Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-07 / 30. szám

Békéscsaba, 1922. február /. Kedd ///. évfolyam 30. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Béécéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Héra SO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Részleges tisztújítás a városházán lékésssBba rendezett tanácsú város februári rendes liozgyiiíéss Békéscsaba, február 6. Régóta nem tapasztalt érdeklődés előzte meg a város képviselőtestületének hétfői közgyűlését. Az előkészítő értekezletek egymást érték, nemcsak a szakbizottságokban, hanem a város társadalmának különböző köreiben is. A többi nagyjelentőségű tárgypont között elsősorban a részleges tisztújítás kérdése vonzotta igen nagyszámmal a városi képviselőket is és a hallgató közönséget is, akik zsúfolásig megtöltötték a nagytermet és a karzatot is. A közgyűlést dr. Daimel Sándor, a vármegye alispánja nyitotta meg, aki a tisztviselőválasztások vezetése céljából jött át Gyuláról. — Bejelenti, hogy a belügyminiszter megengedte az üresedésben levő városi tisztviselői állások betöltését, aminél fogva a pályázatokat szabályszerűen meghirdették, tehát a választások megtartása formai szempontból semmi akadályba nem ütközik. Megalakul a kijelölő választmány, amelynek tagjaiul az alispán Korossy Lászlót és Zahoran Györgyöt, a képviselőtestület pedig Bohus M. Györgyöt és Botyánszky Pált küldi ki. A választmány visszavonul a jelölés megejtésére, aminek tartamára a közgyűlést felfüggesztik. Ügyészválasztás Rövid szünet után az alispán ismét megnyitja a közgyűlést. Bejelenti, hogy a kiküldött választmány az ügyészi állásra az öt pályázót betűrend szerint (dr. Galli Károly, dr. Margócsy Miklós, dr. Molnár György, dr. Uhrin László, dr. Zahoran Mátyás) jelölte. Beadványt olvas fel, amelyben kellő számú jelenlevő aláiró az ügyészválasztásnak névszerinti, titkos szavazással való megejtését kéri. A névszerinti, titkos szavazást elrendeli. Két szavazatszedő küldöttséget és négy bizalmiférfit választanak. Az első szavazatszedő küldöttság (A-tól L-ig bezárólag) elnöke dr. Hollander Lipót, tagjai: Kraszkó Mihály és Bajcsi Gusztáv, jegyzője Horválh István. A második küldöttség (L-től Z-ig bezárólag) elnöke Kovács Mihály, tagjai: Kiiment György és Jantyik Lajos, jegyzője Balogh Győző. Mindkét szavazóhelyen 87—87, összesen tehát 174 szavazatot adnak le. Az alispán felolvassa az eredményt, amelynek értelmében dr. Margócsy Miklóst (85 szavazattal) a város megválasztott ügyészének nyilvánítja. A többi szavazatok a következőképen oszlottak meg : dr. Galli Károly 27, dr. Uhrin László 26, dr. Zahoran Mátyás 26, dr. Molnár György 10. Orvosi, adótiszti, végrehajtói és írnoki állások betöltése A nagygerendási orvosi állásra dr. Benedek Bélát, az erzsébethelyi orvosi állásra pedig dr. Kulcsár Sándort egyhangúlag, az irattárosi állásra Such Kálmánt szintén egyhangúlag választották meg. Adótisztekké Németh Mihályt, Kiszely Mátyást, Tamássy Károlyt és Uhrin Andrást, végrehajtókká Kurilla Mihályt, Krausz Győzőt és Linder Pált, írnokokká Ottlakán Tódort, Varga K. Mihályt, Uhrin Pált, Kun Józsefet, Povázsay Gyulát, Filippinyi Pált és Hrabovszky Jánost választották meg. Az újonnan megválasztott tisztviselők leteszik az esküt az alispán kezébe. Margócsy Miklós dr. a maga és újonnan megválasztott tisztviselőtársai nevében emelkedett hangú beszéddel mond hálás köszönetet a képviselőtestület bizalmáért. Az alispán megköszöni a képviselőtestület fáradságát és a tisztújító közgyűlést berekeszti, majd az üléstermet a képviselők hangos éljenzése közben hagyja el. Városi közgyűlés A tisztujitó szék munkájának befejezése után a polgármester megnyitja a rendes városi közgyűlést. Bejelenti, hogy Darida Károly interpellációra kért engedélyt, Varga E. András és Kraszkó Mihály pedig indítványt terjesztettek a közgyűlés J elé. Az interpellációra a polgármes! teri jelentés után, az indítványokra ! pedig a tárgysorozat letárgyalásának végeztével térnek rá. Polgármesteri jelentés A polgármesteri jelentés ismertetése következik, amelynek népmozgalmi adatai szerint az eimult 1921-ík esztendőben 1117 halálozást és 1499 születést anyakönyveztek. A szaporodás tehát 382. Ez a szám a háborús évekhez viszonyítva jelentékeny javulást mutat. A halálesetek közül 133 gümőkór következtében történt. Otéven alóli gyermek 447 halt meg. Ez a csecsemőgondozás fejletlenségére vall, amivel szemben igen fontos az amerikai Vöröskereszt altal nyújtott támogatásnak kellő felhasználása. A közbiztonsági viszonyok is javulást mutatnak az előző évek rendőri statisztikáival szemben. Súlyosabb személybiztonság ellenes cselekmények egyáltalában nem fordultak elő. A vagyonbiztonság ellenes cselekmények száma is léi nyegesen csökkent. Bejelenti a pol; gármcster, hogy az újonnan meg; alakúit fürdőrészvénytársaság igazj gatóságába a polgármestert, dr. Korniss Géza városi tanácsost és Ádám Gusztáv főmérnököt választotta meg. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Kraszkó Mihály szólal fel. A város által jegyzett fürdőrészvények tömegével szemben a város érdekeinek kellő megóvása szempontjából kevésnek tartja, hogy csak három városi vezetőtisztviselöt fogadtak be a fürdőrészvénytársaság igazgatói sorába. Kívánatosnak tartja, hogy emiitetteken kívül még egy a képviselőtestület tagjai közül kiküldendő szakértő bizottság is helyet foglalhasson a részvénytársaság igazgatóságában. Varga E. András szintén hasonló értelmű indítványt tesz. A polgármester a felszólalásokra válaszolva megállapítja, hogy a képviselőtestület annakidején nem kötötte ki, hogy milyen számarányban kívánja képviseltetni magát a Fürdőrészvénytársaság igazgatóságában. Indítványára kimondják, hogy ez ügyben egyezkedést kezdenek a részvénytársasággal. Miért nem hajtják végre a földreformot? Bohus M. György ugyancsak a polgármesteri jelentéssel kapcsolatosan a földbirtokreform végrehajtása ügyében intéz kérdést a polgármesterhez. Kérdezi, hogy számithatnak-e a békéscsabai földigénylők arra, hogy íényieg földhöz jutnak. A polgármester válaszul előadja, hogy a földigénylők összeírását még a rendelet megérkezése előtt végrehajtatta és a lehető legrövidebb idő alatt terjesztette fel a megfelelő jelentésekkel együtt a föidbirtokrendezö bírósághoz. Csodálkozva látja, hogy a földbirtokrendező bíróság még azóta nem intézkedett a rendelet további végrehajtása iránt. Általánosságban jegyzi meg, hogy még a nemzetgyűlésen is elhangzanak olyan felszólalások, amelyek szerint a közigazgatási hatóságokat terheli mulasztás a földreform végrehajtásának késedelme körül. Ezek a felszólalások teljesen alaptalanok. A földreform végrehajtása terén a kizárólagos hatalom és rendelkezési jog a földbirtokrendező bíróság kezében van s a közigazgatási hatóságok csak ennek a bíróságnak az utasításait hajthatják végre, de még véleményezési hatáskörük sincs. Mást nem tehetnek, minthogy folyton sürgetik a földbirtokrendező bíróságnál a földreform végrehajtását. A választ tudomásul veszik. Darida Károly a Bohn-téglagyár telepén levő ártézikut vizének felhasználása ügyében, interpellál. Előadja, hogy a képviselőtestület megfelelő határozata alapján az alispán még a mult évi április hóban arra kötelezte a téglagyár igazgatóságát, hogy az ártézikut vizét elsősorban a telepi munkásság ivóvizszükségletének fedezésére fordítsa, azonkívül építtessen haladéktalanul vezetéket, amely a környékbeli lakosság vízellátására szolgáljon. A gyári gépek táplálására csak az ezen felül megmaradó vízmennyiség fordítható. A gyár igazgatósága azóta következetesen alkalmazott halasztó taktikával elérte, hogy a vizet még ma is gépei táplálására fordítja, míg az erzsébethelyi lakosság ivóvíz nélkül van. Kérdi a polgármestert, miféle intézkedéseket szándékozik tenni a további halogatások megakadályozása és az erzsébethelyi munkástömegeknek vízzel való ellátása érdekében. A polgármester kijelenti, hogy még a holnapi nap folyamán sürgetést intéz a vármegye közigazgatási bizottságához, amely másodfokon tárgyalja felebbezés folytán az ügyet és értheteilen okokból még idáig nem hozott benne határozatot. A válasz tudomásul vétele után a polgármester a közgyűlést délután fél 1 órakor két órai időtartamra felfüggeszti. Délutáni közgyűlés Felolvassák a legtöbb adót fizetők névjegyzékét. Legtöbb adót fizet Bohn Mihály gyáros 106.632 koronát, iegkevesebbet Uhrin János 8300 koronával. Kraszkó Mihály tiltakozik az ellen, hogy olyan virilisjogu adózókat, akik választott tagjai is a képviselőtestületnek, kihagytak a listából. Pollák Arnold is felszólal, majd Berthóty István dr. polgármester megmagyarázza a virilisjogu képviselőtestületi tagok névsorának összeállítását s idézi a vonatkozó törvényeket. Felteszi a kérdést szavazásra, elfogadják-e a bizottság javaslatát. Hatalmas vihar kerekedik. Az első szavazásnál a kérdést többen nem értik és már ugy látszik, hogy a bizottság javaslatát elvetik, de a második szavazásnál elfogadják a bizottság javaslatát s igy Kraszkó Mihálynak van ideje gondolkozni, hogy választott vagy virilis legyen. Debrecen köriratát ismerteti dr. Korniss Géza városi tanácsnok, a városi alkalmazottak javadalmának rendezése tárgyában. Tanács javasolja, hogy a közgyűlés járuljon hozzá a debreceni átirathoz. Kraszkó Mihály irattárba kívánja helyezni a köriratot. Polgármester felvilágosítása után a többség a tanács javaslatát elfogadja. A prostitúcióról szóló szabályrendeletet helyesbítették. A hatósági orvosok beteglátogatási dijainak szabályozása tárgyában érkezett alispáni leirat tárgyalása körül kisebb vihar keletkezett, mert az orvosszövetség által niegállapított 40 korona dijat a kisgazdák tulmagasnak találták. Ifj. Zsiros András a javaslat ellen szólal fel. Bajcsy Gusztáv a kilométerpénz természetét kívánja tisztázni. Gesmey Soma felszólalásában a buza 2 évvel ezelőtti árát hasonlítja össze a mai árakk?l (120—2000 K)