Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-17 / 13. szám

Békéscsaba, 1922. január 17. Kedd SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : GO. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Egy levélről Sándor (Schlesinger) Pál, nemzetgyűlési képviselő, a szabadkőmivesek hivatalos sajtóorganumában, a Világban, egy nyilt levélben, melyet dr. Berky Gyula nemzetgyűlési képviselőhöz irt, hosszasan foglalkozik a Magyarországon élő zsidóság helyzetével s a királykérdésben való állásfoglalásával. Ha e levelet olvassuk, lehetetlen, hogy az olvasó figyelmét elkerülje az a szemérmetlen hang és modor, melylyel a levél Íródott. Mindjárt a levél elején nagyatádi Szabó Istvánnak hízeleg s burkoltan a liberális pártba invitálja azért, hogy annak együttműködését Bethlennel lehetetlenné tegye. Majd az egész kisgazdapártot környékezi meg s dicséri múltban működéséért aztán, hogy munkája még tökéletesebb legyen, a széthúzás magvát imigyen hinti el: „Sikerült a miniszterelnöknek felsarkantyuzni a kisgazdapártot azzal, hogy veszélyben a haza, mert a legitimisták erősen mozgolódnak. Pedig még a vak is látja, hogy ez jelszó. Egyelőre a legitimizmus törekvéseinek megvalósítása messze ködben merül el és csak mint politikai csalétek használható fel olyan naiv párttal szemben, mint amilyennek a kisgazdapárt eddig mutatkozott." Sándor (Schlesinger) ur nem elégszik meg azzal, hogy amint láttuk, a miniszterelnök s a kisgazdapárt közé verjen éket, hanem a választásokat is érintve, áttér a zsidókérdésre. Szinte fenyegetően veszedelmes hatalmi faktornak tünteti fel a zsidó intellektueleket. Szemérmetlen fenyegetődzése siránkozássá változik át, mikor a zsidóság egyébként — szerinte — siralmas helyzetét festi. Idézi Lessing egy mondását: „Der Jude wird verbrennt-" Magyarul: A zsidót minden körülmények között elégetik." Ez a helyzet ma is, irja Schlesinger. Ha azonban egy kicsit körültekintünk s nem járunk csukott szemmel, azonnal láthatjuk a sémiták munkájának hátterét. A lárma és hűhó csak azért van, hogy szemérmetlen munkájukat leplezzék. Tessék csak megnézni- a bárokat, mulatókat, simmi-helyiségeket, zug-kávéházakat, de a legdrágább vendéglőket, szállodákat, autókat, expressvonatok első osztályait és étkezőkocsijait is, látni fogjuk, milyen vigan dőzsölnek akkor, mikor Schlesinger ur a parlamentben szomorúan siralmasnak tünteti fel helyzetüket. Végül megállapítja, hogy miért legitimisták a zsidók. Legitimisták, „mert két éve függ a zsidóság feje felett a Damokles kardja." Legitimisták, mert Damokles kardja nem akar eltűnni a siberek feje felől. Legitimisták, mert egy fölfordulás mindig jó üzlet. Legitimisták továbbá azért, mert a zsidóság érdeke így kívánja, más szóval egyéni érdekeiket mindenkor a nemzet érdekeinek fölébe helyezik. Már pedig azokra, kik egyéni érdekeiket a nemzet érdekeinek fölébe helyezik: Schlesinger ur zajos helyeslése mellett mondotta ki a magyar nemzetgyűlés, hogy hazaárulók. István Gusztáv Lázadás bűntettéért folyiif a vizsgálat Beniczhy ellen Budapest, jan. 16. A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa elrendelte Beniczky ödön ellen lázadás büntette miatt a vizsgálat megejtését. A vizsgálatot ma délelőtt kezdték meg. Kihallgatása előtt Beniczky kijelentette a törvényszék folyosóján, hogy a vizsgálóbíró kérdéseire készséggel felel. Azt nem tartja bűnnek, hogy belügyminiszter akart lenni. Véleménye szerint ezért elitélhetnék a nemzetgyűlés tagjainak 99 százalékát, minthogy azok bizonyára szintén szívesen akartak volna belügyminiszterré lenni, ha felajánlotta volna valaki nekik a belügyi tárcát. TanáGskozóképteÉen a Ház A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, január 16. Igaza volt Kovács J. Istvánnak. A nemzetgyűlés kiélte magát, amit a legjobban bizonyít az, hogy szinte állandóan tanácskozóképtelen. A mai ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Cserti József kérte a tanácskozóképesség megállapítását, mire az elnök az ülést felfüggesztette, mert a tanácskozóképtelenség szemmellátható volt. Szünet után Hornyánszky Zoltán kérte a tanácskozóképesség megállapítását, ami meg is történt. Miután a Ház időközben tanácskozóképes lett, áttértek az indemnitás tárgyalására. Cserty József az első szónok. Lehetetlen dolognak tartja, hogy az indemnitás fölött hosszabb vita fejlődött ki. Ezért a felelősség a kormányt támogató pártokat terheli. Kijelenti, hogy az indemnitást nem j fogadja el. A politikai egyetértés megteremtésének egyetlen módja: az uj választás. Csak igy lehet megteremteni az egységes pártot és ezzel a nemzeti demokráciát. Határozati javaslatot nyújt be: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy akár rendeleti, akár törvényhozási uton az állami és közigazgatási tisztviselők közül azokat, akiknek 1000 holdat meghaladó ingatlanuk van, azonnal nyugdíjazzák, vagy végkielégítéssel bocsássák el. Ugyancsak intézkedjék a kormány, hogy a 100-tól 1000 holdig terjedő ingatlan vagyonnal bíró tisztviselőket egy éyen belül nyugdíjazzák vagy végkielégítéssel elbocsássák. Ugyancsak elbocsátani kívánja azokat a nőtisztviselőket, akiknek férje nyugdíjas állásban van. A valutát csak a termelő munka fokozása javíthatja meg. A termelő munkát a királykérdésben való bizonytalanság is megbénítja. A királykérdés megoldása az, ha átalakulunk demokratikus népköztárs?sággá. Lingauer Albin engedélyt kér arra, hogy eltérhessen beszédében az indemnitástól. Megállapítja, hogy külpolitikai horizontunkat az uj kormány nem emelte. A MOVE Németország felé orientálódik, az ÉME Olaszország felé, a kisgazdák Jugoszlávia felé, a magasabb rendű politikusok pedig Clarckal tartanak szoros összeköttetést. Kérdi a külügyminisztert, miért bízatott meg Baranyai Zoltán, (akit a kultuszminiszter a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásáért hosszasan szabadságolt tanári állásából) azzal, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártját külföldön képviselje. Második kérdése a hamburgi egyezmény végrehajtására, harmadik a Benes-féle cáfolatra vonatkozik. Végül kérdi, hogy milyen megtorlóintézkedések történtek Csehországgal szemben Windischgratz Lajos herceg jogtalan letartóztatásáért. Figyelmezteti a hadügyminisztert, hogy hol keressen fegyelembontást a nemzeti hadseregben. Kifogásolja, hogy az átszervezés még mindig tart, valamint azt is, hogy visszaállították a régi szolgálati szabályzatot és a párbajt. A belügyminiszterhez a rendőrség cenzori szereplése miatt intéz szót. Kifogásolja, hogy nincs városfejlesztő politika. Foglalkozik az amnesztiarendeletteí, amelynek végrehajtását kifogásolja. Nem érti meg a kisgazdák magatartását. Meggyőződése szerint nem telik már sok időbe, amig az orosz kolosszus és Lengyelország talpraáll és elárasztják az egész világpiacot olcsó buzijukkal, amellyel a magyar buza nem veheti fel kivitel terén a versenyt olcsóság szempontjából. A közoktatásügyi miniszternek figyelmébe ajánlja, hogy főiskoláink sok doktort termelnek, akik között azonban kevés az értékes ember. A gyorsírást intenzivebben kell tanítani a középiskolákban. — A kereskedelemügyi miniszternek legfontosabb feladata a tisztességtelen verseny letörése legyen. Szombathelyt nyugati kereskedelmi gócponttá kell fejleszteni és gyorsvonatjáratot kell biztosítani számára. (Lapunk zártakor az ülés folyik). Zsitvay ezredes búcsúja Zsitvay József ezredes, háziezredünk megszervezője, első ezredparancsnoka és a csabai uritársaság egyik közbecsülésben és közszeretetben álló vezető tagja vasárnap végleg elhagyta Békéscsabát, hogy uj beosztási helyén, Szombathelyen folytassa munkáját. Zsitvay ezredest törhetetlen hazafiság, önfeláldozás és alárendeltjeivel szemben atyai jóakarat jellemezték, társas érintkezésben pedig szeretetreméltóságával példát mutatott. Mint katona, mintaképe a magyar katonának. Fiatal, önmagukról is megfeledkezett emberekből mintakatonaságot nevelt, olyan ezredet, amelynek kicsiny hadseregünkben jó hirt szerzett. Szombaton dételőtt búcsúzott el ezredétől, tisztjeitől, altisztjeitől és a legénységtől, az estét pedig családjával együtt bajtársi lakoma keretében töltötte el. Elulazásakor az ezred legénysége a laktanyától a vasútállomásig sorfalat alkotva mondott Istenhozzádot első parancsnokának. Zsitvay távozása, bár végleges, még sem teljes, mert családja egyelőre itt maradt s igy hisszük, szimpatikus alakja meg-megjelenik a jelentősebb társadalmi megmozdulásokkor. Megszűnt az áruforgalom Csehország ós Románia között [Kolozsvár, jan. 16.) A bukaresti vasutigazgatóság rendeletet adott kj, amely megtiltja, hogy a román vasutak waggonjait átengedjék Királyházára. A csehek megfelelő retorzióval éltek, amiből a románcseh teheráruforgalom megszűnése I következett be. : „Hiszek egy Istenben, hiszek egy bazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, | Hiszek Magyarország feltámadásában I Jünen."