Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-15 / 185. szám

2 Kérősvidék öcftcscsGöa. 1922 augusztus 15. 9 Magyar Alföldi Sajtgyár Részvénytársaság alapitói vasárnap a Gazdasági Egye­sület gyűlése után értekezletet tar­tottak a vallalat megalakulásának mielőbbi tetöaláhozása érdekeben. Az alapítás előkészítését intéző dr. Láng Frigyes egyesületi ügyész közölte az alapitókkal, hogy a rész­vénytőke teljesen biztosítva van, miután a bajor sajtgyárosok a neta­lán fennmaradó részvények átvéte­lére bejelentették igényüket s igy, ha a még be nem érkezett rész­vényjegyzési iveken netalán nem volna is a helyi érdekeltség részére átengedett 10,000,000 teljes egé­szében lejegyezve, ez a megalakulás akadályát nem képezi. R tejszállítási kötlevelek legnagyobb része szintén beérkezett s ezekkel, valamint a községek elöljáróságaitól nyert tá­jékoztatásokkal a tejszükséglet is biztosítottnak jelentkezik. Rz alapítók elhatározták, hogy az alakuló közgyűlést e hó végére hív­ják össze és a megalakulás után lehetőleg nyotrban megkezdik az építkezéseket, ugy, hogy a gyár még ez év folyamán teljesen elké­szülhessen és a jövő év elején megkezdhesse üzemét. Jellemző állapotainkra, hogy ami­kor mindenki többtermelést és me­zőgazdasági ipar létesítésének szük­ségét hangoztatja, a községek elöl­járóságai sok esetben teljesen ha­sonló megrémüléssel fogadták a sajtgyár tervét, mint annak idején Szarvas és Békés a vasútépítést. Ezek a községek valamikor kaszá­val, kapával kergették el az „inzsel­léreket," akik arra akarták vezetni a vasutat, mert „bölcs" védőik el­hitették velük, hogy a fuvarosok tönkre mennek, ha megcsinálják a vasutat. Persze Csaba vállalta a vasutat és ma egymagának sok­szorta több fuvarozásból élő pol­gára van, mint talán az egész vár­megyének. Így nem látják még sokan ma sem, hogy az ipar a termelés leg­erősebb rugója, mert az érékesités könnyű lehetősége minden többter­melés alapfeltétele. Cukorgyárak teremtelték meg a répatermelést, kendergyárak a kendernekrfiagyban való termelését, cirokseprügyárak a ciroktermelést, a selyemgubó bevál­tok a selyemhernyó tenyésztést. Igy fogja a sajtgyár is fokozni a tej­termelést, ami magával hozza több takarmány-, több trágya termelését, ami viszont a mezőgazdaság álta­'lános fellendítését, többtermelését fogja eredményezni. Ez pedig nem­csak a gazdáknak, hanem az egész országnak legsürgősebb és legfon­tosabb érdeke, mert pénzünk leg­biztosabb és egyedül célravezető eszköze. 9 békéscsabai kisgazdák az ellátatlanokért Egyhangúlag elfogadták a A Békéscsabai Kisgazdák Egylete vasárnapra a város társadalmának minden tagját értekezletre hivta, hogy megbeszéljék, miként lehetne közös erővel segíteni az ellátatlano­kon és ezek között elsősorban a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák nyomorúságán. Elég különös, hogy a város ösz­szes nem gazda társadalma képvise­letében egyetlenegy személy jelent meg, aki azonban mint régi egyleti tag, máskor is gyakran megfordul az egylet helyiségeiben. De hogy Békéscsaba társadalmának az egyle­ten kivül álló tagjai ilyen nagyfon­tosságú mozgalomtól annyira távol­tartsák magukat, az mindent inkább érdemel dicséretnél. Botyánszky András ismertette megható szavakban az értekezlet célját és a segítés szükségét általá­nos helyeslés mellett. Utána dr. Berthóty István polgár­mester emelkedett szólásra és kifej­tette, hogy a mozgalomtói teljes siker csak ugv remélhető, ha abban a város egész polgársága, kiki tehet­sége szerint, ki veszi részét. Ilyen irányban ő már folytatott megbeszé­léseket a tehetősebb nem gazda polgármester indítványát polgárokkal, a pénzintézetek vezetői­vel és egyhangúlag az a felfogás nyilvánul, hogy legcélszerűbb, ha a segélyezés ügyét a város intézi s az adakozás mértékét a képviselőtestü­let határozza meg, mint amelyben a polgárság minden osztálya kép­viselve van. A segélyek elosztása egy megalakítandó bizottságra volna bízandó, melyben olyan tagok ven­nének részt, akik hajlandók a segé­lyezésre szorulók igényét a legala­posabban megvizsgálni, ugy, hogy csak arra igazán érdemesek része­süljenek támogatásban. A segélye­zendőket két osztályba kívánná sorozni. Az egyikbe a munkaképte­leneket, akik ingyenes buzasegélyt kapnának, a másikba az önhibáju­kon kivül munkanélkül maradtakat, akiknek munkaalmat nyújtana a vá­ros közmunkákkal, utak, kender­áztató s más közérdekű létesítmé­nyek csináltaíásával sorolná. Kraszkó Mihály és dr. Láng Fri­gyes hozzászólása után az egylet a polgármester indítványát egyhangú­lag magáévá tette s igy most már .bizton remélheíjük, hogy Békéscsa­bán senki sem marad a télen kenyér nélkül. 9 Békésvármegyei Gazdasági Egyesület és a földadó Vasárnapra választmányi gyűlést hivott össze a Békésvármegyei Gaz­dasági Egyesület, hogy a nemzet­gyűlés elé terjesztett uj adókról és elsősorban a földadóról eszmecserét folytasson. A felszólalások azt a felfogást jut­tatták kifejezésre, hogy politikailag nem alkalmas időben vetődött fel­színre ez a kérdés, mert ez csak fo­kozni lesz alkalmas az anélkül is telhetetlen ellenséges hatalmak étvá­gyát a jóvátétel megállapításával. De nem szerencsés az időpont azért sem, mert az idei termés legtöbb helyen gyengén sikerült és a földvagyon­váltság kivetése is most van folya­matban, ami kettős buzaterhet jelent a gazdáknak. A földadónak, mint hozadéki adónak progreszivitása nem csak adójogi képtelenség, de gya­korlati megvalósítása egyenesen el­képzelhetetlen nehézségekbe ütközik, Mindezeknek az aggodalmak szóvá­tétele céljából a választmány ugy határozott, hogy a megjelenteket tel­jes számban bejelenti az augusztus 19-ikére összehívott országos gazda­gyűlésen való részvételre, ahol ha kissé megkésve is, mégis módjában lesz a gazdaközönségnek megtenni észrevételeit az uj adókra. Almády Géza udvari tanácsos indítványára elhatározta a választ­mány, hogy Gaál Gasztonnal szem­ben bizalmának ad kifejezést azért a megalkuvást nem ismerő, határozott véleménnyilvánitásáért, a mellyel a gazdatársadalom érdekeinek bátor szószólójává szegődött. Ezután a választmány köszönettel vette tudomásul Beliczey Géza gaz­dasági főtanácsos, egyleti elnök 10.000 koronás és az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 5000 koronás adományait a földmives­iskolánál létesített alapítvány céljaira. A gyűlést mindvégig az ország nehéz sorsát átértő belátás és az áldozatkészség szelleme irányította abban a megfontolt, nyugodt me­derben, am'i a gazdák értelmiségé­nek egyesületét mindenkor jellemezte. Mi van ma ? 1922. aug. 15., kedd R. k.: Nagy Bold. Assz. Prot.: Mária. Nap kél 4 óra 54 perckor, nyugszik Í9 óra 12 perckor (7-12). Hold kél 22 óra 42 perckor (éjjel), nyugszik 12 óra 40 perckor (délelőtt). Délután fél 5 órakor a CsAK old-boy és a Banktisztviselők footballmérkő­zése a CsAK-pályán. Este fél 8 és 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. 1922. aug. 16., szerda R. k.: Joakim. Prot.: Ábrahám. Napkelte 4 óra 56 perckor, nyugta 19 óra 11 perckor. (7-11) Holdkelte 23 óra 20 perckor (éjjel), nyugta 13 óra 42 perckor Délután 6 órakor az iparostanonc mun­kakiátlitást renoező bizottság értekez­lete az Ipartestület helyiségében. Este fél 8 és 9 órakor : Mozielőadás a Városi Mozgóban. HÍREK Lapunk legközelebbi száma — a közbeesö ünnep miatt — csütörtökön jelenik meg. — Milyen idő várható? Ha­zánkban a hőmérséklet tegnapiól mára sülyedt. R mai maximum Pé­csett 29 fok C. a minimum Debre­cenben 9 fok C. Prognózis: mtleg, túlnyomóan száraz, zivatarra hajló idő várható. — A Polgári Kör közgyűlése. Vasárnap délután tartotta a helybeli Polgári Kör rendkívüli közgyűlését saját helyiségében Áchim László elnöklete alatt. A közgyűlés egyet­len tárgya a tagdíj felemelés volt, melyet Áchim László alapos érveket tartalmazó előadása után egyhangú­lag évi 100 koronáról évi 240 ko­ronára emelték fel. — Felvételi vizsgálat. R békés­csabai ev. Rudolf-főgimnázium I. oszfálrába jelentkező tanulók fölvé­teli vizsgálatai f. hó 29-én és 30-án lesznek reggel 8 órától kezdve a főgimnáziumban. R felvételi vizs­gálatra f. hó 21—26 között lehet jelentkezni. * — Halálozás. Havas Tivadar ny. m. kir. telekkönyvezető tegnap dél­előtt 11 órakor abban a pillanatban, mikor a hozzá érkező orvost üdvö­zölni akarta, hirtelen meghalt. Pár éve ment nyugalomba közel 40 évi közszolgálat után, de az idő óta is mindig dolgozott, hogy családja megélhetését biztosítsa. Még tegnap is az élelmiszer beszerzése végett járt benn a városban az óriási hő­ségben a 70 éves öregúr s alig ért haza, szivszélhüdésben meghalt. Nagyon sokan ismerték és szerették a karakterisztikus vonású öregurat, aki barátaival beszélgetve, egyetlen nap sem mulasztotta ei egészségi sétáját az Andrássy-uton. Felesége és 4 gyermeke gyászolja. Váratlan halála széles körben nagy részvétet váltott ki. — Rendkívül nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a Békés­vármegyei Jegyzők Egyesüle­tének f. hő 17-én d. u. 5 óra­kor Gyopáros-fürdőn tartandó rendes közgyűlése, úgyszintén az ezt követő magas nivóju műsoros estély és kiváló sike­rűnek Ígérkező táncmulatság iránt. — Az iparostanoncok kiállítást rendező oizottság kiállítása. Rz iparostanonc kiál itást rendező bi­zottság f. hó 16-án, szerdán dél­után 6 órakor az Ipartestület helyi­ségében értekezletet tart, melyre a tagok teljes számban való megje­lenései kérik. — A Dalosszövetség meghívása a dalünnepélyre. A helybeli Dalos­kör az augusztus hó 27-én rende­zendő jubiláris dalünnepélyére írás­beli leg meghívta az Országos Dalos­szövetség elnökségét is. — A GOK és a Vármegyei Molnárok Szövetségének értekez­lete. R GOK és Varmegyei Mol­nárok Szövetségének vezetősége augusztus hó 17-én csütörtökön ér­tekezletet tart abból a célból, hogy a vármegyére kivetett kontingens mennyiségét a városok és malmok között egyformán arányosan el­osszák. Székek nádillését újra fonja FólyaFerenc szita- és sodronyáru­készitő III. (Jetter-u. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom