Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-13 / 10. szám

/ Békéscsaba, 1922. január 13. Péntek 111. évfolyam 10. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3\K. Jótékonyság (vk) Mióta olyan világot élünk, hogy a keresztények nyiltan merik hangoztatni keresztényvoltukat a keresztény Magyarországon, amióta nem hódol be feltétlenül a zsidó nagytőkének s nem hajbókol a sokpénzü zsidóság előtt az egész keresztény társadalom, azóta gyakran csinálnak faji kérdést a jótékonyságból is. Gyakran halljuk, — mint a most lezajlott Sipöcz—Huszár afférnál is — hogy nincs biztosítva a jótékony akció sikere, mert az azt vezetők soraiban olyan exponált keresztények vannak, akik miatt a zsidók nem fognak adni. És nemcsak a zsidóság, hanem a keresztények táborában is nagyon sokan vannak, akik jogosnak és természetesnek tartják ezt a felfogást. Pedig nagyon helytelen. Az bizonyos, hogy ha fajvédelmi mozgalomról van szó, akkor teljesen érthető és logikus a zsidóság elzárkózása, de ez esetben a hozzájuk való fordulás is ízléstelen volna. Azt is megengedem, hogy nem szerencsés, nem is tapintatos dolog, ha egy exponált antiszemita áll valamelyes egyetemes jótékonysági akció élére (ha csak nem hivatalból kénytelen ezt tenni); de ez még semmiesetre sem jelenti azt, hogy a zsidóságnak ilyenkor ki kell vonnia magát a segitő munkából. (Félreértések elkerülése végett szívesen megállapítom, hogy a mi városunkban ilyen elzárkózást nem tapasztalhatunk, legalább is kirívóan nem.) Hiszen a segitő adományt sohasem a gyűjtőknek, hanem arra szoruló nyomorultaknak adjuk, akiket nem foszthatunk meg gyámolitásunktól csak azért, mert történetesen nem tetszik nekünk annak az arcberendezése, aki közvetíti a segítséget, aki — egyébként tiszteletreméltó önzetlenséggel — fáradozik a szenvedések enyhítésén. Az is gyakori, de ép ilyen helytelen gondolat, hogy a zsidóktól nem követelhetjük a keresztény nyomorgók segítését. Elsősorban is nem keresztény, vagy nemkeresztény, hanem nyomorgó tömegek részére, azután meg nem keresztényektől, vagy zsidóktól, hanem a gazdagoktól szoktak kérni. És itt — amíg a vagyonelosztódás és a sorscsapás nem igazodik faj és va'lás szerint — nem is lehet, de nem is szabad soha faji vagy vallási kérdést csinálni. De a zsidóságnak sem szabad azt hangoztatnia, hogy ők zsidólétükre keresztényeket támogatnak — nem szabad ezt érdemükül hangoztatniok, mert a lényeg rem ez. A tény az, hogy gazdag emberek kötelességszerűen támogatnak társadalmi uton szegényeket, akik — vagy maguk is vagy legalább is testvéreik — segítőtársai annak a gazdagnak s vagyonának kezelői, őrzői. Amiképen a zsidó nagytöljÉsnek nem jut eszébe, hogy faj szerint válogassa meg munkásait, béreseit, cselédjeit, épp ugy nem szabad eszébe jutnia, hogy milyen fajhoz vagy valláshoz tartoznak e munkások elaggottjai vagy más nyomorgói. \ Azzal is szoktak kérkedni, hogy a zsidóság több jótékonyságot gyakorol, mint a kereszténység. Talán ez igaz is. De meg van ennek a természetes magyarázata. Az ő kezükben sokkal több mozgótőke van, mint a keresztény társadalom kezében. Azt pedig nem kell magyarázni, hogy a mozgótőke sokkal rugalmasabb, abból sokkal könnyebb bizonyos részt elvonni, mint a stabil tőkéből, az ingatlan vagyonból. Ne gondolja azért senki, hogy a zsidóságot különös hála és elismerés illeti meg bőkezűségükért. Nekik ép olyan kötelességük a jótékonyság gyakorlása, mint nekünk, mert a nyomorgók tömege ép ugy az ő nyomorultjuk, mint a miénk. Ha pedig visszahúzódnak e kötelesség teljesítése alól, joggal illeti őket meg-, szólitás, mert a szerencsétlenek segítésének megtagadását mindaddig nem magyarázhatják meg érzelmi érvekkel, mig reá szorulnak a keresztény tömegek segitő támogatására. A politikában lehet, van, legyen is faji kérdés, de az emberszeretet gyakorlásában örökre csak egy célunk lehet: versenyezve küzdeni a nyomor ellen. Hakovszkyéknak távozniuk kell a kereszténypártból 3 keresztény nemzeti egyesülés pártjának jöuöheti értekezlete A keresztény nemzeti egyesülés pártja a jövőhét elején értekezletet tart, amely iránt már is igen élénk érdeklődés nyilvánul meg. Ezen az értekezleten kerül sor annak a határozatnak a végrehajtására, amely szerint a párt kizárja kebeléből az utóbbi királypuccsban szerepelt tagjait. Az általános vélemény az, hogy Rakovszkyék a történtek után nem maradhatnak meg a párt kebelében, minthogy meggyőződésüket és törekvéseiket a párt nem teheti magáévá. A nemzetgyűlés feloszlatására nézve az az álláspont az uralkodó, hogy a Háznak még feltétlenül le kell tárgyalnia a választójog reformját. Ha a javaslat törvény beiktatása február 16-ig nem- sikerülne, akkor a nemzetgyűlés tovább is folytatja üléseit. A nemzetgyűlés csütörtöki ü A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 óra után nyitotta meg. A kisgazdapárt hangos éljenzéssel fogadja a megérkező Tomcsdnyi V. Pált. Elnök felolvassa a tegnapi ülésről távolmaradt képviselők névsorát, majd benyújtja az indemnitás sürgősségének kimondásáról szóló javaslatot. Maczky Emil kéri a Ház tanácskozóképességének a megállapítását. Minthogy a H£z nem tanácskozóképes, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után kimondják az indemnitás sürgősségét. Kűss József vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormány nevében benyújtja a soproni népszavazás eredményének törvény bei ktatásáról szóló javaslatot. Meskó Zoltán személyes kérdésben szólal fel. Hornyánszky Zoltán az indemnitási vita első szónoka. A jelenlegi kormányban nem bízik. A vagyonváltság ügyében kifogásolja, hogy a nagyvagyonokat kevésbé veszik igénybe, mint a kisebbeket. Hangoztatja a tisztviselőkérdés megoldásának szükségességét. Ötperces szünet után a királykérdésről beszél. Foglalkozik az ultimátumoknak és. a szomszédos államok fenyegetéseinek jelentőségével és azok esetleges következményeivel. Nézete szerint IV. Károlyt vagy önként, vagy a fenyegető kényszer hatása alatt detronizálták. A detronizálás az előbbi esetben forradalmi tény, az utóbbi esetben pedig érvénytelen. Kívánatosnak tartja, hogy a konszolidáció és a kölcsönös megértés politikája minden téren észlelhető legyen a gyakorlatban is. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Az elnök 10 perc szünetet rendel el. (Lagunk zártakor az ülés folyik). Tomcsányi és Rakovszky kardpárbaja (Budapest, jan. 12.) A nemzetgyűlés tegnapi, ülésén a Kovács ). István beszéde kapcsán támadt heves vitában Rakovszky István azt kiáltotta Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszternek : „Hallgasson maga kommunista!" Tomcsányi megbízottai utján felelősségre vonta Rakovszkyt, aminek következtében ma reggel kardpárbaj zajlott le közöttük. Két összecsapás után ért véget a mérkőzés. Az első összecsapásnál Rakovszky jobb felsőkarján széles laposvágást kápott. A második öszszecsapásnál TomcsányiV. Pál ugyancsak jobb felsőkarján 10-15 centiméteres vágást kapott. A párbajt nem követte kibékülés. Tomcsányi már a kora reggeli órákban megjelent a nemzetgyűlésen megbízottai társaságában. A nagynémet törekvések ügye a cannesi értekezleten (Paris, jan. 12.) A cannesi értekezleten szóba kerül Ausztriának a német birodalomhoz való csatlakozása is. Egyes ántántkörökben kedvező hangulattal fogadják a kérdés í felvetését. Február elején kerül tárgyalásra Rakovszkyék ügye (Budapest, jan. 12.) A büntetőtanács február első hetében kezdi meg Rakovszkyék ügyének tárgyalását. A budapesti büntetőtörvényszék tolvaja (Budapest, jan. 12.) A budapesti büntetőtörvényszék első emeleti folyosóján furfangos tolvaj garázdálkodott ma délelőtt. Amikor legnagyobb volt a forgalom, kicsavargatta a folyosó falában levő vízvezeték rézcsapjait es elillant velük. A vakmerő lopást óriási embertömeg nézte végig és azt hitte mindenki, hogy javítási munkálatokat végez a tolvaj. Változatlan a munkásbiztositó államosításáról szóló javaslat (Budapest, január 12.) Bernolák Nándor népjóléti miniszter a munkásbiztositó pénztár államosításáról a következőket mondta el: A kormány a szociáldemokratákkal kötött megegyezése során semmit sem adott fel a munkásbiztositópénztár államosítása ügyében elfoglalt álláspontjából. Az erre vonatkozólag kidolgozott javaslat tehát eredeti formájában, minden módosítás nélkül kerül a Ház elé. Az nem bizonyos, hogy még a jelenlegi nemzetgyűlés folytatja le a javaslat tárgyalását. Zita királyné Zürichben | (Róma, jan. 12.) Zürichi távirat j szerint Zita királyné ma odaérkezett, ! hogy beteg gyermeke mellett lehes' sen, akin műtétet hajtanak végre.