantást vet a középiskolai tanárkép­zésre. Részletesen foglalkozik Mária Terézia pegagógia tanácsosáról. Ör­ményi Józsefnek jelentőségével éá szerepével a magyar tanárképzés te­rén. Majd az 1862 ik évi tanár­képzés reformjait ismerteti. Rátér a középiskolai tanárképzés körül Euró­paszerte felhozott kutatásokra, igy a filozófiai karoknál kifogásolják azt, hogy a hallgató csak megszakítá­sokkal veheti át a tárgyak anyagát, hogy az elméleti tanárképzés nin­csen kellő tekintettel a tanítás gya­korlati következményeire. Már a XX. század tudományos anyaga hihetet­lenül megnövekedett a mult század ismereléhez képest, ezért váltak a mult századból származó tanárkép­zőrendszerrel napról-napra alkalma­sabbá a mcdern középiskolai tanár­nevelés tekintetében. Ismerteli a külföld e tekintetben életbelépő reformjait. Rámutat külö­nösen a német példa jelentőségére. Németország már a múltban teljesen elválasztotta az ismeret köziéséta tu­dományos kutató munkától, hogy a kutató tudósokat tehermentesítsék a tanítás terhétől és ennek folytán a kutató munka terén nagyobb ered­ményeket tudjanak elérni. A magyar tanáképzés terén egyik legfontosabb momentumnak a helyes kinevezési politikát tartja. A tanár­képzéssel foglalkozó ggyetemi taná­rokat lelkiismeretesen kell megválasz­tani. A tanár legyen hazafias, sze­resse a tudományt és ifjúságot. Ezután ismertette azokat az alap­elveket, amelyekre a javaslatot épí­tette. Szükségesnek tartja a tanárkép­zés kérdésének egységesítését, e te­kintetben nem ment annyira, hogy megszüntessen olyan tudományos in­tézeteket, amelyek e téren tradiciós hírnevet szereztek maguknak, igy a Szent Benedekrendi tanárképző inté­zetet csorbítatlanul meghagyni mű­ködésében. Fontos alapelve a javaslatnak a gyakorlati elvek kötelezővé tétele. Trefort régi tanárképző törvénye meg­engedte a tanárjelöltnek, hogy gya­korlati éveit házi tanítói működésben töltse el. Nézete szerint ez a felfo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom