Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-17 / 13. szám

2 K&rősviíiék Békéscsaba l

ü22 január 17. 9 méhészet köréből A Békéscsaba és Vidéke Méhészkör folyó hó 8-án tartotta meg évi közgyűlését az Irányi-utcai állami iskolában. Hajdú Mihály elnöki megnyitójában beszámolt az egyesület mult évi működéséről. A méhészkör összesen 12 gyűlést tartott s azokon 9 ismeretterjesztő előadást a nagy számban beiratkozott kezdő méhészek oktatására s ismeretkörének bővítésére. Rámutatott az elnök a mult évi ínséges esztendő csapásaira, melynek következtében sok kezdő méhész tönkrement. Foglalkozott a győri országos méhészgyülés működésével, amely hivatva lett volna az ínséges esztendő következtében válságba jutott méhészeken országos akció keretében a kormány támogatásával segíteni. A gyűlés érdemleges munkát nem végzett, ezért vált szükségessé a gödöllői országos vándor méhészgyülés megtartása, amelyen keresztülvitték, hogy az ínséges családok etetésére a földmiveíésügyi miniszter a szükséges etetésre szolgáló cukormennyiséget kiutalta. A méhészkörnek 79 tagja volt a mult évben. A tagdíjakból befolyt összegből egy pergetőt szerzett. Kérte a pénztáros és a számvizsgáló bizottság jelentésének felolvasása után a tisztikar felmentését. A közgyűlés a tisztújítást a következőkép ejtette meg: Elnök: Hajdú Mihály. Alelnök: Lipták Pál. Jegyző: Fekete Ferenc. Pénztáros: Birkenhauer Imre Könyvtáros : Petz József. Ügyész: Tarján Tibor dr. Szertáros : Hajdú Mihály. A számvizsgáló bizottság és a választmány megválasztása után Darida Károly megköszönte az Elnökség és a tisztikar mult évi fáradozását s kérte az uj tisztikart, hogy lelkesedéssel szolgálják a Méhészkör s a tagok ügyeit A méhészet olyan válságos helyzetbe jutott, amilyenre öreg méhészek nem emlékeznek. A kezdőket csüggedés szállta meg. Most van szükség a gyakorlattal és tudással biró vezetők irányító, oktató munkájára. A Méhészkörre nagy feladatok várnak. Rámutat a fásítás szükségességére állani, városi támogatással. Beszél a választmány teendőiről, munkaprogramjáról. Ezután a tagsági dijat állapítja meg a közgyűlés s kimondja, hogy ez évre a tagsági díj 100 korona, melynek fejében minden tag ingyen kapja a havonként megjelenő „Alföldi méhészet" c. lapot s ezenkívül megrendeli a Méhészkör az ország legjobb 4 méhészeti lapját, melyet a tagok az egyesületi helyiségben olvashatnak. Indítványok során Péterfy Sándor indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a Méhészkör tulajdonát képező pergetőt tagoknak napi 20, nem tagoknak napi 100 K használati díj ellenében adja ki olyan sorrendben, amint azt az igénylő az Elnöknél levő íven bejelentette. A közgyűlés ezzel véget ért. Méhészek! Ha tanulni és haladni akartok, látogassátok a Méhészkör üléseit s oktató előadásait. Az ínséges esztendő után a méhcsaládnál sok baj szokott előfordulni, az etetéssel áttelelt családok kezeléséhez sok tudás kell. Saját érdeketek tehát, hogy tagjai legyetek a Méhészkömek, ahol ezt a tudást csekély fáradsággal ingyen megszerezhetitek. Csonka Magyarország — nem ország, Magyarország — mennyország! Pálfy Dániel, az Iparosok Országos Szövetségének elnöke Békéscsabán 9 békéscsabai ipartestület vendégei — Hogyan szervezkedjenek a magyar kézmiiiparosok érdekeik biztosítására Békéscsaba, jan. 16. Előre jelentettük, hogy Békéscsaba iparossága rendkívüli gyűlést tart, amelyen előkelő budapesti vendégeket fogad. A látogatók (Pálfy Dániel nemzetgyűlési képviselő, az IOSz elnöke kíséretével, amelyben dr. Dobsa László igazgató, az Iparos Hírlap szerkesztője, Bartha Arthur, a Kézműipari Szaksajtó központi elnöke és Kenedich Kálmán, az Iparos Hírlap segédszerkesztője foglaiiak helyet) nagy vidéki körutjukban tértek be Békéscsabára s az Ipartestületben tartották meg szombaton este az iparosságra nézve annyira értékes előadásukat nagy érdeklődés mellett. A megjelent előadókat az Ipartestület nevében Tímár Endre ipartestületi elnök üdvözölte s felkérte őket beszédjük megtartására. Pálfy Dániel nemzetgyűlési képviselő ismertette jövetelük célját, mely a magyar kisiparosság célirányos tömörülését, valamint az iparosokkal való kapcsolat felvételét célozza. Hogy a jelenlegi s 1884-ben életbeléptetett ipartörvény mennyire nem felel meg, bizonyítja azon sajnálatos körülmény, hogy a magyar kisipar nem hogy előrehaladt, de határozottan visszafejlődött. Ez nem tisztán a gyáripar fejlődésének, valamint a íiáboru súlyos következményeinek tudható be, mert hiszen Németország kisipari helyzete éppen ellenkezőjét bizonyítja. A hanyatlás legfőbb oka, hogy nem volt hazánkban olyan szerv, mely a kisiparosság különleges érdekeit felkarolta volna. A Kossuth Lajos által alapított Országos Iparegyesület mindjobban eltért céljaitól, az ujabban alakult kereskedelmi és iparkamarák pedig főként kereskedelmi célokat szolgálnak. A fennálló nehéz helyzeten egy uj ipartörvénnyel lehetne javítani. A képesített ipar hathatósabb védelme a kontárokkal szemben a kisipari hitel, a kötelező szakvizsga, valamint mestervizsga, szaksajtó s tanoncnevelés fejlesztése, stb., az ipartestületek önálló hatásköre, ami a magyar kézmüveskamara felállításával érhető el. Ezt a célt a kisparosság az Ipartestületek Országos Szövetségében való tömörülés által érheti el. Ez a szerv van hivatva megteremteni a kisiparosság nyugdíjintézményét is, ami törvényileg csak ugy érhető el, ha a kisiparosság intenzivebb részt vesz a politikában. A kisiparosság egyöntetű állásfoglalása a képviselő választásokon is előbbre vinné ezt a célt, amely a nemzetgyűlésen éreztetné hatását. A felszólalásokat a nagy számban összegyűlt iparosság mindvégig a legnagyobb figyelemmel és tetszéssel hallgatta s bátran mondhatjuk, hogy régen hallottunk városunkban ilyen nivós, tartalmas, az igazi életből vett beszédeket. A vendégek tiszteletére az iparosság a Fiume éttermében társasvacsorát adott, amely a legjobb hangulatban folyt le. Vajha az igazi produktív ipari munkát, mely a modern mezőgazdaság bázisa, nagyobb figyelem és méltánylás honorálná. Sztrájkolnak a békéscsabai bérkocsisok A közönségnek használ a sztrájk -- Kettős motorjárat poggyászszállítással Békéscsaba, jan. 16. A rendőrkapitányság jelentése szerint a békéscsabai bérkocsisok, egy Szkaliczki Ferenc nevű kivételével, sztrájkba léptek. Illetékes tényezőkkel folytatott megbeszéléseink alapján az alábbiakat közöljük a sztrájk előzményeiről és részleteiről: A bérkocsisok már hosszú idő óta igen lelkiismeretlenül teljesitették vállalt kötelességüket. A rendőrhatóság ellenőrzését annyira kellemetlennek találták, hogy mindenáron kijátszani igyekeztek, sőt ellene is szegültek. A rájuk rótt szolgálatot figyelembe sem vették és állomáshelyükre csak akkor mentek el, ha szép idő volt. Esős, sáros vagy havas időben, amikor igazán szükség lett volna rájuk, sehol sem voltak találhatók. Különösen az utazóközönségre nézve volt végtelenül kellemetlen a bérkocsisok ilyen viselkedése, ami különben nyilvánvalóvá teszi, hogy a bérkocsisok szép időben annyit kerestek, hogy nem voltak rászorulva a rossz időben való fuvarozásra. Lelkiismereti furdalás nélkül űzték kötelességmulasztásukat rendszeresen, pedig iparengedélyük kiváltásakor kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közönség szolgálatára állanak. Ez különben iparuk természetéből is önként következik. Dr. Debreceny Lajos vezető rendőrkapitány ugy akart segiteni a lehetetlen állapoton, hogy a szám szerint 30 bérkocsist méltányosan ugy osztotta be a vasúti állomáson és a főtéri standon való állandó szolgálattételre, hogy minden kocsisra egy napi szolgálati idő, azaz mindössze 12 órai szolgálat után egy teljes szabadnap esik. A bérkocsisok ezt a beosztást végtelenül sérelmesnek tartották magukra nézve, holott kényelmesebb foglalkozást el sem lehet képzelni annál, amelyik 12 órai szolgálat után 36 órai pihenőt és annyi keresetet hoz, amennyi 48 órára fedezi az üzemi kiadásokat és biztosítja a megélhetést. A kocsisok dr. Vértes Andor nevü fizetett prókátoruk szemüvegén keresztül nézve a valóságnál borzalmasabbnak látták helyzetüket s azt hitték, hogy csak ugy érdemes kocsiskodniok továbbra, ha csak minden ötödik napon kerülnek szolgálatba. Ezért azt ajánlották, hogy az állomáson is, a piacon is naponta csak 3—3 kocsi tartson szolgálatot, a többiek pedig azt csináljanak, amit akarnak. A rendőrség a közönség érdekének szem előtt tartásával nem fogadhatta el az ajánlatot és igyekezett érvényt szerezni az eredeti szolgálati beosztásnak. Erre azzal feleltek a kocsisok, hogy iparigazolványukról lemondtak és sztrájkba léptek. Ezzel a szolgálati beosztás ügyéből hatalmi kérdést csináltak a rendőrséggel szemben. Holott az egész szolgálat terhei nem érik meg azt a nagy veszteséget, amely ebből kifolyólag a bérkocsisokra hárul. Az állomási szolgálat azt jelentené, hogy a bérkocsisoknak minden negyedik napon künn kellene tartózkodniok az állomáson minden vonat érkezésekor. (Reggel 4 óra, délelőtt egynegyed 11 óra, délután negyed 3 óra, este negyed 9 és este 11 óra). Az a kocsis, aki az állomáson tart szolgálatot, vidéki fuvart is vállalhat, ha bejelenti az állomási rendőrőrszobában. Dr. Debreczeny Lajos főkapitány azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a kocsisok erőszakos fellépésével szemben. Érintkezésbe lépett még hétfőn reggel az A. E. G. V. forgalmifőnökségével, amelytől a helyi motorosforgalom kibővítését kérte. Frílsch Rezső forgalmifőnök még a mai nap folyamán az ügynek megfelelő alapossággal intézte el a rendőrkapitányság megkeresését és azonnal értesítette dr. Debreczeny főkapitányt, hogy /'. hó 17-től, azaz keddtől kezdve reggel 7 órától este 10 óráig kettős helyi motor osjávatot indit meg, rendszeres poggyász-szállitással. Ezenkívül közölte a főkapitánnyal, hogy a kisvasút igazgatósága a közeljövőben vasúti poggyászszállitó vállalatot léptet üzembe, ami teljesen fölöslegessé teszi, hogy az utazóközönség poggyászai miatt kiszolgáltassa magát a bérkocsisok önkényének. Örömmel üdvözöljük a kisvasút forgalmi főnökségének sürgős és alapos mentőmunkáját, amely lehetővé teszi, hogy kényelmesen hazajuthasson mindenki csomagjával, bőröndjével együtt 3—6 koronáért, még akkor is, — ha sztrájkolnak a bérkocsisok. A rendőrség természetesen haladéktalanul bevonta a sztrájkoló bérkocsisok hajtási engedélyét és szigorúan ellenőrzi, hogy ne kalózkodhassanak a sztrájk tartama alatt, a közönség kiuzsorázása céljából. A szovjeturalom kivégzettjei (Párís, január 16.) A moszkvai hivatalos orosz statisztika szerint 1917. évi november 7-től, vagyis a szovjeturalom életbeléptetésétől számítva 1.766.118 embert végeztek ki. Köztük volt 1215 pap, 28 püspök, 6775 tanár és tanító, 8800 orvos, 54.650 tiszt, 10.500 csendőr, 260.000 katona, 48.500 védöör, 13.000 földbirtokos, 355.200 középosztálybeli, 192.000 munkás és 815.450 paraszt. Ebbe nincsenek beleszámítva az éhenhalottak milliói. Legmegdöbbentőbb azonban, hogy az antant anyagi nézőpontból egy ilyen kormányzattal leül egy asztalhoz tárgyalni. i* van ma ? 1922. január 17., kedd R. kath. : Antal remete. Prot.: Antal. Napkelte 7 óra 44 perckor nvugta 16 óra 36 perckor (4'36) Holdkelte 22 óra 1 p. (este 10 ó. 1 p.) nyugta reggel 9 óra 44 perckor. Este fél 8 órakor: Színházi előadás.