Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-09 / 105. szám

2 Kórós vidék Békéscsaba, 3924. május 9 tésével kibővülő teherpályaudvart kell épiteni. Ezeknek a munkálatoknak a késleltetése az egyre fokozódó for­galom lebonyolításának a biztonsá­gát veszélyeztetné. Az építkezések megkezdésének idáig egyetlen akadálya a megfelelő terület hiánya volt. Ezért a MÁV a várost kérte meg,, hogy engedje át a kibővítés céljaira azt a négy-ötszáz négyszögölnyi területet, amely a je­lenlegi fűtőház és teherpályaudvar mindkét oldalán fekszik és amelyet jelenleg a békéscsabai földmives­iskola használ. A megoldás elősegítése céljából a kereskedelemügyi minisztériumban értekezlet volt szerdán, amelyen Bé­késcsabáról a város képviseletében dr. Medovarszky Mátyás h. polgár­mester, a földmivesiskola képvisele­tében pedig Tar Gyula igazgató vett részt. A kereskedelmi minisztérium el­fogadta a városnak és az iskolának azt az álláspontját, hogy a terülefet az iskola használatára szolgáló meg­felelő ellenszolgáltatásért átengedi a MÁV-nak. A földmivelésügyiminisz­térium ahoz is hozzájárult, hogy a szóbanforgó területet az építkezések elodázhatatlan sürgősségére való te­kintettel haladéktalanul adják át a MÁV-nak, míg az átadás ügyében való részletes megegyezés céljából ujabb értekezletet hívnak össze. A kereskedelmi minisztérium a tárgyalás eredményének megfelelően leiratban keresi meg a várost, mint a kért terület tulajdonosát. Dr. Medovarszky főjegyző buda­pesti tartózkodását arra is felhasz­nálta, hogy a Schlieht-Nicholson gyárban megtekintette a városi vil­lamosmü javításban levő nagygépét és tolmácsolta a gyár vezetősége előtt a villamosmü igazgatóságának sürgető kérelmét. Klemens műszaki igazgató a leg­kézségesebben fogadta dr. Medo­varszky főjegyzőt és végig vezette a hatalmas gyári helyiségeken, ame­lyekben megmutatta a nagy gép széjjelszedett és munkában levő al­katrészeit. Megígérte továbbá, hogy a nehezen nélkülözött és a két kis­géppel helyettesitett nagygépet még ebben a hónapban teljesen ujjá ja­vítva visszaküldik a városnak. A nagygép kellő időben való meg­érkezése naponta 40—50 mázsa szén megtakarítását jelenti és ezzel a ja­vítással a gép körülbelől ujabb 15 évig lesz üzemképes anélkül, hogy ismét javításra szorulna. Emellett ter­mészetesen feltétlenül szükséges lesz a legelső kínálkozó alkalommal egy uj, legalább ezerlóerős gép beszer­zése, hogy a villamosmü a folyton fokozódó áramfogyasztást kielégít­hesse. Jannings páratlanul széles skálájú művészetére, vagy Lóth Ila bájos ala­kításaira. Mily végtelenül egyszerű eszközökkel érik el ők az előadó mű­vészet legtisztább magaslatait. A filmművészek az arcjáték és a gesztus kifejező erejét oly, eleddig hihetetlen tökélyre emelték, hogy eszünkbe sem jut némajátéknak ne­vezni a filmdrámákat. Pedig azelőtt a hang, az emberi szó volt az elő­adó művészet első kifejező eszköze s az arcjáték és gesztus csak kíséretül szolgált. Azonban nemcsak a cselekvések szünet nélküli láncolata és a ter­mészetes környezet cdják a mozi népszerűsége és a színházzal szem­beni elsőbbrendüsége titkának may gyarázatát. A mozi példátlan elter­jedettségének és megszeretésének mélyebben fekvő okai is vannak. Korunk a materializmus nyo­masztó levegőjű eszme- és gondo­latvilágából kiábrándulva s azt maga mögött hagyva, uj utakat keres. R materialismus a valószerűség hamis fogalmával ellensége volt a speku­latis eszméknek; ellensége minden illúziónak, amit ridegen önámitás­nak nevezett. Rz emberrel azonban veleszületett és kiölhetetlen belőle a rejtelmes iránti vonzalom, a misz­tikum, a megérthetetlen utáni vá­gyódás. R materializmus basáskodó Rszmeköre ideig-óráig háttérbe szo­ríthatta az ember e természetes vá­gyódását, amely azonban csakha­mar ujult erővel követeli jogait. * R színpadon a rivalda kiáltó meg­világításában elhal minden illúzió. R mozdulatlan díszlet kiváló megfi­Byelési objektum. Észrevesszük, ha a díszlet kopott, nem is említve, ha hiányos. Kellemetlenül érint, ha a faburkolatu ebédlő fala az ajtó ki­nyitásakor meglibben és elárulja, hogy vászonból van. Illuziórontó a merev, festett fák, bokrok látása. R jelmezek is mindig hagynak kí­vánni valót hátra. R művészek, a modern drámaírók jóvoltából olyan üres hiábavalóságokat tár­gyalnak és mondanak el, amik egy­egy bizonyos embercsoport előtt tetszetősek talán, de általános ér­vényre és művészi, vagy irodalmi értékre nem tarthatnak igényt. R valóság mindig kiábrándító. R színházban pedig mindig és min­denkor a valóságot látjuk, Az a fentebb említett misztikum utáni vá­gyunk a színházban mindig kielé 1 gületlen marad. Nem a valóság kell nekünk, a való élet számtalan sú­lyos valóságától napközben eléggé meggyötört embereknek. Vagg leg­alább nem az a valóság, az a kéz­zelfogható, az érintésig közelguk­3ó eredménnyel zárult a Magyar Nemzeti Bank alaptokejegyzése Tayler helyettes főbiztos nyilatkozata Budapest, május 8. Tayler helyettes népszövetségi főbiztos, a népszövetség pénzpoli­tikai osztályának vezetője ma délelőtt pénzügyminisztériumbeli dolgozó­szobájában fogadta munkatársunkat s a következőkben nyilatkozott az érdeklődés előterében álló legfontosabb kérdésekről. A főbiztos ur és magam is az eddigi tanulmányunk alapján már is abban a helyzetben va­gyunk, hogy benyomásainkat igeH kedvezőknek taksálhatjuk. Máris tiszta képet szereztünk arról, hogy Magyarország valóban olyan gazdag elő­forrásokkal rendelkezik, amelyek jelentékenyen megkönnyítik a szanálás munkáját. A jegykibocsájtó bank alaptőke jegyzése, amely tegnap éjjel zárult le, noha a vidék különböző pontjairól részletes adatok még nem folytak be, igen reményteljes eredménnyel járt. Budavári Lászlót felmentették a nemzetgyalázás vádja alól Budapest, május 8. „Nagyurunkhoz Horthy Miklóshoz" cimen Budavári lapjában 1923. május 23-án cikket irt, amelyben a kormányzóhoz intézett soraiban azt mondotta, hogy a valódi hatalmat Magyarországon idegen fajzat és an­nak aljas szövetségesei tartják kerükben. Egyes vezetők eláruiták a nem­zet érdekeit és közprédává dobták oda; majd a zsidó újságok ellen fa­kadt ki. A budapesti kir. ügyészség nemzetgyalázás cimén eljárást indí­tott Budavári ellen, aki ma került a budapesti törvényszék Sandl taná­csa elé. Sandl tanácsa felmentette Budavárit a vád és annak következmé­nyei alól. ' A felmerült költség az állampénztárát terheli. Az indokolás szerint Bu­davári cikke nem alkalmas arra, hogy az állam becsületét megbántsa, hitelét és megbecsülését niegcsorbitsa. A cikk irója a haza sorsán aggó­dik és ezért jajszóval fordult a kormányzóhoz, hogy fékezze meg a haza belső ellenségeit. Az ítélet jogerős. kerezhető valóság, amit a színház nekünk nyújt. „Nem a való, annak égi mása...' az illuziónkszülte, általa szentesitett és elfogadott valóság az, ami után j vágyunk s amit a mozi misztikus félhomályában a film gördülő per­gése a fehér vászonra elénk va­rázsol. Ki nem szeret hosszú, borús, az estébe nyúló téli délutánokon a hal­kan duruzsoló kályha mellett, an­nak fel-felvillanó fényétől megvilá­gított szobában, meghitt környezet­bén elbeszélgetni ? Az ember érzi a csöndet, a fel-fellobbanó fény va­lószerűtlen árnyakat táncoltat a fa­lakon és soha közvetlenebben, meg­hittebben és olyan minden nagy­zolás és sallang nélkül beszélgetni nem lehet, mint ilyenkor. Az em­ber felszabadul a reális valóság lidércnyomása alól, csak érzi az életet, de annak súlya nem nyomja vállait. Ez az élet súlyától való szaba­dulás és az illúziókban való elme­rülés utáni vágy visz bennünket a mozi misztikus félhomályu néző­terére, ahol a vetítőgép első felvil­lanásakor rabul ejti lelkünket az édes, üdítő illúzió. A mozi hatásának igazi titka az emberi léleknek a misztikum utáni vágyódásában rejlik. Mi van ma ? 1924. május 9., péntek R. kath.: Naz. Gergely. Prot.: Gergely. Nap kelte 4 óra 33 perckor, nyugta 19 óra 21 nerckor (7 21) Hold kelts 8 fax 37 perckor <d. e.) nyugta 23 óra 58 perckor (este) a miniszterelnök köszönete a vármegye bizalmáért Gyulán a legutóbbi megye­gyűlésen Tőrök Gábor indítványára a törvényhatóság egyhangúlag bizal­mat szavazott a kormánynak a sza­nálási javaslatok beterjesztése, meg­alkotása és tárgyalása kapcsán, me­lyet táviratilag tudatott a főispán a kormány elnökével. A bizalmi nyilat­kozatra a kormány most a követ­kező választ küldte: „Méltóságos Főispán Ur! Békés­vármegye törvényhatósági bizott­ságának 1924 április hó 16-án tartott közgyűlésében — a kor­mánynak az államháztartás egyen­súlyának biztosítását célzó akciója kapcsán hozott s Méltóságod által velem táviratilag közölt határozata folytán felkérem Méltóságodat, hogy e határozat alkalmából a tör­vényhatósági bizottságnak a m. kir. kormány őszinte köszönetét megfelelő módon tolmácsolni szí­veskedjék. Budapest, 1924. évi április 30. Bethlen s. k." a szarvasi tanítók ünnepsége Örömünnepet tartott a Szarvasi Helyi Tanitó-Egyesület május 3-án, délután 4 órakor az állami polgári leányiskola tornatermében 30 éves fennállása alkalmából. Az ünnepség megnyitójául a Ro­hoska Géza tanító vezetése alatt ki­válóan működő Szarvasi Dalkar üd­vözlő dalt adott elő. Molnár János egyesületi elnök megnyitó beszédében az egyesület megalakulását ismertette. Hálás ke­gyelettel adózott az egyesület meg­alkotója, Szarvas egykori büszkesége, a főgimnázium és tanítóképző volt országos hirü, érdemekben gazdag igazgatója, Benka Gyula áldott em­lékének. Örömmel és büszkeséggel hajtotta meg az elismerés zászlaját az egyesület mostani működő tagjai előtt, hogy az elődök intencióját megértve, az egyesület fenntartása és felvirágoztatása érdekében kitartóan fáradoznak és áldoznak. Hálás kö­szönetet mondott Szarvas társadalma azon tagjainak, akik a tanítóságot * nemes hivatásában ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatták. Az ünnepség következő száma­képen Szarvas kedvenc dalosa, Sóly­mossy Margit szép, tisztáncseng£ hangon, nagyhatással, két müdalt adott elő Molnár Béla zongora­kiséretével. Molnár Béla Liszt Szózatrapszó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom