Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-10 / 206 szám

Békéscsaba, 1922. szeptember 10 Vasárnap III. évfolyam 206, szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békósesahán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség teleion száma : 80. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 K. Gazdasági válság Irta : Tóth Béla dr. Naponta sok szó esik a drá­gaság megfékezéséről s a drá­gasági orsz. bizottságon kivül talán százszor 33 ember azon töri a fejét, miképpen lehetne az immár elviselhetetlen álla­potokon segíteni, közgazdasági életünket reorganizálni és egész­séges alapokra fektetni. Javaslatok is vannak bőven ; hivatottak és nem hivatottak hozzászólnak a kérdéshez, de mindegyik a gordiusi csomót igyekszik megoldozni. Egyik el­mélet a korona belső vásárló erejét akarja fokozni, mint a termelés megindulásának alap­feltételét. Ezzel kapcsolatosan megszüntetni a folytonos ár­hullámzást, mint gazdasági éle­tünknek egyik rákfenéiét. ff másik a világparitás felé köze­ledés a kiegyenlítődés mód­szerét tartja célravezetőnek- ff harmadik a buzavalutára, mint a legállandóbb értékmérőre akar áttérni és igy tovább, ff fő­csoport s különösen a laikusok csoportja drákói rendszabályo­kat hirdet az árfelhajtókkal szemben, nem számolva azzal, hogy hazánk — fájdalom — exportból él s a tömegfogyasz­tási cikkek árait a szokol és a leu szabja meg, nem pedig a hazai kiskereskedő. ff különféle elméletek és mód­szerek mind theoretikus alapon nyugosznak, bonyolult nemzet­gazdasági tételekre támaszkod­nak, végtelen akadémikus vitat­kozásoknak képezik kutforrását s épp ezért a gyakorlati élet­ben nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazhatók. Számolni kell azzal is, hogy a mai élet teljesen uj, mondhatni excen­trikus viszonyokat teremtett, a régen bevált tudományos téte­leket túléltük, egyszerű, gyors és sürgős segítségre van szük­ségünk, mert rohamléptekkel haladunk a trianoni béke alá­írásakor megpecsételt gazda­sági összeomlás felé. ff segítséget azonban nem szabad kizárólag a kormány­zati hatalomtól várni, a sült ga­lambok korszaka lejárt. Igye­kezni kell önmagunknak is si­giteni mugunkon ; amint az mó­dunkban és hatalmunkban áll. Magának a társadalomnak, az embertömegek millióinak kell megmozdulni, mert itt rejlik az erő. ffz államhatalom egyma­gában gyönge és erőtlen, ha a társadalom koncentrikus törek­vése őt nemes intencióiban nem segíti. Szervezettségben az erő, mondják a szociálista írók­Miért ne tanulná azt meg a polgári társadalom is, ami a haza javát szolgálja. Tőlünk sincsenek elzárva azok a mó­dok és eszközök, melyekkel erőnket saját érdekünkben ki­fejteni tudnánk. Milyen más képe volna a drágaság elleni harcnak, ha a naponként dráguló elsőrendű szükségleti export cikkekre azt mondanák a jól megszervezett polgári társadalom embermilliói, hogy ezt vagy azt a közszük­ségleti cikket egyhavi bojkott alá vesszük- ff mi végre is köny­nyen keresztülvihető, mert álta­lános nyomorúságunkban úgyis azt tesszük. Ma a százvaggo­nokkal behozott hollandi cukrot hetekig nem vásároljuk, a vo­natszámra exportált petróleum hónapokig a ciszternákban he­ver, a cseh textilárunak egy­szerre s ugyanabban az időben absolute nem akad piaca, majd meg fog elégedni a milliárdos külföldi nagykereskedő keve sebb haszonnal is, hogy gyá­i rának nagyüzemét eredeti ará­nyaiban tovább is fenntarthassa. Ha naponta milliókat vészit a fogyasztó közönség ellenállása miatt, mely megelégelte véré­í nek szívását; vagy az üzemét í lesz kénytelen redukálni, vagy ! kisebb haszonnal megelégedni. Bizonyára nem kétséges, hogy melyik megoldást választja. Egy kis szolidaritás, emberi érzés, emelkedettebb szellem, az összműködés öntudata, és — bár keservesen, nélkülözve — de hatásosan használhatjuk hatalmas fegyverünket, mely­hez nem szükséges nehézkes adminisztráció, csupán egymás nyomorúsága iránti megértés és egy kis jóakarat. A kisántánt demarsa olien Bukarest, szept. 9. (MTI Orient Rádió) A lapok közlése szerint a kisántánt kormányai együttes demarsot intéztek a nagyhatalmakhoz, melyben tiltakoznak az ellen, hogy Magyarország a trianoni békét nem tartja be és agitációja a szomszédállamok biztonságát veszélyezteti. Bukarest, szept. 9. Jól informált helyről a kisántánt állítólagos jegyzékéhez a küvetkező felvilágosítást kapjuk: Magyarország ellen, különösen Jugoszláv részről hónapok óta rendszeres aknamunka folyik. A Jugoszláv sajtó már olyan híreket is terjesztett, hogy Magyarországnak háborús szándékai vannak Jugoszlávia ellen, sőt nemrégiben azt a mesét szórták világgá, hogy Magyarország már mozgósít, hogy a Drávavidék ellen támadást intézzen. Egy prágai lap azt is irta, hogy Zita királyné Szombathelyre jött. E híresztelésnek az a célja, hogy Magyarországnak a Népszövetségbe való felvételét megakadályozzák. Nem kell bizonyítani, hogy az állítólagos kisántánt jegyzékben foglalt állitások merő rágalmak. A magyar kormány feloszlatott minden agitációs szervet, még akkor, amikor a békesKerzó­dést aláirta. A jóvátételi követeléseket is teljesítettük, amennyire tőlünk tellett. Könnyű ezeket a híreket megcáfolni, ha a kisántántnak ez a jegy­zéke tényleg megszületett. - í Keddig szünetei a nemzetgyűlés Budapest, szept. 9. A nemzetgyű­lés keddig szünetet tart. A keddi ülésen a benyújtott határozati javas­latok felett való szavazásra a zárszó jogán való felszólalásokra, majd részleges tárgyalásokra kerül a sor. Ezek előtt Bethlen miniszterelnök nagyobb beszédet mond, mellyel részletesen válaszolni fog a vita so­rán elhangzottakra és kérni fogja a javaslat elfogadását. Ugyancsak fel­szólal Kállay pénzügyminiszter is. gyulai louerseny A Vitézi Szék békésvármegyei ka­pitánysága folyó hó 8 án tartotta Gyulán harmadik lóversenyét a leg­teljesebb erkölcsi és anyagi sikerrel. A galbácstéri gyakorlótéren már he­tek óta folytak a munkálatok Vitéz Szabó Jernő kapitány és Vitéz Pisky Zoltán főhadnagy vezetésével, a lóversenyrendezés régi mesterének, derék „Kocsondy bácsi"-nak fel­ügyelete mellett és gyakorlati tanácsai szerint. El is készítették a pályát pompásan. Az eső, mely egy hét óta gyakran meg-meg ered, ezen a napon szüne­telt ugy, hogy méltán lehetett várni nagy sikert. Már reggel mozgalmas volt a megyeszékhely. A lobogó­diszben álló utcákon a szokottnál nagyobb közönség volt látható. Dél­előtt 10 órakor érkezett meg Csa­báról a katonazene s a 184. sz. „Csaba" cserkészcsapat. — Nagyon kedves kép volt, midőn a csinos, piros-pozsgás cserkészfiuk a katona­zene harsogó trombita és vidám énekszó mellett végigvonultak a vá­roson, hogy a lóversenytéren letábo­rozzanak. Délután már két órakor megér­keztek a magyar díszruhás békés­megyei vitézek, kiknek kitüntetések­kel gazdagon diszitett csoportja fel­emelő látványt nyújtott. Felálltak a cserkészek is kijelölt őrhelyeikre. A közönség meg szakadatlanul özön­lött. Autók és kocsik egymásután robogtak be a térre, de a közönség gyalogosan is ezrével hullámzott kifelé. Diszes lobogóval diszitett páholy várta a magas vendégeket. Valamivel félhárom után több kocsiból álló kocsisor fordult be a versenytér bejáratán. Felharsant a himnusz. József Ferenc királyi herceg s a kormányzó ur képviseletében vitéz illencfalvi Sárkány Jenő altábor­nagy érkeztek meg főúri házigaz­dáikkal, több magasrangu ur kísé­retében, kiknek sorában ott láttuk: Horthy István nyug. altábornagyot, bulcsi Janky Kocsárd altábornagy, szegedi dandárparancsnokot, Swoy Kálmán ezredes, dandár-vezérkari főnököt. Ott volt a környék egész mágnás­világa és előkelősége, minden magas méltóság, messze vidék földbirtoko­sai, sok csabai család s a gyulaiak impozáns számban. A programmot a versenybizottság, élén nagybányai vitéz Horthy István Lapunk mai száma 6 oidaL

Next

/
Oldalképek
Tartalom