Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-17 / 288. szám

Békéscsaba, 1922. december 17. Vasárnap /II. évfolyam 288 szám SZERKESZTŐSÉG ÉS MSA&ÓHt VATAL i Bókesosabán, Szent István-tón IS. sx. A azBrkesztösóg tol&foa száma i SO. Füfggstlen keresxtény politikai fiapifap ELŐFIZETÉSI ÁStAKi Egy hóna 180 K, negyedévre SOO K, félévre lOOO K. Egyes szám éra 8 K. Lelkiismeret az, amivel ma közéletünkben olyan kevésszer találkozunk. T\ lelkiismeretlenség tobzódik kö­rülöttünk minden téren. fí ru­hával, a kenyérrel, a lakással, a tüzelővel lelkiismeretlen em­berek üzérkednek. T\ nélkülöző tömegeket lelkiismeretlen uzso­rások sanyargatják. A sanyar­gatottak elkeseredését lelkiis­meretlen izgatók igyekszenek a maguk javára kamatoztatni és odafenn a parlamentben is lel­kiismeretlen szószátyárok gátol­ják a magyar kormányt abban azemberfeletti munkában,atnely­lyel a súlyos bajokon segíteni akar. Dologtalan spekulánsok na­ponta milliókat keresnek tö­rekvő és nélkülöző embertársaik betevő falatján és legszüksé­sebb rongyain. Egyfelől rongyos emberek milliói görnyedeinek napi mun­kájukban, mig másfelől eddig sohasem látott méretekben tom­bol az erkölcstelenség, a zül­lés, a drága tivornya és az él­vezetek habzsolásában eltorzult arcú életkereskedők simmire görbülő lábbal tapossák a par­kettes padlóba egy-egy éjsza­kán azokat az elfecsérelt java­kat, amelyeknek csak egy mor­zsájáért is nekünk hónapokig kell küzdenünk­Hz ellentét kiáltó a keresz­tény tömegek nyomóra és a dologtalan kufárok kihivó dor­bézolása között. T\z elkeseredés nagy. J\ tü­relem fogyóban van s ne cso­dálkozzunk azokon agyengéb­keken, akik már kifakadva kér­dik : érdemes küzdeni, ha a ju­talom a lelkiismeretleneké, a csalóké, az erkölcsteleneké ? Ha feltámadna a lelkiisme­ret azokban a lelkekben is, amelyekből kihalt, akkor most ebben a szomorú országban nyolcadik gyászos, panaszos karácsonyunk előtt ismét test­véri indulat, testvéri szeretet vinné közelebb az embereket egymáshoz. f\ kabzsiság el­csendesedne, a könnyű meg­gazdagodás tébolya meghu­nyászkodna, az uzsora fojto­gató terhe lehullana a nélkü­lözők vállairól, a hangos tivor­! nyák szava elülne, a borgőzös ; mulatók elnémulnának, a hit­vány, kérkedő fényűzés elszé­gyelné magát a mindennapiért küzdők rongyai előtt és a há­borús, forradalmas konjunktú­rák, a szállítások, az élelmezé­sek, a panamák, a gabonakö­tések a valutaspekulációk pa­lotákba költözködött szerencse­lovagjai leszállanának áldoza­taikhoz és sok konjunktúrán meggazdagodott ember ugy bé­kítené meg lelkiismeretét, hogy sok sírdogáló, didergő kis ma­gyar árvát ölelne magához bán­kódó szeretettel. És békesség volna itt alant e földön — kifosztott, megszen­vedett magyar embereknek. (m. d.) A nemzetgyűlés szombati ütése Budapest, december 16. A nemzetgyűlés mai ülését Szci­tovszky Béla elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy Fráter Pálnak és képviselőtársainak a 8 órás ülésekre vonatkozó indítvá­nyát a nemzetgyűlés elfogadta. Át­térnek az indemnitási törvényjavas­lat folytatólagos tárgyalására. Elsőnek Gömbös Gyula szólal fel. Drózdy a fajvédelmi gondolattal kapcsolatban gposztrofálta őt és ki­jelentette, hogy ha komolyan veszik a fajvédelmef, akkor elsősorban a földbirtokreform végrehajtását siet­tessék. A kormánypártnak e kér­désben nincsen szüksége biztatásra, mert nemcsak a kisgazda képvise­lők, hanem a nagybirtokosok kö­telessége is a törvény végrehajtása. Ó októbrizmusnak nevezi mindazt, ami végeredményben a kommuniz­mushoz vezetett. Ebből a szem­pontból nézi a kérdést a keresztény és nemzeti alapon álló nemzet­gyűlést és nem a kongó államot, mint ahogy Drózdii mondotta, mely mindenáron az októbrizmus ismét­lődését megakadályozza. Drózdy említést tett Bánffy Miklósról is, akinek idegrendszerét a lelkiisme­retes munka támadta meg. Nem tarlja lojálisnak Drózdy eljárását. Az Uíain—Rasssy-ügyben azt mon­dotta, hogy vannak az országban, akik kihasználják az ellentéteket és denunciáiásból élnek. A magyar nemzetnek szüksége van arra, hogy mindenkit elutasítson magától, aki egyik, vagy másik párt denunciálá­sával foglalkozik. Sajnálja, hogy ebből az afférból politikai ügy ke­letkezelt. A fajvédelem problémájával fog­lalkozik, mig beszédét a szocialis­ták folytonos közbeszólásokkal za­varják. Adatokat olvas fel a zsidó­ság szaporodásáról s ugyancsak ada­tokkal bizonyítja, hogy a magyaror­szági zsidók összes számához vi­szonyítva aránylag 28-szor kevesebb a zsidó hősi halottak száma, mint a keresz­tény felekezf tüeké. A fajvédelem szociális politikát hirdtt, amely azt célozza, hogy a szegény polgár is meg tudjon élni, hogy éhező magyar ember ne legyen ebben az országban. Ez a fajvédelmi politika. Meg kell könnyíteni a visszavándorlást, tele­pítési rendszert kellette behozni azok számára, akik nehéz munkával szer­zett dollárjaikkal jönnek vissza Ma­gyarországba. Kérem a földmivelés­ilgyi miniszteit, kapcsoljon bele a földbirtokreform végrehajtásába ilyen telepítési akciót. Gátat kell vetni a zsidóbevándorlásnak. Áttér a kultu­rális kérdésekre. Statisztikai ada­tokkal bizonyítja a zsidóságnak ezen a téren való rohamos elő­rehaladását. Zsidó tultengést lát minden iskolában a tanítóképző kivételével. Ez hatalmas veszélyt jelent a magyar kulturára. Ün­nepélyesen kijelenti, hogy mikor a fajvédelem kérdésével foglalko­zott, nem a zsidóság ellen be­szélt, hanem azok ellen a rövidlátó keresztény magyarok ellen, akik év­tizedeken keresztül nem értették meg az idők szavát és nem foglalkoztak avval a kérdéssel ugy, ahogy az megérdemelte volna, (helyeslés és taps). Szükség volt Haller István numerus kiausus törvényére. Igen sok külföldi úrral beszélt, akik tisz­tában voltak azzal, hogy a nem­zet jogos önvédelem céljából hozta a nevezett törvényt. Minden ország­ban a nemzeti erők nyomulnak elő­térbe, mert csakis ez az irányzat biz­tosithatja a nemzet létét. Foglalko­zik a középiskolák kérdésével. Sta­tisztikai adatokat olvas fel arra vo­natkozóan, hogy e téren milyen nagy a zsidó túltengés. A zsidóság gazdasági helyzete kedvezőbb, köny­nyebben tudja fiait iskoláztatni, márcsak azért is, mert városi elem. Kéri a kormányt, változtasson a helyzeten és adjon lehetőséget a falusi népesség számára is az isko. lázás terén. (Helyeslés. Az elnök Nagy Ernőt folytonos közbeszólá­saiért rendreutasitja.) Gömbös: A vezető állásokban a zsidóság olyan arányban foglal helyet, amely őt nem illeti meg. A középiskolákban elsősorban magyar szülők gyerme­keinek kell helyet foglalniok. Mint­hogy numerus claususról van szó, zsidókat is fel kell venni, elsősor­ban azoknak a zsidóknak a gyer­mekeit, akik a történelmi Magyar­országgal közösséget vállalnak, akik már 1848. előtt az országban voltak. Hibáztatja az utolsó évek gazda­sági politikáját, melynek következ­ménye, hogy most a nagybirtokok javarésze zsidókézbe jutott. Ismer­teti, hogy a zsidó regale-bérlő pár év leforgása alatt milyen úton­módon lett nagybirtokossá. A mai időben minél több kis és közép­birtokosra van szűkség. Meg kell akadályozni azt, hogy a főpapi és a főúri birtokok zsidó kézre jussa­nak. Óriási taps és éljenzés. A kép­viselők csoportosan gratulálnak Gömbösnek. Az elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után több felszólalás és interpelláció után az elnök az ülést fél 5 órakor berekeszti. A csehek félnek a magyar felkelőktől Fülek, dec. 16. A napokban a se­meskői bányamunkások csapatostól igyekeztek a demarkációs vonal felé, munkába. A cseh határőrök meg­ijedtek, amint meglátták a közeledő magyarokat. Azonnal riadót fúvattak és erősítést kértek. A hirtelen moz­gósított katonai és csendőrzászlóal­jakat különvonatok vitték a határra, mig az a hír terjedt el, hogy Héjjas Iván félkelő csa­patai offenzívát kezdenek a csehek ellen Természetesen az izgalom a csehek gyávaságának gúnyolódásába fulladt a lakosság körében, amikor kitűnt a valóság. Az aranyparitás Bécsben | Bécs, december 15. (MTI) Az aranyparitást december 18-tól 24-ig I terjedő időre 14,330 koronában \ állapították meg. Lapunk mai száma 6 óidat*

Next

/
Oldalképek
Tartalom