Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-07 / 30. szám

K örö&vidék Békéscsaba ! 922. február 7. ami hatalmas tiltakozást vált ki a gazdáknál. Polgármester a felszólalásokra válaszol és ajánlja a tanács méltányos javaslatának elfogadását. Márkus Pál a polgármester felvilágosítása után a méltányosság álláspontjára kiván helyezkedni. — Minden drágult, mindenkinek súlyosbodott a megélhetése s kötelessége az emberfeletti munkát végző orvosoknak a tisztességes járandóságot biztosítani. Ratai Pál nem fogadja el a javaslatot. Rcmán Pál 30 koronát javasol, házonkivül 60 koronát. Polgármester szavazásra teszi fel a kérdést. A 40 korona díjazást a többség nem fogadta el, a 30 koronás díjazást sem, végül 25 koronát fogadtak el. A beteg lakásán 50 koronát állapítottak meg. Bohus M. György a városon kívüli fuvardijat nem szavazza meg. Hosszas vita fejlődik ki, melynek során Madarász György 10 koronás ára?: ajánl. Szavazáskor a 15 koronás kilométerenkénti dijat elvetik és 10 koronás dijat állapítanak meg. A „Városi Alkalmazottak Segélyalap "-jának létesítésére vonatkozó javaslatot is vita tárgyává tették egyesek, akik még a más ajándéka felett is rendelkezni szeretnének. Az osztálymérnökség és a mérnöki lakások elhelyezésére a Máv. területet kér. A szakosztály a Lenkei- és Kinizsi-utca sarkán álló terület átengedését javasolja. Lepény Mátyás iugyen nem akarja átadni a területet. Madarász György megszavazza a javaslatot, de előbb vasúti beruházásokat akar. Hollánder Lipót a tanács javaslata mellett szólal fel. Poílák Arnold is a javaslatot támogatja, mert munkaalkalmat teremt. Ifi Zsíros András nem ad ingyen telket. Nóvák György a tanács javasíata ellen szólal fel és csak pénzért adja át a telket. Schwarcz Miklós csodálja, hogy ilyen kicsiségek miatt vitát provokálnak. A tanács javaslata mellett szólal fel. Gesmey Soma is a tanácsi javaslat mellett szólal fei Horváth Mihály pedig abban az irányban, hogy ne a Lenke-utcai, hanem az Andrássy-uti ártézi kut melletti telket adják oda. Polgármester felvilágosításai után névszerinti szavazás után 66 szóval 24 szavazat ellen a tanács javaslatát fogadták el, Horváth Mihály módosításával, vagyis a Máv. a telket díjtalanul kapja meg. A vendéglök bérletére vonatkozó ajánlatokat Medovarszky Mátyás dr. polgármester h. főjegyző ismerteti. A vendéglősök beszerző szövetkezetének ismeretes ajánlatát a Vasúti Szálloda pincéjének bérletére, valamint a többi vendéglők bérletére vonatkozólag a tanács javasolja, hogy nyilvános árverésen adassanak bérbe a városi épületek. Hollánder dr. a tanács javaslata mellett szólal fel, ami nagy vihart idéz elő. Közben Pollák Arnolddal összeszólalkozik. Madarász György kiván felszólalni. Elnöklő polgármester a szót csak személyes kérdésben adja meg. Madarász visszautasítja Hollánder személyeskedését. Ha nyilvános árlejtés lesz, az üzlethelyiségekre is kivánja a nyilvános árlejtést. Fekete Géza indítványozza, hogy a „Kakas"-t kivételesen adják az ajánlattevőknek. Reisz Herniánn a tanács javaslata mellett szólal fel. Gesmey Soma az összes városi helyiségek nyilvános árlejtésen való bérbeadását kivánja s tiltakozik a négy vendéglőssel szemben követni szándékolt eljárás ellen. Pollák Arnold személyes megtámadtatás címén szólal fel. Hollánder vádjait utasítja vissza. Ok mindenkor a közérdeket szolgálták. Polgármester kéri, hogy a személyes izü vitákat mellőzzék. Román Pál a négy vendéglős bérlő érdekében szólal fel. Márkus Pál hozzájárul Román szavaihoz. Botyánszky Mihály a nyilvános árlejtés mellett van. Fehér Flóris felszólalása után Lipták L. Pál, majd a polgármester szólal fel. Azért mondtak fel azoknak, akiknek szerződése lejárt, mert erre a lakásrendelet módot ad. Szavazásra teszi fel a kérdést s a képviselőtestület többsége kimondja, hogy a Vasúti, Próféta, Liget és Sörház vendéglőket nyilvános árverésen adja bérbe. Névszerinti szavazással eladják a házhelykiosztás során fentmaradt telkeket. Az iparostanonciskolák tanítóinak óradiját 50 százalékkal emelték. Kisebb ügyek letárgyalása után A legelőterületek bérletére vonatkozó szerződéseket jóváhagyták. Kovács Sz. Mihály a Weisz-féle bérlet sorsa iránt érdeklődik. Linder Károly indítványozza, hogy tegyék tanulmány tárgyává, hogy ezt a bérletet nem lehetne-e felemelni. Ehez a közgyűlés hozzájárul. Csaky Antal színigazgató az idény hátra levő részére kéri a'várostól, hogy vállalja el a színház fűtését és világítását. A tanács és a pénzügyi szakosztály részben tnéltánylandónak tartja a színigazgató kérelmét s javasolja, hogy a fűtést nem, de február—március hóra a világítási költséget vegye át a város. Márkus Pál: Nem járul hozzá az előterjesztéshez. A színház fűtetlen. Betöltötték a pápai trónt Ríitti bíboros az uj pápa Róma, február fi. A sixtusi kápolna kéményéből felszálló fehér füstoszlop jelezte, hogy az uj pápa megválasztása megtörtént. Rövid percek múlva már hivatalosan is közölték, hogy a pápai trónra Ratti Achilles bíborost választották meg, aki XI. Pius nevet vett fel. A Szent Péter-templom külső erkélyéről áldást osztott az egybegyűlt néptömegre, amely ujjongva üdvözölte. A vatikáni diszőrség tisztelgett az uj pápa előtt. Figyelmébe ajánlja a szinügyi bizottságnak, hogy az előadások későn kezdődnek az igazgató hibájából. A földszinti jobboldali 'páholyban a színház tagjai türhetetlenüi viselkednek. Ezután megleckéztette Márkus ur a sajtót és kitanította, hogy hogyan kell kritikát írni. Gesmey Soma nem helyesli, hogy a sajtótol a társulatok oknélküli iedorongolását kívánják. Elnöklő polgármester védelmébe veszi a színtársulatot és közli, hogy a botrányt okozott tagot azonnal eltávolították a társulattól. Megállapítja, hogy az idén lényeges javulás van a színháznál. Ezután a közgyűlés elutasította a színigazgató kérelmét. Hrabovszky Pál volt városi közgyám nyugdijának megállapítását kéri. Jogcim hiányában a kérelmet elutasítják. Róna Gusztáv a Békési-ut mentén vagy a Nagysziktéren kér 400 öles telket vasöntöde céljaira. Szakosztály javasolja, hogy a Glóbusz melletti területből 500 ölet ölenkint 100 koronáért vasöntöde céljaira engedjen át. Kovács Sz. Mihály nem fogadja el a tanács javaslatát. Csak 300 : koronáért ad, mert a kisgazdabank ! 150 koronáért kapott ugyanott leg• utóbb területet. Linder Károly javasolja, hogy ne ' adják el, hanem adják bérbe. Fe\ kete Géza másutt javasolja a terü\ let átengedését. Kovács Sz. Márton | hozzájárul Fekete Géza javaslatá• hoz. Dr. Hollánder Lipót a kérelem megadásához hozzájárul. Polgármester magyarázata után Márkus Pál, Reisz Hermán a telekadás mellett, Gécs László ellene szólal fel. Névszerinti szavazással 32 szóval 12 szavazat ellen a tanács javaslatát elvetették. Ezután két indítványt tárgyaltak. A közgyűlés este 8 órakor véget ért. „Hiszek egy istenben, hiszek eg; hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." Apponyi-utcák Irta: Fábry Károly II. A történelemből ti is tudjátok, hogy a középkorban és a mult század elején éppen olyan volt a ioöbágyi sors és lekötöttségi nehéz állapot Magyarországon is, mint másutt. A jobbágy viselte az ország terheit pénzben és véradóban, rá nehezült a papi tized és a földesúr minden dézsmája és robotja. Azt kérdezitek: mért nevezték a jobbágy szolgáímányokat „robot"-nak ? Valószínűleg azért, mert a magyarok elsősorban Svatopluk tótjait igázták le és tették szolgáikká s ha munkába hajtották őket, tótul kellett parancsolni nekik, hogy: „do roboté" — „chojt'e robit" (munkába — menjetek dolgozni) — igy lett a tót „robota" szóból a magyar „robot". Nehéz, keserves állapot volt a robot. A „robotnyékévolt minden teher, minden munka és semmi jog. Nem csoda, ha a mindinkább öntudatra és embert méltóságára ébredő nép szabadulni óhajtott az ó-kori és középkori sanyargatástól, de a francia forradalomnak kellett jönnie 1790-ben, hogy kivívja és megvalósítsa a: „Szabadság, egyenlőség és testvériség" szent eszméit s felszabadítsa az igában dolgozó népeket a lealázó jobbágyi állapot és földesúri önkény uralom alól. Az én szüleim még érezték, még szenvedték, igy én még tudom, mi volt az ? Ti már szabad polgárnak születtetek ... boldogok! Mint mikor Aeolus kinyitotta szélzsákjainak száját s megeresztette a szelet nyugatról keletre s önkénszerüleg végig viharzott a fergeteg a félvilágon, ugy suhogott át a francia szabadság, szellem és forradalom önkényt tipró szele egész Európán át s nem zárkózhatott el előle egyetlen állam sem, igy Magyarországon is már 1836-ban és később, 1840. és 1844-ben kénytelen volt kimondani a nemesi törvényhozás, hogy a jobbágyok a földesúri hatóság alól önmagukat és földesúri szolgálmányaikat megválthatják s a jobbágyi lekötöttségből és helyzetből szabad polgárokká váltatnak. Csakhogy ez nem ment ám olyan könnyen, kedves fiaim ! A földes urak — természetesen — nem nagyon kívánták, a „misera plebs contribuens" pedig nem bírta magát megváltani. Egész 1845. évig nem volt eset Magyarországon, hogy valamely jobbágyközség megváltotta volna magát. Ekkor itt az Alföldön négy község próbálkozott meg a megváltakozással: Csongrád, Szentes, Szarvas, Csaba. Nem untatlak azzal gyermekeim, hogy kimeritőleg és tudományosan ösmertessem az örökváltság történetét, — azt olvasgassátok meg ide vonatkozó könyvekből, — azért hát csak vázlatosan említem meg, hogy már 1844-ben — a köznép óhajára — Csaba elöljárói alkudozásba bocsátkoztak a földesurakkal — elsőben is — a közös legelők elkülönítése iránt, mert a legelő közös volt a földes uraságokkal, ntár pedig tudjuk, hogy közös lónak turus a háta és azt is tudjuk, ha szegény ember összeáll egy gazdaggal, akkor mindig a szegény húzza a rövidebbet, természetes tehát, hogy igy az sok perpatvarra szolgáltatott okot, a melyekben — ismét természetesen — mindig a földesuraság volt az erősebb, hosszas alkudozás után azonban sikerült a közöslegelők elkülönítése akként, hogy Csaba jobbágyainak jutott, — részben gróf Bolza József, gróf Eszterházy Mihály és gróf Batthiányi László „Fö Nagyságoktól" is a megilletőkhöz, — részben vétel utján szerzés áital is: 23268 hold legelő, rét és részben sok hasznavehetetlen föld, a között 50hold vásárterület is. Minthogy ebből az egyezségből azt a tapasztalatot vonták le, hogy ez világos hasznára lett a községnek, megindították a jobbágy sors, illetőleg a földesúri hatóság és úrbér terhe alóli megváltás iránti eljárást is. Ugy mondom el nektek, amint az akkori bíró: Such János mondotta el nekem és az előttem levő feljegyzések után. I. 606 és 218 úrbéri telek volt a jobbágyok kezén, egy egész telek vagyis egy senio 56. kishold volt és 746 zsellérház, amelyek megváltás alá estek. Ezt a 746 zsellértelket 95 egész teleknek számítva, 701 senio és ^/'s-ad telek volt megváltandó, — egy egész teleknek megváltási árát 600 pengő ezüst forintban állapitolták meg — igy azokért járt a földesuraknak 420,750 p. ft. (Folytatása következik.) ép és épületlakatos munháhat gyorson és pontoson hészit ffiertz Gyulo elektrotechnikai és fémipari vállalata Békéscsaba, Haan-utca 4. száin. Telefon 22. 42