Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-17 / 13. szám

2 K&rősviíiék Békéscsaba l ü22 január 17. 9 méhészet köréből A Békéscsaba és Vidéke Méhész­kör folyó hó 8-án tartotta meg évi közgyűlését az Irányi-utcai állami iskolában. Hajdú Mihály elnöki megnyitójá­ban beszámolt az egyesület mult évi működéséről. A méhészkör összesen 12 gyűlést tartott s azokon 9 isme­retterjesztő előadást a nagy számban beiratkozott kezdő méhészek oktatá­sára s ismeretkörének bővítésére. Rámutatott az elnök a mult évi ínséges esztendő csapásaira, melynek következtében sok kezdő méhész tönkrement. Foglalkozott a győri országos méhészgyülés működésével, amely hivatva lett volna az ínséges esztendő következtében válságba jutott méhé­szeken országos akció keretében a kormány támogatásával segíteni. A gyűlés érdemleges munkát nem vég­zett, ezért vált szükségessé a gö­döllői országos vándor méhészgyülés megtartása, amelyen keresztülvitték, hogy az ínséges családok etetésére a földmiveíésügyi miniszter a szük­séges etetésre szolgáló cukormennyi­séget kiutalta. A méhészkörnek 79 tagja volt a mult évben. A tagdíjak­ból befolyt összegből egy pergetőt szerzett. Kérte a pénztáros és a számvizsgáló bizottság jelentésének felolvasása után a tisztikar felmen­tését. A közgyűlés a tisztújítást a követ­kezőkép ejtette meg: Elnök: Hajdú Mihály. Alelnök: Lipták Pál. Jegyző: Fekete Ferenc. Pénztáros: Birken­hauer Imre Könyvtáros : Petz József. Ügyész: Tarján Tibor dr. Szertáros : Hajdú Mihály. A számvizsgáló bizottság és a választmány megválasztása után Da­rida Károly megköszönte az Elnök­ség és a tisztikar mult évi fárado­zását s kérte az uj tisztikart, hogy lelkesedéssel szolgálják a Méhész­kör s a tagok ügyeit A méhészet olyan válságos helyzetbe jutott, ami­lyenre öreg méhészek nem emlékez­nek. A kezdőket csüggedés szállta meg. Most van szükség a gyakor­lattal és tudással biró vezetők irá­nyító, oktató munkájára. A Méhész­körre nagy feladatok várnak. Rámu­tat a fásítás szükségességére állani, városi támogatással. Beszél a vá­lasztmány teendőiről, munkaprogram­járól. Ezután a tagsági dijat állapítja meg a közgyűlés s kimondja, hogy ez évre a tagsági díj 100 korona, melynek fejében minden tag ingyen kapja a havonként megjelenő „Al­földi méhészet" c. lapot s ezenkívül megrendeli a Méhészkör az ország legjobb 4 méhészeti lapját, melyet a tagok az egyesületi helyiségben olvas­hatnak. Indítványok során Péterfy Sándor indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a Méhészkör tulajdonát képező pergetőt tagoknak napi 20, nem ta­goknak napi 100 K használati díj ellenében adja ki olyan sorrendben, amint azt az igénylő az Elnöknél levő íven bejelentette. A közgyűlés ezzel véget ért. Méhészek! Ha tanulni és haladni akartok, látogassátok a Méhészkör üléseit s oktató előadásait. Az ín­séges esztendő után a méhcsalád­nál sok baj szokott előfordulni, az etetéssel áttelelt családok kezelésé­hez sok tudás kell. Saját érdeketek tehát, hogy tagjai legyetek a Mé­hészkömek, ahol ezt a tudást cse­kély fáradsággal ingyen megszerez­hetitek. Csonka Magyarország — nem ország, Magyarország — mennyország! Pálfy Dániel, az Iparosok Országos Szövetségének elnöke Békéscsabán 9 békéscsabai ipartestület vendégei — Hogyan szervezkedjenek a magyar kézmiiiparosok érdekeik biztosítására Békéscsaba, jan. 16. Előre jelentettük, hogy Békés­csaba iparossága rendkívüli gyűlést tart, amelyen előkelő budapesti vendégeket fogad. A látogatók (Pálfy Dániel nemzetgyűlési kép­viselő, az IOSz elnöke kíséretével, amelyben dr. Dobsa László igaz­gató, az Iparos Hírlap szerkesztője, Bartha Arthur, a Kézműipari Szak­sajtó központi elnöke és Kenedich Kálmán, az Iparos Hírlap segéd­szerkesztője foglaiiak helyet) nagy vidéki körutjukban tértek be Békés­csabára s az Ipartestületben tartot­ták meg szombaton este az ipa­rosságra nézve annyira értékes elő­adásukat nagy érdeklődés mellett. A megjelent előadókat az Ipartes­tület nevében Tímár Endre ipar­testületi elnök üdvözölte s felkérte őket beszédjük megtartására. Pálfy Dániel nemzetgyűlési kép­viselő ismertette jövetelük célját, mely a magyar kisiparosság célirá­nyos tömörülését, valamint az ipa­rosokkal való kapcsolat felvételét célozza. Hogy a jelenlegi s 1884-ben életbeléptetett ipartörvény mennyire nem felel meg, bizonyítja azon saj­nálatos körülmény, hogy a magyar kisipar nem hogy előrehaladt, de határozottan visszafejlődött. Ez nem tisztán a gyáripar fejlő­désének, valamint a íiáboru súlyos következményeinek tudható be, mert hiszen Németország kisipari hely­zete éppen ellenkezőjét bizonyítja. A hanyatlás legfőbb oka, hogy nem volt hazánkban olyan szerv, mely a kisiparosság különleges érdekeit felkarolta volna. A Kossuth Lajos által alapított Országos Iparegye­sület mindjobban eltért céljaitól, az ujabban alakult kereskedelmi és iparkamarák pedig főként kereske­delmi célokat szolgálnak. A fennálló nehéz helyzeten egy uj ipartörvénnyel lehetne javítani. A képesített ipar hathatósabb védelme a kontárokkal szemben a kisipari hitel, a kötelező szakvizsga, valamint mestervizsga, szaksajtó s tanonc­nevelés fejlesztése, stb., az ipartes­tületek önálló hatásköre, ami a magyar kézmüveskamara felállításával érhető el. Ezt a célt a kisparosság az Ipar­testületek Országos Szövetségében való tömörülés által érheti el. Ez a szerv van hivatva megteremteni a kisiparosság nyugdíjintézményét is, ami törvényileg csak ugy érhető el, ha a kisiparosság intenzivebb részt vesz a politikában. A kisiparosság egyöntetű állás­foglalása a képviselő választásokon is előbbre vinné ezt a célt, amely a nemzetgyűlésen éreztetné hatását. A felszólalásokat a nagy számban összegyűlt iparosság mindvégig a legnagyobb figyelemmel és tetszés­sel hallgatta s bátran mondhatjuk, hogy régen hallottunk városunkban ilyen nivós, tartalmas, az igazi élet­ből vett beszédeket. A vendégek tiszteletére az iparos­ság a Fiume éttermében társas­vacsorát adott, amely a legjobb han­gulatban folyt le. Vajha az igazi produktív ipari munkát, mely a modern mezőgazda­ság bázisa, nagyobb figyelem és méltánylás honorálná. Sztrájkolnak a békéscsabai bérkocsisok A közönségnek használ a sztrájk -- Kettős motor­járat poggyászszállítással Békéscsaba, jan. 16. A rendőrkapitányság jelentése sze­rint a békéscsabai bérkocsisok, egy Szkaliczki Ferenc nevű kivételével, sztrájkba léptek. Illetékes tényezők­kel folytatott megbeszéléseink alap­ján az alábbiakat közöljük a sztrájk előzményeiről és részleteiről: A bérkocsisok már hosszú idő óta igen lelkiismeretlenül teljesitették vállalt kötelességüket. A rendőrható­ság ellenőrzését annyira kellemet­lennek találták, hogy mindenáron kijátszani igyekeztek, sőt ellene is szegültek. A rájuk rótt szolgálatot figyelembe sem vették és állomás­helyükre csak akkor mentek el, ha szép idő volt. Esős, sáros vagy havas időben, amikor igazán szük­ség lett volna rájuk, sehol sem vol­tak találhatók. Különösen az utazó­közönségre nézve volt végtelenül kellemetlen a bérkocsisok ilyen visel­kedése, ami különben nyilvánvalóvá teszi, hogy a bérkocsisok szép idő­ben annyit kerestek, hogy nem voltak rászorulva a rossz időben való fuva­rozásra. Lelkiismereti furdalás nélkül űzték kötelességmulasztásukat rend­szeresen, pedig iparengedélyük kivál­tásakor kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közönség szolgálatára álla­nak. Ez különben iparuk természe­téből is önként következik. Dr. Debreceny Lajos vezető rend­őrkapitány ugy akart segiteni a le­hetetlen állapoton, hogy a szám szerint 30 bérkocsist méltányosan ugy osztotta be a vasúti állomáson és a főtéri standon való állandó szolgálattételre, hogy minden ko­csisra egy napi szolgálati idő, azaz mindössze 12 órai szolgálat után egy teljes szabadnap esik. A bérkocsisok ezt a beosztást végtelenül sérelmesnek tartották magukra nézve, holott kényelme­sebb foglalkozást el sem lehet képzelni annál, amelyik 12 órai szolgálat után 36 órai pihenőt és annyi keresetet hoz, amennyi 48 órára fedezi az üzemi kiadásokat és biztosítja a megélhetést. A ko­csisok dr. Vértes Andor nevü fize­tett prókátoruk szemüvegén keresz­tül nézve a valóságnál borzalma­sabbnak látták helyzetüket s azt hitték, hogy csak ugy érdemes kocsiskodniok továbbra, ha csak minden ötödik napon kerülnek szol­gálatba. Ezért azt ajánlották, hogy az állomáson is, a piacon is na­ponta csak 3—3 kocsi tartson szol­gálatot, a többiek pedig azt csi­náljanak, amit akarnak. A rendőr­ség a közönség érdekének szem előtt tartásával nem fogadhatta el az ajánlatot és igyekezett érvényt szerezni az eredeti szolgálati be­osztásnak. Erre azzal feleltek a kocsisok, hogy iparigazolványukról le­mondtak és sztrájkba léptek. Ezzel a szolgálati beosztás ügyé­ből hatalmi kérdést csináltak a ren­dőrséggel szemben. Holott az egész szolgálat terhei nem érik meg azt a nagy veszteséget, amely ebből ki­folyólag a bérkocsisokra hárul. Az állomási szolgálat azt jelentené, hogy a bérkocsisoknak minden negyedik napon künn kellene tartózkodniok az állomáson minden vonat érkezé­sekor. (Reggel 4 óra, délelőtt egy­negyed 11 óra, délután negyed 3 óra, este negyed 9 és este 11 óra). Az a kocsis, aki az állomáson tart szolgálatot, vidéki fuvart is vállalhat, ha bejelenti az állomási rendőr­őrszobában. Dr. Debreczeny Lajos főkapitány azonnal megtette a szükséges intéz­kedéseket a kocsisok erőszakos fel­lépésével szemben. Érintkezésbe lé­pett még hétfőn reggel az A. E. G. V. forgalmifőnökségével, amelytől a helyi motorosforgalom kibővítését kérte. Frílsch Rezső forgalmifőnök még a mai nap folyamán az ügynek megfelelő alapossággal intézte el a rendőrkapitányság megkeresését és azonnal értesítette dr. Debreczeny főkapitányt, hogy /'. hó 17-től, azaz keddtől kezdve reggel 7 órától este 10 óráig kettős helyi mo­tor osjávatot indit meg, rendszeres poggyász-szál­litással. Ezenkívül közölte a főkapitánnyal, hogy a kisvasút igazgatósága a közeljövőben vasúti poggyászszál­litó vállalatot léptet üzembe, ami teljesen fölöslegessé teszi, hogy az utazóközönség poggyászai miatt ki­szolgáltassa magát a bérkocsisok önkényének. Örömmel üdvözöljük a kisvasút forgalmi főnökségének sürgős és alapos mentőmunkáját, amely lehetővé teszi, hogy kényelmesen hazajuthas­son mindenki csomagjával, bőrönd­jével együtt 3—6 koronáért, még akkor is, — ha sztrájkolnak a bér­kocsisok. A rendőrség természetesen hala­déktalanul bevonta a sztrájkoló bér­kocsisok hajtási engedélyét és szi­gorúan ellenőrzi, hogy ne kalózkod­hassanak a sztrájk tartama alatt, a közönség kiuzsorázása céljából. A szovjeturalom kivégzettjei (Párís, január 16.) A moszkvai hivatalos orosz statisztika szerint 1917. évi november 7-től, vagyis a szovjeturalom életbeléptetésétől számítva 1.766.118 embert végeztek ki. Köztük volt 1215 pap, 28 püs­pök, 6775 tanár és tanító, 8800 or­vos, 54.650 tiszt, 10.500 csendőr, 260.000 katona, 48.500 védöör, 13.000 földbirtokos, 355.200 közép­osztálybeli, 192.000 munkás és 815.450 paraszt. Ebbe nincsenek beleszámítva az éhenhalottak mil­liói. Legmegdöbbentőbb azonban, hogy az antant anyagi nézőpontból egy ilyen kormányzattal leül egy asztalhoz tárgyalni. i* van ma ? 1922. január 17., kedd R. kath. : Antal remete. Prot.: Antal. Napkelte 7 óra 44 perckor nvugta 16 óra 36 perckor (4'36) Holdkelte 22 óra 1 p. (este 10 ó. 1 p.) nyugta reggel 9 óra 44 perckor. Este fél 8 órakor: Színházi előadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom