Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-09 / 104. szám

Békéscsaba, 1922. május 9. Kedd III. évfolyam 104. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. a miniszterelnök Debrecenben és kürnyíhén Hagy lelkesedéssel fogadtál; mindenütt. Zsilinszky Endre kerületében volt legfényesebb a fogadtatás Bethlen István gróf miniszterel­nök szombaton este utazott el Bu­dapestről tiszántúli útjára. Kíséreté­ben voltak nagyatádi Szabó István, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre, Vándor Tivadar és még számos politikus. A különvonat utasai először Kis­marján, majd Derecskén szállottak ki. Mind a két községben a választó­polgárok hatalmas tömege fogadta lelkes ünnepléssel a miniszterelnököt és kíséretét. Derecskén a miniszter­elnök bandérium élén, hosszú kocsi­sor kísérettel, virággal díszített diadal­kapun, a felnőttek hosszú sorfala között hajtatott a község főterére és ott Zsilinszky Endre támogatására mondott beszédet. Utána nagyatádi Szabó István és Gömbös Gyula szintén Zsilinszky Endrét, a kerület képviselőjelöltjét ajánlották. Derecskéről Debrecenbe utaztak Bethlenék, ahol nagygyűlés tartottak. A gyűlésen a miniszterelnök a vá­lasztóközönség szűnni nem akaró éljenzése közepette emelkedett szó­lásra. Beszédében a bel- és külpoli­tikával foglalkozott részletesen. A nagygyűlés után, mely 1 óra­kor ért véget, a Bikában bankét volt, majd háromnegyed 3 órakor a város közönségének sorfala között a miniszterelnök a pályaudvarra haj­tatott és pontosan 3 órakor elutazott Hajdúszoboszlóra. Robbanás a Rombacb­utoai zsinagógában Tegnap este 8 óra után Rombach utca 7—9. számú házban lévő iz­raelita imaház épületében eddig is­meretlen okból robbanás történt. Felrobbant a halottakért égő mé­cses, melytől tűz támadt és az ima­ház padlózata lángba borult. A te­lefonon értesített tűzoltóság nagy késéssel vonult ki és egy órai munka után sikerült a tüzet loka­lizálni. A rendőrség szigorú vizs­gálatot indított annak megállapitá* sára, hogy a tűz honnan támadt és hogyan történt. Valószínű, hogy ed­dig ismeretlen tettesek olaj helyett benzint öntöttek a mécsesbe. Jugoszláv főkonzulátus Budapesten Budapest, máj. 8. A délszláv kor­mány budapesti konzulátusát fő­konzulátussá szervezte át és veze­tésével Zsifkovics Trajánt, volt sza­lonikii fókonzult bízta meg, aki már meg is érkezett Budapestre és ér­tesülésünk szerint a napokban veszi át a főkonzulátus ügyeinek inté­zését. I Kovács Mihály programmbeszéde : Hatalmas tömeg a Hunyadi-téren — Kovács Mihály közgazda­sági és népjóléti tervei — Egyesiteni kell a magyar erőket a közös munkára — A beszédek nagy hatást gyakoroltak a választók ezreire Békéscsaba, május 8. Hatalmas plakátok hirdették szom­baton és vasárnap, hogy Kovács Mihály a Keresztény Kisgazda, Föld­míves és Polgári-párt jelöltje — kit Békéscsaba közönségének minden rétege nagy szeretettel támogat — vasárnap délután 3 órakor tartja programmbeszédét a Hunyadi-téren. Budapestről Borsody Géza, az 0. K. H. igazgatója jött le Kovács támogatására. Bár egész nap szitált az eső s nagyon kellemetlen, hideg szél fujt, szinte orkánként tombolva, mégis délután 3 órára több ezerre menő hatalmas tömeg gyűlt egybe a Hu­nyadi-téren, hogy meghallgassa an­nak a jelöltnek szavait, aki ennek a városnak szülöttje s épp ezért igen nagy népszerűségnek örvend. A nagygyűlés Pontban 3 órakor nyitotta meg a gyűlést Lipták L. Pál elnök s néhány szóval üdvözölve a megjelenteket, átadta a szót a békéscsabai Ipar­testület elnökének, Tiniár Endrének. Timár Endre egyszerű, keresetlen szavakkal fejtegette az egységes párt jelentőségét, mely semminémü dikta­túrát nem akar, hanem egy táborba óhajtja tömöríteni az egész magyar nemzetet. Ő mint iparos, azért van bizalommal a párt iránt, mert annak soraiban két kimagasló iparost lát. Tudja, hogy ez a párt az iparosok és munkások ügyét is szeretettel karolja fel. Majd meggyőzően fejtegette, hogy Békéscsabának nem kell idegenbe mennie képviselőért, hanem a város szülöttjét, a szorgalmáról, szaktudá­sáról, lelkesedéséről és óriási munka­erejéről közismert Kovács Mihályt kell a parlamentbe beküldeni. Kovács Mihály programmbeszéde Kovács Mihály a tömeg éljenzése közepette emelkedett szólásra. Han­goztatta bevezető szavaiban, hogy ő a közkivánság előtt hajlott meg, amikor elvállalta a jelöltséget, hogy eddigi sok munkáját még egy nagyon komoly kötelesség teljesítésével te­tézze. A mult bírálatával nem akar fog­lalkozni, sem ígérgetni nem fog sem­mit, mert az ö célja a munka hir­detése és gyakorlása a nemzet jele­nének és jövőjének kiépítése szolgá­latában. Nem másokat kell biztatni a mun­kára, hanem magunknak kell meg­kezdeni azt, hogy igy mindenki meglelje e hazában boldogulását osztály és felekezeti különbség nél­kül, hogy mindenki önálló és füg­getlen legyen. Város és falu önállóan kell, hogy irányítsa fejlődését, azért a helyi politikára, az itthoni bajok megszün­tetésére több gondot kell fordítani. Városunkat építeni, fejleszteni kell, hogy legyen jtt munka mindenki számára s ismeretlen legyen a kol­dulás és nyomor. Választójogot kell adni minden nagykorú férfinak és nőnek, legyen a választás titkos, de választható csak az legyen, akinek megfelelő képessége és tudása van. Mert fon­tos, hogy szakértelem uralkodjon mindenütt. Csak igy lehet jó kor­mányzat és jó közigazgatás is min­den téren. A parlament legyen az egész nem­zet képviselete, ne csak egy társa­dalmi osztályé. A képviselők legye­nek hü tolmácsaik választóik akara­tának s ha nem képviselik hűen kerületüket, hívhassa őket vissza a választók tömege. A kormány bázisa a szakértelem legyen, ne csupán a bizalom. . Ne lehessen olyan könnyen váltogatni a jó kormányokat, még mielőtt azok feladataikat betöltenék. Az állam erejének alapköve : pol­gárai jóléte. Arra kell hát törekedni, hogy mindenki meglelje tisztességes megélhetését. De hogy jólét legyen, ehhez szükséges a többtermelés, ez pedig kellő szakértelem nélkül nem érhető el. Szakiskolákat kell hát léte­síteni s azokban ingyen kell oktatni a vagyontalanok gyermekeit. A többtermelés egyszerű utja a mezőgazdasági szövetkezetek létesi-. tése. Ez biztosítja az olcsó állami hitelt s a kisembereknek is olyan eszközök megszerzését, melyekkel fel lehet virágoztatni az állattenyész­tést, kertgazdaságot, gyümölcste­nyésztést stb. Fejleszteni kell a me­zőgazdasági ipart és kereskedelmet. Kőutakat, ipar és gazdasági vasuta­kat kell épiteni. Fel kell karolni a kisipart, helyes iparvédelmi törvény alkotásával. Ipari szövetkezeteket kell létesíteni, mely biztosítja az ipari gépek közös be­szerzését, a nyersanyag elsőkézből való megvásárlását s a tömegszálli­tásokban való részvételt a kisipar részére is. Meg kell indítani az építkezést, mert akkor minden iparág fellendül. A kereskedelmet teljesen szabaddá kell tenni, mert csak a szabadver­seny vezethet a drágaság megszű­néséhez. A fokozatos adórendszert ki kell épiteni az egész vonalon s meg kell szüntetni a sokféle adót. A rokkantak, özvegyek és árvák ügyét töjbb szeretettel kell kezelni, ellátásukról, megélhetésükről gon­doskodni kell. A munkás- és tisztviselökérdést gyökeresen kell rendezni, a fizeté­seket fel keli emelni automatikusan a drágaság arányában. A szellemi és testi munkás sohasem kapja meg munkájának ellenértékét olyan arány­ban, amilyenben ő munkájával a nemzeti vagyont növeli. Ezt a hiányt azzal kell pótolni, hogy az egész nemzet vagyona fedezze a munkaképtelenség, betegség és agg­kor által sújtott vagyontalan állam­polgárok létfenntartását. Országos állami biztosítás létesí­tendő munkaképtelenség, betegség, munkanélküliség és aggkor esetére. A biztosítási dijakat mindenki ki­vétel nélkül egész életén át kell, hogy viselje, de a biztosítást csak a vagyontalanok vehetik igénybe. Ezzel kapcsolatban Országos Ál­lami Munkaközvetítő Hivatal létesí­tendő, melynek minden faluban ki­rendeltsége legyen s ez gondoskod­jék a munkások foglalkoztatásáról s amikor munkát nem adhat, kö­teles legyen a biztosítási alapból napidijakat folyósítani. Ez a rend­szer lehetővé tenné az ország gyors fejlődését, mert sokszor csak azért köveztetnék a közutakat és ásatná­nak csatornákat, hogy a munkások dolgozzanak, aminek az ország gaz­dagsága volna a következménye. A munkásoknak vállalkozó szö­vetkezetekbe kell tömörülniük, hogy ők maguk vállalhassanak minden­féle nagy munkákat. Beszédét a következőkben fejezte be Kovács Mihály: Ha társadal­munkat igy megszerveztük, orszá­gunkat megerősítettük, akkor lehet majd a külpolitikával is foglalkoz­nunk. De azérf most is ki kell je­lentenünk, hogy a trianoni békét nem fogadjuk el soha, hanem min­den erőnkkel azon leszünk, hogy a régi határainkat mielőbb visszasze­rezzük. Hangoztatjuk, hogy a magyar nemzet független és önálló akar lenni mindenkorra. Az ellenségeink által elnyomott testvéreinkről nem feledkezünk meg soha s bizton hisszük, hogy lesz még egyszer ünnep e hazában, amikor velük együtt fogunk ünnepelni Brassóban, Kassán és Pozsonyban is. Kovács Mihály beszéde, melyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom