Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-09 / 105. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Ara 800 korona. Péntek V. évfolyam 105. szám GONDOLATOK * * * Újságpalota épül Miskolcon és pedig keresztény újság, a „Magyar Jövő" épit háromemeletes pompás palotát, melyben modern szedőtermek, géptermek, könyvkötészet, adminisztrációs irodák, papírkereskedés, öt szobás szerkesztőség stb fogják hirdetni a keresztény magyarság törekvéseit, élni, irányítani akarását. Tudott dolog, hogy Miskolc egyik legzsidóbb városa Magyarországnak, ahol ugylátszott, hogy minden tőke, minden hatalom az ő kezükben van. Annál nagyobb dolog, hogy itt a keresztény magyarság összefogása, áldozatkészsége és fajszeretete ilyen hatalmas várat tud emelni a nemzeti és krisztusi eszméknek. A „Magyar Jövő" öt esztendeje küzd a nemzeti és keresztény eszméért Miskolcon. Sokszor elakarták gáncsolni, minden erővel meg akarták fojtani a zsidók, akiknek nem egyszer állottak segítségükre megtévedt keresztények is. De végre is erőteljesen szembeszállt az egész város és a környék magyarsága s öntudatos fellépése nemcsak megmentette a bátor harcos újságot, hanem hosszú időkre biztosította fennállását, sőt megerősödését s így kétségtelen diadalát is. A miskolci újságpalota fényesen igazolja, hogy nemcsak a zsidóságSzínház és mozi] (Tanulmány) Irta: POPOVITS IMRE A színház és a mozi harcában ma már kétségtelen az eredmény. A győztes a mozi. Hallatlan erőfeszítéssel, sokszor nem is a legtisztességesebb eszközök segítségével hódított lépésről-lépésre tért. Elterjedettsége, beláthatatlan fejlődőképessége túlhaladva a népszerű folyóiratok „Müvészet-e a mozi" cimü körkérdéseiben leszögezett álláspontokat, hamar vált egyenrangú ellenfelévé a színháznak. A mozi mindig tudta, mi keli a közönségnek és e felismerésnek hü szolgájává szegődött. A mozi nem nagyképűsködött, nem akart mást mint szórakoztatni. *-Nem fitogtatta művészetét, sőt groteszk tréfák felhasználásával, boszorkánykonyhájának bámulatosan nagyszerű ötleteivel, ezer és ezer különböző módon a „művészet" jelszó*) Szívesen közöljük a fenti komoly és ,£fdekes cikket, bár nem irjuk alá minden '3brát. Tudniillik nem vagyunk hajlandók elismerni, hogy a mozi több volna mint a színház. Bizonyos, hogy sok film sokkal jobb, sőt művészibb, mint sok színházi előadás, de azért a mozi mégis csak alsóbbrendű kultúrintézmény a színháznál. Egyébként ítéljen a közönség. Polémiákat szivesen látunk. ban, hanem a kereszténységben is van lendület, áldozatkészség és érzék az iránt, milyen eszközökkel kell visszaszerezni a vezetést, amely mármár átsiklott a zsidók kezébe. Bár követnék sok városban ezt a példát! * Az „emigránsok" már ciheIődnek. Készülnek hazafelé. Ugy látszik a szanálásnak egyik súlyos terhe lesz ezeknek a díszpintyeknek hazaengedése. Még nincs határozott intézkedés, még nem történt döntés az ügyükben, de az „atmosféra" kezd kedvező lenni az ő számukra. Aggódva olvassuk az erről szóló nak szándékos elhallgatásával és agyonhallgatásával mindig és kizárólag a munkában vagy pihenésben elfáradt emberek szórakozás, felüdülés utáni vágyának legteljesebb kielégítésére törekedett. S mikor már ezt elérte, amikor már meghódította a világot, akkor egy nagyszerű gondolattal megkezdette átdolgozni híveit fokról-fokra, annyira, hogy ma már általános a vélemény nemcsak a közönség, hanem az elsőrangú esztétikusok körében is: a mozi színtiszta művészet. A mozi ma már öncél. A 1' art pour T art elv alapján áll s nem szolgája a közönségnek, amely közönség ma már nem is csupán szórakozni akar ott, hanem gyönyörködni is. Nemcsak kacagni és meglepődni, hanem a tiszta művészetben elmerülve a műélvezetig felemelkedni. A színház hamarosan felismerte a moziban az erős versenytársat és a mérkőzés eredménye iránt annyira nem bizott saját erejében, hogy vizsgálat tárgyává téve a mozi példátlan népszerűségének és ellenállhatatlan, egyenes vonalú fejlődésének okait, a mozi sajátos eszközeit vette mindinkább igénybe, hogy igy saját területén és saját fegyvereivel újságcikkeket. Mi sokszor olvastuk azokat a förtelmes írásokat, amelyeket ezek a gazemberek írtak a magyar hazáról, a Kormányzó úrról, az egész mai kormányzásról. Sokszor elöntött az epe és a keserűség amikor azt láttuk, hogy milyen aljas indulatok tobzódnak ezekben az élőlényekben. Nem csoda, ha most az undor mellett végtelen szomorúság is él bennünk. Megvetjük azokat a gonosztevőket, akik bűntetteik után elmenekülve, egyébre sem gondoltak, csak arra, hogy az egész világ előtt gyalázzák azt a szerencsétlen országot, arasson győzelmet a félelmetes ellenfél felett. A vizsgálat eredménye a színház és a mozi közötti első pillanatban is látszó külömbség megállapítása volt. Míg u. i. a színháznál az epikus elem az uralkodó, addig a mozidrámákat a cselekvések csaknem szakadatlan láncolata jellemzi. A színház festett díszletekkel dolgozik s a film az élő, folyton változó természetes környezetben varázsolja elénk az embert. (Mert végső eredménykép ugy a színháznak, mint a mozinak célja és feladata az ember ábrázolása.) A film sohasem elbeszélő. Legfeljebb csak annyit mond, amennyi a cselekvés megértéséhez feltétlenül szükséges; sőt igen gyakran még annyit sem, mert az előző cselekvést egy későbbi cselekvés teszi megérthetővé. Díszletül a természetes környezetet használja fel és ezzel óriási előnyben van a színházzal szemben. Nemcsak valószínűvé teszi a leggroteszkebb eseményt is, hanem ezen eredményen tul a földrajzi tájak, városok megismertetésével széles néprétegek ismereteit gyarapítja, s ezáltal igazi kulturmunkát végez. Tehát a cselekvések folytonos láncolata és a természetes környezet. amelyet ezelőtt hazájuknak hivtak s amelynek ők lettek hóhérai. De féltjük is ezt az agyongyötört hazát. Mi lesz itt, ha az a csatornaszellem, amely az ő írásaikból szétárad szabadon fog itt garázdálkodni?! Mi lesz, ha ezek a fanatikus, olthatatlan gyűlölettel terhes foradalmárok tovább folytatják akár nyíltan, akár titokban munkájukat? Hiszen még nem gyógyultak ki a beteg lelkek! Még könnyen hathat a fertőzés s a visszaesés sokkal súlyosabb szokott lenni! Jó volna ezen odafent is gondolkozni. llj fűtőházat és teherpályaudvart épit Békéscsabán a M9V Jelentettük, hogy a MÁV Békéscsabán a pályaudvar kibővítését tervezi, amit az a körülmény tett a legsürgősebben szükségessé, hogy Arad elvesztése következtében az uj „határ" közelében ezen a vonalon Békéscsaba az egyetlen állomás, amely az induló és érkező vonatok szerelésére alkalmas. Ahoz azonban, hogy a békéscsabai állomás ennek hivatásának megfelelhessen, uj berendezkedés és nagy bővítési munka szükséges. Elsősorban is uj fűtőházat, megfelelő nagyságú forditókorongot és tágasabb, több uj sinpár lefekteA cselekvés és az epika, a természetes környezet és a festett díszlet közötti óriási ür áthidalása lett tehát a színház elsőrendű érdeke. Az ezirányu törekvések szülték a káprázatos kiállítású operettek és a pár pillanatig tartó jelenetek gyors váltakozásából álló tündöklő revük egész sorát. Groteszk ötletü drámák keletkeztek, melyeknek sem etikai, sem művészi értékük nincs és az irodalom szempontjából sem állják meg a helyüket. Mindinkább legfontosabbá válik a szinpad technikai felszerelésének minél alaposabb ismerete, hogy igy technikai eszközök igénybevételével érjék el azt a sikert, amely sikerre ma a színház leginkább törekszik: a kasszasikert. A szinház trükökkel, bluffökkel akar táblás házakat elérni most amikor a mozi dúsan felszerelt arzenáljának ezen elavult fegyvereit már rég lomtárba helyezte. És azzal a tényével, hogy a mozi ható fegyvereit igyekszik elsajátítani, idegen területre téved a szinház. Amikor saját erejében nem bízva a mozihoz akar hasonlóvá lenni, már. elitélte önmagát és elismerte a mozi felsőbbségét. Gondoljunk Mia May, vagy Emil Háborús bonyodalom Franciaország és Toröhország hozott London, május 8. A „Daili Express" azt a szenzációs hirt közli, hogy Franciaország és Törökország feszültsége háborús bonyodalommá szélesedik. Junius elsején Angorában török haditanácsot akarnak tartani, amelyre- meghívják a bajor véderő parancsnokát is. Kitört a sztrájk a német hányi- és fémiparban Kommunista bujtogatás lappang a sztrájk mögött Berlin, május 8. A bánya- és fémiparban kitört az óriási méretű sztrájk, amit már hetek óta vartak. A westfáliai bányakerületekben megszűnt a munka, A mozgalom a Ruhr-területről indult ki, ahol tegnap már 300 bányász lépett sztrájkba. A sztrájk rohamosan terjed. A bányatulajdonosok az összes munkásokat kizárták. Ez történt a szászországi bányaterületeken is. Felsősziléziában ma reggel állott be a munkabeszüntetés. A sztrájk mögött komunista bujtogatás rejtőzik. Az egész német ipar létérdeke forog kockán a sztrájk miatt.