Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-04 / 3. szám

Békéscsaba, 1922. január 4 Szerda ///. évfolyam 3. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ZóUéscsaíiást, Szterst István-tér SS. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. F§á$g$esilen rtény p&liiskaiB napilap K r3J hóna 50 K, nngycilóvre f50 K, | félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. ELŐFIZETÉSI ÁRAKi hóra 50 K, negyedévre F50 ForraÉÉi tengő Legutóbb a nemzetgyűlésen Drózdy :s Kasnya olyan hangon szólaltak neg, ainely egy kissé túlmegy azon i határon, amit a mentelmi jog meg­engedhet. A nemzetgyűlésen tehát a egteljesebb nyilvánosság előtt tá­nadták a mai kormányzaton kérész­ül a keresztény Magyarországot s ették ezt olyan hangnemben, amely íang nagyon emlékeztet az oktobris­ák hangjára, arra a hangra, amely itóbb a vörös rémuralom megíerem­ésével tetőzte be országpusztitó munkáját. Kívánságuk nem kevesebb, nint hogy az „emigráltak" haza­öhessenek s idebent adassék nekik rnód arra, hogy a kutmérgezést, a lelkek fertőzését zavartalanul folytat­hassák. Hivei vagyunk minden közszabad­ságnak, hiszen Magyarország egy évezreden keresztül mindég a jog, az igazság, a szabadság zászlaja alatt küzdött. Hivei vagyunk a józan {megbocsátásnak ott, ahol a meg­bocsátás megjavít, hiszen kereszté­nyek vagyunk. De elllensége vol­nánk nehezen és sok vérrel kiküzdött szabadságunknak, annak a tökéletes rendnek, ami ma Magyarországon van, ellensége volnánkW egész ke­resztény Magyarországnak, ha ha­sonló törekvésekkel szemben nem voiaa elitélő szavunk. íme, idejutott a „jogrendesdi",atnely komédiát nagyon is átlátszó célzattal csinálja néhány felszínre került ember. Nem volt elég, hogy tönkretettek bennünket, nem volt elég, hogy a kifosztott, lezüllesztett országot a legmélyebb erkölcsi pos­ványba sülyesztettek, most, amikor a keresztény és magyar nemzeti ős­erő talpraállitotta Magyarországot, a mikor támadtak hazafiak, akik fel­nyitották a magyar nép szemét és utat mutattak, hogy merre kell men­nünk, ha élni akarunk: most semmi más kívánságuk nincs ezeknek a politikus uraknak, mint hogy hozzuk vissza mindazokat, akik minden nyo­morúságunknak okozói, minden, a nemzet léte ellen elkövetett bűnök­nek tettesei! Nagy lelki eltévelyedés kell ahhoz, hogy valaki komolyan gondoljon arra, hogy csupa álhumanizmusból nyissuk meg a börtönöket a bűnö­sök előtt és a szennyviz-csatorriá­kat vezessük rá a kultura épületeire, virágos kertjeire. S ha vannak olyan eltévelyedett magyarok, akik ezt ko­molyan gondolják, vannak olyan ha­í zafiak is, akik ezt meg tudják és meg fogják akadályozni. Vetkőzzük le végre azt a hazug köpönyeget, amelyet egyesek sze­\ retnek ráborítani bizonyos esemé­; nyekre, hogy a tulajdonképeni nem­zetellenes bűnöket humánus csele­kedetnek tüntethessék fel. Elvégre csupán egy érdek van, amit szem előtt kell tartani: a nemzet erdeke. Ezen tul minden mellékes, a leg­mellékesebb pedig mindenkinek a saját érdeke! Magyargyaiázó osztrák fiim i Bécsi propaganda Magyarország ellen Bécs, január 2. Egy bécsi filmvállalat amerikai megrendelésre 3 felvo­; násos filmet készített a királylátogatásról. A film szereplői kivétel nélkül kommunista zsidó színészek és emigránsok. I A felvételek mind Bécsben és környékén készültek és annyira tendenciózusa,k, hogy nyilvánvaló rendeltetésük. Magyaror­szágnak a külföld előtti jó hírnevét igyekeznek aláásni a bécsi sógorok ezzel á filmmel is, mint ezer más eszközzel. A film annyira felháborító, hogy még a cseh hatóságok is betiltották előadását. : c d e 01 sr & v r A n®mzBÉgyűfós kedűi ésffésG Budapest, január 3. A nemzetgyűlés mai ülését egy­negyed 11 órakor nyitotta meg Bott­lik István elnök. Szabó József az első felszólieló. A miniszterelnök piogrammjával, kü­lönösen pedig a munkáskérdésse! kapcsolatos kijelentéseivel foglalko­zik. Helyesli a szociáldemokratákkai való kibékülést, de óvatosságra inti a kormányt. Az ország társadalmá­nak minden rétege között a legtel­jesebb egyetértesre van szükség. Lép­jünk jóviszonyba siomszédainkkal is. A csendőrség és a hadsereg legyen fegyelmezett s ne politizáljon. A sors iróniája, hogy most ezeket a köve­teléseket éppen a szociáldemokraták állítják fel. Kérdés, hogy a szociál­demokraták nem egyoldalúan fog­ják-e fel ezeket a kérdéseket és nem­csak a maguk számára kivánnak-e szabadságokat biztosítani. Nincs ki­zárva, hogy a békés egyezkedés utján akarják ismét hátbaíámadni a polgárságot, mint ahogyan 1918-ban tették. Erre enged legalább is követ­keztetni az á körülmény, hogy amig idefenn szabadságot kérnek, addig a gyárakban a legádázabb terrorral dolgoznak azok ellen, akik nem szociáldemokraták. Fontos annak a körülménynek a szemelőtt tartása, hogy a szociáldemokraták külpoliti­kája lényegesen eltér a kormányétól. Ök igen szívesen látnák Károlyi Mihály visszatérését, ami az 1918-19­iki állapotok újólag való bevezetését jelent&né. Ennek természetesen az oláhok és a csehek örvendenének legjobban. Helyes, hogy a kormány ki akar békülni a szociáldemokraták­kal, de ne adja ki kezéből a szak­szervezetek működésének ellenőr­zését. Helytelen dolog, hogy a mező­gazdasági munkásokat törölték az ellátatlanok sorából. Az indeínnitást csak abban az esetben fogadja el, ha a kormány gondoskodik az álta­lános titkos, községenként! szavazás törvénybeiktatásáról. Giesswein Sándor nem bízik a kormány őszinteségében. Az általá­nos titkos, községenkénti választó­jog biztosítását a nők bevonásával kívánja. Az indemnitást három hó­napra fogadja el. Szünet után Tarikovics János szó­lal fel, majd az elnök napirendi in­dítványt tesz. Baumann Emil interpellációt in­téz az igazságügyminiszterhez az amnesztia-rendeletnek a szerb meg­szállás aiól felszabadult területeken való végrehajtása ügyében. Az igaz­ságügyminiszter válasza után az ülés egynegyed 4-kor ér véget. I (t B B It B ni Bethlen István nem járt Bukarestben {Budapest, jan. 2.) Amint köztu­domású, a miniszterelnök az ünne­peket erdélyi birtokain töltötte. Egy aradi lap ezzel kapcsolatban szen­zációs cikket közó!, smely szerint Bethen István yróf BukarestDen járt és az oláh kormánnyal tárgyalt, R Magyar Tavirati Iroda hivatalos in­tézkedés alapján, közli, hogy ez a hir teljesen alaptalan. R miniszter­elnök nem is járt Bukarestben. Juniusig marad együtt a nemzetgyűlés \ (Budapest, jan. 3.) Egy keresztény­párti vezetőpolitikus megerősiíette lapunk budapesti munkatársa előtt azokat a híreket, amelyek szerint a nemzetgyűlés junius közepéig ma­rad együtt. A nemzetgyűlés életé­nek meghosszabbítását az a körül­mény teszi szükségessé, hogy még több sürgős javaslat vár letárgyalásra. Viharos lesz a keresz­ténypárt értekezlete (Budapest, jan. 3.) R keresztény nemzeti egyesüiés pártjának szer­dai értekezlete viharosnak ígérke­zik. Anárássy Gyula gróf kiváiik a pártból és az ellenzék élére áll. Javul a cukortermelés Az idei cukortermelésünk meg­haladja sz 5000 waggont. R kor­mány mégsem engedélyezheti a cukor kivitelét, nert 8 kgrammos fejadagot számítva, az ország szűk séglefe évi 6400 waggon. Praznovszky Ivánt üdvözli a francia sajtó (Pdris, jan. 3.) Praznovszky Iván meghatalmazott miniszter párisi ma­gyar követté lett. A francia sajtó ebből az alkalomból meleg hangon méltatja Praznovszky érdemeit. A jóvátételi bizottság A usztria - Magyarország adósságairól (Bécs, január 3.) A saint-germaini és trianoni békeszerződés tudvalevő­leg ugy rendelkezik, hogy Ausztria­Magyarország nyilvános adósságai az utódállamok közt szétosztandó. Erre való hivatkozással a jóvátételi bizott­ság most mind a két államnak meg­küldte azoknak az értékpapíroknak jegyzékét, amelyeket ezeknek le kell bélyegezniük. Az értékpapírok tulaj­donosait felszólítják, hogy papírjai­kat az illető kormánynak mutassák be. A „Neue Freie Presse" erre megjegyzi: A jóvátételi bizottság rendelkezése oly intézkedésre vonat­kozik, amelyet a legtöbb utódállam már elrendelt és végre is hajtott. Igen fontos azonban, hogy mely értékpapírok szerepelnek a jegyzék­ben, amelyeket a jóvátételi bizottság rendeletére az egyes államoknak le kell bélyegezniük. Olasz-jugoszláv ellentét a soproni népsza vazás miatt (Páris, jan. 3.) A Matin kommen­tárokat füz ahhoz a jegyzékhez, melyet a belgrádi kormány a sebe­nicói ügyben a népszövetséghez in­tézett. A lap rámutat arra, hogy az Olaszország és Szerbia között a leg­utóbbi időben támadt feszültség nem a rapallói szerződés végre nem haj­tása miatt keletkezett, hanem a sop­roni népszavazás eredménye miatt, amely Della Torretta közvetítésének köszönhető. A szerb jegyzék kérdé­sével egyébként a cannesi konferen­cia fog foglalkozni. Elfogott ezüstcsempész (.Bueapest, jan. 3.) Karácsony má­sodnapján gyanús viselkedésű em­bert fogtak el a rendőrök a bécsi gyorsvonaton. Megállapítottak róla, hogy Weisz Imre nevű bécsi fog­technikus, aki nem kevesebb, mint 17 kiló ezüst egy- és kétkoronást akart Bécsbe csempészni. Letartóz­tatták és átadták a budapesti rendőr­kapitányságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom