Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-09 / 104. szám

Kürésvidék Bcftcscsabű, 1922. mdjus 9 többször szakított meg a hallgatóság tetszésnyilvánítása, igen jó hatást tett a választók ezreire. E beszédében is olyannak mutatkozott be, mint amilyen az ő egyénisége: munkaszeretőnek, nagy gazdasági érvekkel bírónak, erős akaratúnak, a kisemberek ügyeit szeretettel felkarolónak. Borsody Géza beszéde A tetszészaj elmultával Borsody Géza, az O. K. H. igazgatója szólt a tömeghez. Pompás csengésű baritonhangja végighömpölygött a Hunyadi-téren, belevésve az emberek lelkébe az egységes párt támogatásának szükségességéről vaió meggyőződést. Foglalkozott a szövetkezeti eszmével, mely a jövő fejlődés alapja s Kovács Mihályban ennek a gondolatnak lelkes barátját és harcosát üdvözölte. Szavait mindvégig feszült figyelemmel hallgatták s annak ugy egész menete, mint lendületes befejezése őszinte tetszésnyilvánításra ragadta a hallgatóságot. Vidovszky Kálmán beszéde Legnehezebb feladat Vidovszky Kálmánnak jutott a programmbeszédet kisérő szónokok közül. Hogy milyen lélekhezszólóan beszélt és hogy mennyire szavához bilincselte hallgatóit, azt elsősorban az a körülmény igazolja, hogy az idő előrehaladott volta és a mindnagyobb erővel feltámadó éles, hideg szél ellenére is egyre gyarapodott a népgyűlés résztvevőinek a tömege az utolsó percekig is. Szavai nemcsak szépek, nemcsak választékosak voltak, amit mondott, az nemcsak tetszést váltott ki hallgatóiból, hanem valósággal a lelkekbe hatott, amelyek ugy fogadták be szemléltető példákkal megvilágított mély gondolatait, mint a föld a termékenyítő májusi eső cseppjeit. Beszélt az egységes párt nagy hivatásáról, az egy táborba való tömörülés nemzetmentő fontosságáról, amit régi, kedves mesével illusztrált. Különösen megnyerő volt az a hasonlata, amellyel a messziről jött, nagyotmondó, sokat igérő béressel szemben a mi kebelünkből való, egyszerű, szerény, de annál becsületesebb szándékú és őszintén, minden erejével dolgozni akaró testvérünk értékes és szükséges voltát példázta. Vidovszky szavai után a beszéde alatt lélekben teljesen hozzákapcsolódott tömeg vele együtt a leglelkesebben éljenezte meg az egyszerű, őszintén dolgozni akaró jelöltet: Kovács Mihályt. A gyűlés háromnegyed 5 órakor ért véget. Mi van ma ? 1922. május 9., kedd R. kath.: Naz. Gergely. Prot.: Gergely. Napkelte 4 óra 33 perckor nyugta 19 óra 20 perckor. (7 20) Holdkelte 17 óra 23 perckor, (délután) nyugta 3 óra 36 perckor (éjjel) Este 8 órakor színházi előadás. A németok közvetítik az angol—orosz egyezkedéseket Genua, május 8. MTI. Csicserin és Litvinov ma reggel közvetlenül azután, hogy Santa Margeritából Genuába érkeztek, a Hotel' Édenbe, a német delegáció lakhelyére hajtattak és megbeszélést folytattak a német delegátusokkal. Mint ismeretes, a németek az oroszokkal akkor is értekeztek, amikor legutóbb visszajöttek Lloyd Georgenél tett látogatásukról. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy a németek közvetítő szerepet játszanak Anglia és Oroszország között. MepleM a Sélieecsoiioi Háztulajdonosok Szervezete 9 háztulojdanjog visszaadását kívánják a háztulajdonosai! — üasárnap nagygyűlést tartanak a városházán Békéscsaba, május 8. Tudvalevő dolg, hogy a háztulajdonosok az ország egész területén szervezetekbe tömörültek, hogy a lakásrendeletnek ugy a lakókra, R.int a háztulajdonosokra nézve sérelmes intézkedéseivel szemben a legfelsőbb fórumok előtt egyöntetűen léphessenek fel. Rz országos szervezkedési mozgalom hullámai Csabára is eljutottak. Megírtuk, hogy még a mult hó elején átiratot intézett az Újpesti Háztulajdonosok Szövetsége Békéscsaba város tanácsához, amelyet arra kért, hogy hivja fel szervezkedésre a békéscsabai háztulajdonosokat is. tanács egyik multhónapi ülésén foglalkozott az ügygyei és azzal az indokolással helyezte irattárba az átiratot, hogy nem tartja magát illetékesnek az abban foglalt kérelem teljesítésére. Másodízben a Békésmegyei Gazdasági Egyesület tárgyalta az átiratot a mult hónapban tartott közgyűlésén, de szintén érdemleges elintézés nélkül. Végül Lepény János háztulajdonos vállalta magára a szervezet megalakításának előmunkálatait. Legelső lépásképen az elmúlt vasárnap délelőtt 11 órára értekezletre hivta össze a békéscsabai háztulajdonosokat, akik — bár a meghívás későn jelent meg a lapokban — igen tekintélyes számmal jelentek meg a Kisgazda Egylet nagytermében. Az értekezlet megnyitója és első szónoka Lepény János volt. Nagy érdeklődéssel hallgatott előadásában ismertette azokat a sérelmeket, amelyeket a jelenleg érvényben lévő lakásrendelet következtében a háztulajdonosokat is, a lakókat is egyformán érintik. Hangoztatta, hogy lakásínség nincsen, csak ugy vagyunk most a lakásokkal, mint ahogy a háború alatt a gabonával voltunk. Gabona sem volt, amig rekvirálták, vagy ha volt is itt-ott, uzsoraáron kelt el. Mihelyt visszaállítják a háztulajdonjogot és felszabaditják a háztulajdonosokat a lakásrendelet nyomasztó kényszere alól, azonnal megindul a lakások szabad forgalma, amely minden lakót méltányos bérek mellett fog lakáshoz juttatni. Persze ebben az esetben megszűnne a hihetetlen összegű „leiépési dijak"-ból való megélés divatja és sok bérlőnek az általa bérelt lakásokkal a háztulajdonos rovására való más hasonló üzérkedése. Jelenleg pang az építőipar és maholnap minden ház olyan rongált állapotba jut, mintha oláh martalócok dúlták \jplna fel. Ennek az az oka, hogy a háztulajdonosok nem viselhetik a hatalmas adókon és vagyonváltságon kivül a tatarozási és karbantartási költségeit is azoknak a házaknak, amelyekkel mások rendelkeznek s amelyeknek csak az adójuk az övék. A sérelmeknek és az újpesti szövetség átiratának részletes ismertetése után kérdést intézett a jelenvoltakhoz, hogy kivánják-e a békéscsabai szövetség megalakítását. R jelenvolt háztulajdonosok nagy tömege egyhangú "igenkiáltással válaszolt a feltett kérdésre. Kimondták azt is, hogy haladéktalanul csatlakoznak az újpestiek mozgalmához a már eddig csatlakozásra jelentkezett husz más vidéki várossal együtt. Pataky Lajos szabó mondott ezután hosszú, alaposan átgondolt, nagyhatású beszédet, amit a gyűlés egész közönsége nagy éljenzéssel fogadott. Utána még Francziszky Dániel, Falta Jenő és Péli Mihály háztulajdonosok szólaltak fel. Majd ivet köröztek, amelyet az összes jelenvoltak aláírták, mint a békéscsabai háztulajdonosok újonnan megalkult szövetségének első tagjai. Elhatározták, hogy május 14-ére (vasár napra) a városháza nagytermében rendes alakuló közgyűlést hívnak össze, amelyen a legközelebbi teendők ügyében állapodnak meg. fíddig is folytatják a taggyűjtő ivek körözését, amelyeknek előreláthatóleg több ezer aláírójuk lesz. R nagyszabású mozgalom iránti érdeklődést fokozza az a körülmény, hogy a szövetség munkaprogrammjában szerepei a házak vagyonváltságának az ügye is, tehát az olyan háztulajdonosoknak is érdekük a szövetségbe való belépés, akiknek nincsen lakójuk, illetőleg elrekvirálható lakrészük. Ideiglenes vezetőséget is alakítottak a jövő vasárnapig felmerülő ügyek intézésére. Ideiglenes elnökké Pataky Lajost, alelnökké Martincsek Károlyt, titkárrá Péli Mihályt, jegyzővé Németh Mihályt választották. Rz ügy sürgősségére való tekintettel megalakították azt a háromtagú bizottságot is, amely az újpesti országos kongresszuson a békéscsabai háztulajdonosok szöveiságét fogja képviselni. R bizottság tagjaiul Lepény Jánost, Pataky Lajost és dr. Uhrin László ügyvédet delegálták nouvffxnnisiliafiaa BanaBiin „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország Feltámadásában! Ámen." Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (17) Börtönök építése, az uj ház bebútorozásának nehézkes beszerzése miatt az uj városháza csak 1873 szept. 15-én avattatott fel díszközgyűlésen. A közgyűlésre meglettek híva az összes egyházak, a közbirtokosság és az egész közönség. Szemián Sámuel jegyző szép beszéddel avatta fel, elkezdve Csaba telepítésétől, az úrbéri váltság nehéz állapotán át az egész építkezés menetét előadva. Beszédéből idézzük azt a mindenkor actuális fohászszerü óhajt, amely minden közházra kell, hogy éljen a szivekben. „Legyen e ház mindenkor szabad polgároknak szabad gyülekezési közhelye, hol az értelem a jóakarattal, a korszerű haladás a higgadt fontolással, az áldozatkészség a józan számítással mindenkor karöltve és párosulva járjon. A részrehajlás, önzés, haszonlesés e házból örökre száműzve maradjon. A legfőbb hazai közügyektől kezdve a helybeli különféle osztályok érdekeinek méltó figyelembe tartása mellett le egyes ember egyszerű ügyéig minden igaz és törvényes ügy itt mindenkor gyors és kedvező megoldásra találjon". (Vajha! mindig, mindenütt igy éreznének és fognák fel). Továbbá beszédének befejező részéből: „Magát az épületet a Mindenható kegyelme óvja meg minden csapástól, minden ellenséges indulattól, mely annak megrontására törekednék. Álljon itt ez épület századokig. Álljon fenn akkor is, amikor azt sokkal díszesebb, nagyobbszerü házak fogják környezni. Álljon fenn akkor is, amidőn a késő utókor azon helyet sem fogja tudni megjelölni, ahol a mi hamvaink az örök enyészet ölében porladozni fognak. Álljon fenn, mint jóakaratú ősök szerény emléke, melyet ők a hálás unokáknak örökségképen hátrahagyni igyekeztek s melyet azok szives kegyeletébe ajánlottak. Legyenek e falak tanúi, egy általunk nem is sejtett boldog jövendőnek, amidőn a mi kedves községünk teljes virágában lételét messzire kihatólag érvényesítse!" A szép és tartalmas beszéd mély hatást tett az emelkedett érzésbe hangolt nagyszámú hallgatóságra, miért is e gyönyörű beszéli magyar és tót nyelven kinyomatni rendeltetett. Meg is érdemelte, mert mi utódok sem olvashatjuk meghatottság nélkül és mindenkit kell — aki a közügyekben részt venni óhajt — aki a község ügyeit szeretettel kivánja támogatni és előmozdítani — hogy hasonló érzelmek hassák át és vezéreljék a közügyek intézésében! Szeberényi Gusztáv evang. lelkész ugyanakkor indítványozta, hogy a város minden befolyásával eszközölje ki a hiteltelekkönyvnek Gyuláról Csabára áthozatalát; Reök István pedig indítványozta, hogy a vármegye székhelye Csabára helyeztessék át. „A nagyfontosságú s Csaba városa jövőjét mélyen érdeklő indítvány közhelyesléssel fogadtatott s az eszme további érlelésére s gyakorlati kiviteléhez szolgáló módok követésére az elöljáróság támogatásául egy bizottság alakíttatott, inditványozó Reök István, továbbá Polner Lajos és Zsilinszky Mihály tagokból" s felajánlotta a város, hogy a vármegyeház pénzalapjának ide átengedése mellett a vármegyeházát Csabán felépítteti. A hozzávetőleges számítás szerint belekerült volna 155000 frtba, melyből Csabát csak mintegy 60000 frt terhelte volna. Szép és nagylelkű áldozat volt elődeinktől, mert akkor ez nagy összeg volt. Ez az indítvány abban az időben sok vizet zavart fel, mert megyeszerte megindult a mozgalom és korteskedés, hogy az keresztül is vitessék. Nagy harc fejlődött ki. Izgalomban volt az egész vármegye, a gyulaiak is korteskedtek megyeszerte, mégis csak alig egy pár szavazattal maradt Csaba kisebbségben a vármegye gyűlésén. Nagy hiba! bizonyára csakhamar megbánták már azok a megyebizottsági tagok is, akik akkor ellene voltak, de talán . . . maguk a megyei ellenző tisztviselők is? (Folytatása következik.)