Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-17 / 288. szám

Békéscsaba, 1922. december 17. Vasárnap /II. évfolyam 288 szám SZERKESZTŐSÉG ÉS MSA&ÓHt VATAL i Bókesosabán, Szent István-tón IS. sx. A azBrkesztösóg tol&foa száma i SO. Füfggstlen keresxtény politikai fiapifap ELŐFIZETÉSI ÁStAKi Egy hóna 180 K, negyedévre SOO K, félévre lOOO K. Egyes szám éra 8 K. Lelkiismeret az, amivel ma közéletünkben olyan kevésszer találkozunk. T\ lelkiismeretlenség tobzódik körülöttünk minden téren. fí ruhával, a kenyérrel, a lakással, a tüzelővel lelkiismeretlen emberek üzérkednek. T\ nélkülöző tömegeket lelkiismeretlen uzsorások sanyargatják. A sanyargatottak elkeseredését lelkiismeretlen izgatók igyekszenek a maguk javára kamatoztatni és odafenn a parlamentben is lelkiismeretlen szószátyárok gátolják a magyar kormányt abban azemberfeletti munkában,atnelylyel a súlyos bajokon segíteni akar. Dologtalan spekulánsok naponta milliókat keresnek törekvő és nélkülöző embertársaik betevő falatján és legszüksésebb rongyain. Egyfelől rongyos emberek milliói görnyedeinek napi munkájukban, mig másfelől eddig sohasem látott méretekben tombol az erkölcstelenség, a züllés, a drága tivornya és az élvezetek habzsolásában eltorzult arcú életkereskedők simmire görbülő lábbal tapossák a parkettes padlóba egy-egy éjszakán azokat az elfecsérelt javakat, amelyeknek csak egy morzsájáért is nekünk hónapokig kell küzdenünkHz ellentét kiáltó a keresztény tömegek nyomóra és a dologtalan kufárok kihivó dorbézolása között. T\z elkeseredés nagy. J\ türelem fogyóban van s ne csodálkozzunk azokon agyengébkeken, akik már kifakadva kérdik : érdemes küzdeni, ha a jutalom a lelkiismeretleneké, a csalóké, az erkölcsteleneké ? Ha feltámadna a lelkiismeret azokban a lelkekben is, amelyekből kihalt, akkor most ebben a szomorú országban nyolcadik gyászos, panaszos karácsonyunk előtt ismét testvéri indulat, testvéri szeretet vinné közelebb az embereket egymáshoz. f\ kabzsiság elcsendesedne, a könnyű meggazdagodás tébolya meghunyászkodna, az uzsora fojtogató terhe lehullana a nélkülözők vállairól, a hangos tivor! nyák szava elülne, a borgőzös ; mulatók elnémulnának, a hitvány, kérkedő fényűzés elszégyelné magát a mindennapiért küzdők rongyai előtt és a háborús, forradalmas konjunktúrák, a szállítások, az élelmezések, a panamák, a gabonakötések a valutaspekulációk palotákba költözködött szerencselovagjai leszállanának áldozataikhoz és sok konjunktúrán meggazdagodott ember ugy békítené meg lelkiismeretét, hogy sok sírdogáló, didergő kis magyar árvát ölelne magához bánkódó szeretettel. És békesség volna itt alant e földön — kifosztott, megszenvedett magyar embereknek. (m. d.) A nemzetgyűlés szombati ütése Budapest, december 16. A nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy Fráter Pálnak és képviselőtársainak a 8 órás ülésekre vonatkozó indítványát a nemzetgyűlés elfogadta. Áttérnek az indemnitási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Elsőnek Gömbös Gyula szólal fel. Drózdy a fajvédelmi gondolattal kapcsolatban gposztrofálta őt és kijelentette, hogy ha komolyan veszik a fajvédelmef, akkor elsősorban a földbirtokreform végrehajtását siettessék. A kormánypártnak e kérdésben nincsen szüksége biztatásra, mert nemcsak a kisgazda képviselők, hanem a nagybirtokosok kötelessége is a törvény végrehajtása. Ó októbrizmusnak nevezi mindazt, ami végeredményben a kommunizmushoz vezetett. Ebből a szempontból nézi a kérdést a keresztény és nemzeti alapon álló nemzetgyűlést és nem a kongó államot, mint ahogy Drózdii mondotta, mely mindenáron az októbrizmus ismétlődését megakadályozza. Drózdy említést tett Bánffy Miklósról is, akinek idegrendszerét a lelkiismeretes munka támadta meg. Nem tarlja lojálisnak Drózdy eljárását. Az Uíain—Rasssy-ügyben azt mondotta, hogy vannak az országban, akik kihasználják az ellentéteket és denunciáiásból élnek. A magyar nemzetnek szüksége van arra, hogy mindenkit elutasítson magától, aki egyik, vagy másik párt denunciálásával foglalkozik. Sajnálja, hogy ebből az afférból politikai ügy keletkezelt. A fajvédelem problémájával foglalkozik, mig beszédét a szocialisták folytonos közbeszólásokkal zavarják. Adatokat olvas fel a zsidóság szaporodásáról s ugyancsak adatokkal bizonyítja, hogy a magyarországi zsidók összes számához viszonyítva aránylag 28-szor kevesebb a zsidó hősi halottak száma, mint a keresztény felekezf tüeké. A fajvédelem szociális politikát hirdtt, amely azt célozza, hogy a szegény polgár is meg tudjon élni, hogy éhező magyar ember ne legyen ebben az országban. Ez a fajvédelmi politika. Meg kell könnyíteni a visszavándorlást, telepítési rendszert kellette behozni azok számára, akik nehéz munkával szerzett dollárjaikkal jönnek vissza Magyarországba. Kérem a földmivelésilgyi miniszteit, kapcsoljon bele a földbirtokreform végrehajtásába ilyen telepítési akciót. Gátat kell vetni a zsidóbevándorlásnak. Áttér a kulturális kérdésekre. Statisztikai adatokkal bizonyítja a zsidóságnak ezen a téren való rohamos előrehaladását. Zsidó tultengést lát minden iskolában a tanítóképző kivételével. Ez hatalmas veszélyt jelent a magyar kulturára. Ünnepélyesen kijelenti, hogy mikor a fajvédelem kérdésével foglalkozott, nem a zsidóság ellen beszélt, hanem azok ellen a rövidlátó keresztény magyarok ellen, akik évtizedeken keresztül nem értették meg az idők szavát és nem foglalkoztak avval a kérdéssel ugy, ahogy az megérdemelte volna, (helyeslés és taps). Szükség volt Haller István numerus kiausus törvényére. Igen sok külföldi úrral beszélt, akik tisztában voltak azzal, hogy a nemzet jogos önvédelem céljából hozta a nevezett törvényt. Minden országban a nemzeti erők nyomulnak előtérbe, mert csakis ez az irányzat biztosithatja a nemzet létét. Foglalkozik a középiskolák kérdésével. Statisztikai adatokat olvas fel arra vonatkozóan, hogy e téren milyen nagy a zsidó túltengés. A zsidóság gazdasági helyzete kedvezőbb, könynyebben tudja fiait iskoláztatni, márcsak azért is, mert városi elem. Kéri a kormányt, változtasson a helyzeten és adjon lehetőséget a falusi népesség számára is az isko. lázás terén. (Helyeslés. Az elnök Nagy Ernőt folytonos közbeszólásaiért rendreutasitja.) Gömbös: A vezető állásokban a zsidóság olyan arányban foglal helyet, amely őt nem illeti meg. A középiskolákban elsősorban magyar szülők gyermekeinek kell helyet foglalniok. Minthogy numerus claususról van szó, zsidókat is fel kell venni, elsősorban azoknak a zsidóknak a gyermekeit, akik a történelmi Magyarországgal közösséget vállalnak, akik már 1848. előtt az országban voltak. Hibáztatja az utolsó évek gazdasági politikáját, melynek következménye, hogy most a nagybirtokok javarésze zsidókézbe jutott. Ismerteti, hogy a zsidó regale-bérlő pár év leforgása alatt milyen útonmódon lett nagybirtokossá. A mai időben minél több kis és középbirtokosra van szűkség. Meg kell akadályozni azt, hogy a főpapi és a főúri birtokok zsidó kézre jussanak. Óriási taps és éljenzés. A képviselők csoportosan gratulálnak Gömbösnek. Az elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után több felszólalás és interpelláció után az elnök az ülést fél 5 órakor berekeszti. A csehek félnek a magyar felkelőktől Fülek, dec. 16. A napokban a semeskői bányamunkások csapatostól igyekeztek a demarkációs vonal felé, munkába. A cseh határőrök megijedtek, amint meglátták a közeledő magyarokat. Azonnal riadót fúvattak és erősítést kértek. A hirtelen mozgósított katonai és csendőrzászlóaljakat különvonatok vitték a határra, mig az a hír terjedt el, hogy Héjjas Iván félkelő csapatai offenzívát kezdenek a csehek ellen Természetesen az izgalom a csehek gyávaságának gúnyolódásába fulladt a lakosság körében, amikor kitűnt a valóság. Az aranyparitás Bécsben | Bécs, december 15. (MTI) Az aranyparitást december 18-tól 24-ig I terjedő időre 14,330 koronában \ állapították meg. Lapunk mai száma 6 óidat*