Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-29 / 171. szám

Békéscsaba, 1922. julius 11

1. Csütörtök Hl. évfolyam 163. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. 4 szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, télévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. a bonhigazgatoh jó fiuk Wolff Károly a nemzetgyűlésen heves támadást intézett a nagybankok ellen, amelyek eredeti hivatásuktól, a hitelnyújtástól végkép elrugaszkodva, teljesen rávetették magukat a közszükségleti cikkekkel való spekulációra. Ez az oka a hajmeresztő drágaságnak és annak a közönség körében egyre erősebben hóditó komor és sötét hiedelemnek, hogy Magyarországon tisztességes munkából már egyáltalában nem lehet többé tisztességesen megélni. A helyzet ma már annyira vigasztalannak látszik, hogy előbb-utóbb, de sajnos mihamar elveszti mindenki a hitét a munkabecsületében, mert hiába dolgozik valaki körmeszakadtáig, az eredmény csak az emberi mivoltunkat megbecstelenítő éhség, nyomor és tehetetlen vergődés. Azaz, hogy megálljunk csak! A napról-napra orcátlanul drágább és drágább mindennapi kenyeret talán csak valami beteges lidércnyomás mutatja már-már elérhetetlennek, a nincstelen fogyasztók számára ? Talán csak beteges agyrém és hallucináció az áraknak kötéltáncosi gyorsasággal történő szédületes emelkedése ? Talán ijesztgető dajkamese az egész, amelyet elavult ócska mumusok helyett eszelt ki a Wolff Károlyhoz hasonló csintalan gyerekek számára, valami láthatatlan vasorrú bába s csupán föl kell ébredni az álmunkból és meg kell dörzsölni a szeműn- I ket és a nagybankok markában \ nyüzsgő piacok, húsvágók és élelmi- . szerüzletek mázsaszámra vagdosása j a fejünkhöz az olcsó kenyeret,-lisztet, j zsirt, hust, cukrot és egyéb földi j javakat. Ah, igen, igen valószínűleg ugy j van, hogy kell lennie, sőt már benne í is van a Pester Lloyd vasárnapi j számában, hogy a nagybankok iga- j zán, de igazán semminek sem az ; okai a mai drágaságban. Hiszen a bankigazgatók, akiket Kállay pénzügyminiszter Wolff Károly beszédének a hatása alatt rögtön értekezletre hívott össze (nem azért mintha... — mondja a P. L. — hanem csak ugy, minden melíékgondolat nélkül) ismételjük, e nagy bankigazgatók ezen a gyors értekezleten tüstént, egy pillanat alatt kimutatták, hogy ők az ország nyomorúságában a középosztály és köznép ínségében az élelmiszerek égignyuló Jákob létrájában és a korona leromlásában egytől-egyik olyan ártatlanok, mint a ma született bárány. Ugyan, de még mit is nem tetszik gondolni felőlünk, mikor mi, bankdirektorok, olyan jó fiuk vagyunk! És hogy megmutassák, hogy csakugyan mennyire tetőtől-talpig jógyerekek, tehát mindjárt ott helyben azon az értekezleten kimondották, hogy a jövőben többet fognak foglalkozni a hitelnyújtással. Ne tessék félreérteni! Nem azért, mintha Wolff Károlynak igaza volna, csak éppen, hogy a demagógiának ne adjanak alkalmat az övéhez hasonló gyanúsításokra. Mert Wolff, az nagyon rosszmájú honatya. Ők azonban bizony Isten egytől-egyig a legjámborabb és a legjobb fiuk a földkerekségén. A nemzetgyűlés pénteki ütése Budapest, julius 28. A nemzetgyűlés mai ülését öaál Gaszton elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Napirend szerint következik az indemnitás folytatólagos tárgyalása. Elsőnek Bogya János szólal fel. A magyar nemzet nem tehető felelőssé a háborúért. Bennünket az általános világhelyzet sodort bele a harcba. A háború után a bekövetkezett eseményekért felelőssé tehetők egyes osztályok és elemek. Nem fegyverrel győztek le bennünket, hanem propagandával. Oly helyzetet sikerült teremteni, amely megbénította a belső frontot. Azok, akik materialista alapon állottak, oly szervezeteket hoztak létre, amelyben érvényesíteni tudták akaratukat. Ez a szervezet a szabadkőművesség volt, melynek nálunk is voltak exponensei az antant megbízásából. Ezek indították meg a' hadjáratot, amely végül forradalomra vezetett. Megállapítja, hogy a szociáldemokraták részéről ma is folyik a harc. A nemzetet támadják ellenségeink, az ellenséggel szemben pedig védekezni jogunk van és fogunk is védekezni. (Helyeslés a kormánypárion) Ellenségeink még mindig el tudják helyezni itt aknáikat. Ne számítsanak arra, hogy még egyszer kiengedjük csavarni kezünkből a fegyvert. A szegénység és szerencsétlenség volt az oka a kommunizmusnak és a forradalomnak. Esztergályos János: Bolsevizmus a háború szülötte. Bogya : A bolsevizmus a propaganda szülötte, amelynek önök eszközei voltak. Megállapítja, hogy Amerikában és a többi kulturállamokban is több a munkanélküli szegény, mint Magyarországon. A túloldalról csak támadást hallunk. (Taly Endre : Talán udvarolni jöttünk ide?) Bogya : a szociáldemokraták látván, hogy gazdasági tudományos téren megvan az internaciónále, annak az illúziónak engedték át magukat, hogy minden más téren is korlátlanul igy lesz. A szociáldemokrata párt optikai csalódásból helyezkedett az internaciónále alapjára. Erre a tévedésre akar rámutatni. (Varsányi: Ebből tanulhatnak.) Bogya: Akiknek szociális érzékük van, nem támadhatják a kulturát, az emberiség pillérét a hazát és a haza erkölcsi alapját. Ez materiális alapon is bizonyítható. A haza kulturális dolog. Abból, hogy oly ferdeségek voltak a magyar állam s annak politikai életében, abból, hogy optikai csalódások irányították az állam életét, következik : Milyen fontos a nagy tömegek kulturális irányítása. Mikor az általános választójogot elfogadtuk, tudnunk kellett volna, hogy nagy tömeget vontunk bele az állami életbe, tehát ezeknek iskolázása, kiképzése és kulturális neveléséről gondoskodni kellett volna. Akkor, amikor az általános választójogot megadtuk, tudnunk kellett volna, hogy a népkulturális emelkedése, a demagógia is fog érvényesülni. Mikor az általános választójog jött, megjött vele a demagógia ts. Magyarország helyzete olyan, hogy világpolitikai súlyával s földrajzi helyzeténél fogva óriási jelentőséggel esik a világpolitika serpenyőjébe. Foglalkozik Oroszország helyzetével is. Külpolitikánkban aktivitást követel. A szent korona elméletét fejtegeti hosszasan. A kormány iránt nincs bizalommal, az indemnitást nem fogadja el. A következő szónok Szakács Andor. Beszédében támadja a kormányt azért, mert a régi kisgazdapárt programmját képező általános, titkos választójogot nem alkotta meg. Foglalkozik a mezőgazdasági munkások sanyarú helyzetével. A rokkant üggyel kapcsolatban azt mondja, hogy amikor Benárd után Bernolák vette át a népjóléti minisztérium vezetését, azt mondotta, hogy 30.000 akta van permanenciában. A mostani népjóléti miniszter pedig bevallja, hogy 75—80.000-re megy az elintézetlen akták száma. Kívánja, hogy a rokkant ügyek intézését utalják a honvédelmi minisztérium hatáskörébe, majd a következő határozati javaslatot nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, terjesszen a nemzetgyűlés elé részletes kimutatást arról, hogy vagyonváltság cimén milyen összeg folyt be és ezt az összeget milyen célra fordították, továbbá részletes kimutatást a földbirtokreform végrehajtásának mostani állásáról, amely kiterjed arra, hogy a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban mennyi kényszerkisbérlet szűnt meg eddig és menynyi fog megszűnni a jövőben? Szakács beszéde végén áttér a szociáldemokratáknak a nemzetgyűlésen való megjelenésére. A földmivesnép elfordul a kisgazdapárttól és ez segítette győzelemre a Debrecen első kerületében is a szociáldemokraták képviselőjét. Kuna P. András: Mert többet ígért nekik és olyat, amit nem fog tudni teljesíteni. Elnök figyelmezteti a képviselőket, hogy a szónokot csenáben hallgassák végig. Tekintettel arra, hogy a tárgyalásra szánt idő letelt, kéri a szónokot, hogy beszédét délután mondja el. Ezután az ülést 2 órakor felfüggeszti. A délutáni ülést Gaál Gaszton elnök nyitotta meg 4 órakor. Szakáts Andor mielőtt beszédét folytatná a tanácskozó képesség megállapítását kéri. A tanácskozóképtelenség nyilvánvaló, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Szakáts Andor folytatja délelőtt megszakított beszédét. Foglalkozik a világháború okaival és jelenségeivel. Kijelenti, hogy a függetlenségi pártnak a háború elvesztésében semmiféle része nem volt. A kormány politikáját bírálja. A kormány iránt bizalmatlan, az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Rothenstein Mór, Szabó József és Csík József beszédével polemizál. Kijelenti, hogy beszédjük téves adatokon épült fel, mert a bolsevizmus . és kommunizmus nem egy — ahogy Csik József mondja. A bolsevizmus és kommunizmus célja ugyanaz, azonban a kommunizmus a célt legális eszközökkel akarja elérni, mig a bolsevizmus erőszak utján. Követeli a munkásbiztositó pénztár autonómiájának visszaállítását. a foldadájavaslat kérdése nem idéz eló miniszterválságot Hírek Gaál Gaszton lemondásáról Budapest, julius 28. Egyes lapok azt a hírt közölték, hogy a földadójavaslat körül ellentétek vannak és abból kifolyólag miniszterválság fenyeget. Illetékes helyen megcáfolják az ellenzéki sajtó | e hírét, csupán annyi igaz, hogy csak részletkérdésekben vannak elj lentétek, amelyeket könnyű módon • ki lehet egyenlíteni, emiatt nem kell í pártválságtól tartani. Híresztelik még azt is, hogy Gaál ; Gaszton lemond elnöki méltóságá' ról, Gaál Gaszton ezt megcáfolta.