Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-13 / 10. szám

Körösvidlék Békéscsaba 1922 január 13. Ferencz Ferdinánd tervei Magyarországgal Mostanában egy nagyon érdekes, bennünket, Magyarokat közelről ér­deklő könyv jelent meg Bécsben. Sperl egyetemi tanár a szerzője, aki e munkájában Lamasch Henrik, a volt osztrák miniszterelnöknek napló­jegyzeteit adja le megfelelő kommen­tárral. Ezek a jegyzetek sötét színekkel festik meg azt a szándékot, amely Ferencz Ferdinándban élt Magyar­országot illetőleg. Lamasch feljegy­zéséből kitűnik, hogy a volt trón­örökös teljesen tartomány nivóra akarta sülyeszteni hazánkat Ausztria mellett. Ferdinánd nem akart ahoz ragasz­kodni, hogy felesége királynő legyen, de gyermekeinek feltétlenül biztosí­tani akarta a trónt. Legfőbb terve az volt, hogy a Lajtán tuti és inneni államokat szoros egységbe össze­fűzze. Természetesen ugy, hogy Ma­gyarország függetlenségén nagy rést ütött volna. Epp ezért nem is akart megesküdni a magyar alkotmányra, hanem magyar királlyá való koro­náztatása előtt a két ország közt fennálló közjogi viszonyokat meg akarta változtatni. A törvényhozó ha­talmat a delegációra akarta átru­házni, amely igy a monarchia köz­ponti parlamentje lett volna. Jól tudta, hogy e tervek ellen Ma­gyarország a leghevesebben fog küz­deni. Tanácsadói épp ezért amellett voltak, hogy a magyar államférfiakat bizonyos engedményekkel meg kell nyerni (önálló vámterület, a bank­központnak Budapestre való helye­zése, Bosznia és Hercegovina Ma­gyarországhoz való csatolása stb). Az Osztrák-Magyar Monarchia cim helyett a Habsburg-Monarchia elne­vezést akarta megvalósítani. Számított reá, hogy mindebbe nem egyezik bele a magyar kép­viselőház, azért azt szét akarta ker­getni. Azt is tudta, hogy a régi vá­lasztói törvény alapján a parlamentbe ezután is az ország eddigi vezetői: a főurak, dzsentrik és a polgárság legértelmesebbjei fognak bekerülni, akikkel soha nem lehet keresztül­vinni ezt- a gyilkos alkotmányváltoz­tatást. Ezért az uj országgyűlést az általános, titkos szavazat utján akarta összehívni, abban a biztos tudatban, hogy az általános titkos szavazat kiragadja a vezető osztály kezéből a hatalmat a nemzetiségiek és a mindenre kapható agitátorok javára. Ferenc Ferdinánd politikája főként arra támaszkodott, hogy a magyar uri osztály és a nép közé éket ver­jen. Igy akarta erősíteni a nemzeti­ségek hatalmát, gyengíteni a ma­gyar ellenállást. Demokratikus rend­szert akart megvalósítani, de csak azért, hogy a magyar mágnásokat — az ő leghatalmasabb ellenfeleit — meggyöngítse s igy ne álljon semmi útjában Ausztria megerősí­tésének s egy központi kormányzó szervezet létesítésének. A központi kormányzat érdeké­ben a birodalom minden közhiva­talában, még a MÁV-nál is be akarta vezetni a német hivatalos nyelvet. Természetesen a hadsereg­ben is csak német lehetett volna a hivatalos nyelv. A trónörökös a legnagyobb ellen­szenvvel viseltetett a vezető magyar politikusok iránt. A nemességet s a vezető polgárságot vissza akarta szorítani. Magyarország letiprását nemcsak a trializmus kiépítésével s a köz­ponti parlament megvalósításával akarta elérni, hanem ezt a koroná­zás alkalmával is kifejezésre jut­tatta volna. Óriási pompával, az összes uralkodók jelenlétében akarta magát Bécsben császárrá koronáz­tatni s csak később egész csend­ben koronáztatta volna meg magát Budán magyar királlyá s hogy a magyar koronázás jelentőségét még jobbgn letompítsa, közvetlen ezután Prágában nagy fénnyel Csehország királyává akarta magát megkoro­náztatni. Egész programmja — mint egy haditerv — pontosan ki volt dol­gozva. Még a telefonszolgálat s az éjszakai szolgálatok is meg voltak állapítva. Kijelölte, hogy melyik ez­redet hova kell idejében elhelyezni s melyik garnizont kell megerősíteni. Igy ásogatta titkos aknamunkával Ferenc Ferdinánd Magyarország sír­ját. Érdemes ezen elgondolkodni. Megkezdődtek a magyar-osztrák tárgyalások Bécsben Három bizottságot küldenek ki a delegációk Bécs, január 12. A magyar és az osztrák kormány által kiküldött delegációk ma délelőtt 10 órakor kezdték rneg tárgyalásaikat. Ezt megelőzőleg a két állam miniszterelnökei külön előkészítő értekezletet tartottak a külügy­minisztériumban. Schober kancellár és Bethlen István gróf kormányaik nevében üdvözölték a delegátusokat és annak a reményüknek adtak ki­fejezést, hogy a tárgyalások kielégítő eredménnyel fognak végződni. A tanácskozások megnyitása után Schober kancellár ismét üdvözölte a magyar kormány küldötteit és javasolta, hogy alakítsanak a delegációk három bizottságot. Egyet a pénzügyi-, egyet a forgalmi- és határkérdések, egyet pedig a kereskedelmi problémák megbeszélésére. Bethlen István grof miniszterelnök viszonozta a kancellár üdvözle­tét és kijelentette, hogy csatlakozik indítványához. 9 képkiállítás .iránt napról-napra fokozottabb érdek­lődést tanusit a közönség, különö­sen mióta délután is nyitva van. A rendezők — nem kiméivé a költsé­geket — már pár napon délután 4—6-ig villannyal világították a kiállítási termet s fogják az utolsó három nap (jan. 13—15.) is kivilá­gítani. Egészen helyes az intézkedé­sük, mert hiszen a férfiközönség hivatalos, üzleti, stb., s a nők pedig házi teendőik miatt a délelőtti órák­ban ugy sem tekinthetik meg a ki­állítást. Már vidéki vendégei is voltak a kiállításnak, sőt Gyuláról is voltak már néhányan, pedig azok már az ünnepek alatt látták ott Gyulán. En­nek oka az, hogy több müvei fel­frissítve került a kiállítás Gyuláról Békéscsabára. Hogy többet ne em­lítsünk, Budai Sándor (Mezőberény), Gajdácsné Borbély Gizella, Zvarinyi Nelli és Gitti, továbbá Békésről Gyö­kössy Lajos és Dohányos Tivadar Gyulán egy müvei sem szerepeltek s ők azok, akik körülbelül 90—100 müvei gyarapították a békéscsabai kiállítás anyagát. Legújabban — a megnyitás után — Wagner József is kiállította rézkarcait, aquatintáit, stb. Nagy élénkség mutatkozott a kiállításon szerdán és csütörtökön délután, midőn a középiskolák mint­egy 250—300 növendéke tekintette azt meg tanáraik vezetése mellett. Az ifjúság szép iránt való érzékének fejlesztésére igen jó hatással van mindig egy-egy ilyen képkiállítás, azért tehát köszönettel tartozunk a kiállító művészeknek, hogy alkalmat adtak az ifjúságnak művészi alkotá­saiknak kedvezményes áron való megtekintésére. A kiállító művészek — ugy hall­juk — meg akarják alapítani a „Békésmegyei Képzőművészek Egye­sületét". Ezen nemes törekvésükben mindenki segiti őket, aki megtekinti a kiállítást, mert annak tiszta jöve­delme (belépődijak, felülfizetések) az alapítandó egyesület alapja javára fog fordíttatni. Az eladott müvek je­lentékeny százalékát is az egyesü­let alapjának javára akarják szen­telni s ezért melegen ajánljuk a ki­állítás eladó müveit a vagyonosabb családok és rendelkezési alappal biró takarékpénztárak s más intéz­mények becses figyelmébe. ízléstelen nyomatok, másolatok helyet^diszit­sék otthonukat, hivatalos nélyisé­geiket a kiállításon vett eredeti fest­ményekkel, plakettekkel stb. Tehetik ezt annál is inkább, mivel a kiállí­tott müvek ára jelentékenyen ala­csonyabb, mint a fővárosban rende­zett kiállításokon s alig magasabb a nyomatok áránál. Ezt a körül­ményt — ugy halljuk — a gyulai közönség, takarékpénztárak stb. siet­tek is kihasználni, midőn az ünne­pek alatt ' ott rendezett kiállításon összesen 35.000 K értékű festményt, plakettet stb. vásároltak. Hisszük, hogy a csabai kiállítás ugy erkölcsi, mint anyagi siker tekintetében felül fogja múlni a gyulait. A kiállítás az utolsó három na­pon (péntek, szombat és vasárnap) nyitva lesz d. e. 9—l-ig és d. u. 2—6-ig. Belépődíj 5 K. Mi van ma ? 1922. január 13., péntek R. kath. : Veronika. Prot.: Vidor. Napkelte 7 óra 47 perckor nyugta 16 óra 31 perckor (4-31) Holdkelte 16 óra 49 perckor (délután) nyugta 7 óra 14 perckor (714 reggel) Este fél 8 órakor: Színházi előadás. Felrobbant az ostfiasszonyfai vegyészeti gyár (Sárvár, jan. 12.) Tegnap délben az ostfiasszonyfai, száz munkással dol­gozó vegyészeti gyárban egy mun­kás gondatlanságából robbanás tör­tént, amely oly hatalmas erejű volt, hogy a detonációtól még a pár ki­lométernyire fekvő Sárvárott is be­törtek az ablakok. Az első robba­nás után sorra lángra kaptak a teremben elraktározott dinamitpat­ronok, az egész gyárat füsttenger árasztotta el, a falak összedűltek, a tető beomlott, az ablakok csö­römpölve széthultak és több ember életét vesztette. Sárvárról azonnal egy század katonaság utazott a robbanás színhelyére s roppant fá­rasztó munka után végre behatolt a gyárba, ott azonban csak rom­halmazt talált s egyelőre még a halottak számát sem tudta meg­állapítani. Hozzávetőleges számitás szerint a kár több millió. HÍREK — Betöltik a városi állásokat. Dr. Daimel Sándor alispánhoz le­irat érkezett a belügyminisztérium­ból, mé'yben Klebelsberg gróf közli; hogy a minisztertanács hozzájárult a Békéscsabán megüresedett összes városi állások betöltéséhez. Az al­ispán a pályázati hirdetményt a na­pokban ki fogja bocsájtani. — Az ÉME békéscsabai helyi csoportja folyó évi január hó 18-án, szerdán d. u. 6 órakor választmányi gyűlést tart. — Osztálymérnökséget és laká­sokat épít a vasút. A szegedi üzlet­vezetőhelyettes tegnap felkereste dr. Berthóty István polgármestert s kér­dést intézett hozzá, hogy az osztály­mérnökség, valamint mérnöki laká­sok céljára emelendő épületek telkét hajlandó volna-e a város a vasútnak díjtalanul átengedni. Miután a döntés a képviselőtestületé, a polgármester kérte, hogy a kérelmet Írásban ter­jesszék be a városhoz. Reméljük, hogy a képviselőtestület semmi aka­dályt nem gördít a kérelem teljesí­tése elé, mely nemcsak a lakás­nyomoruságban lesz valami csekély segítség, de egy középülettel is gaz­dagítja Csabát. — Letartóztatott csaló. A csabai államrendőrség a kecskeméti kir. törvényszék vizsgálóbirájának meg­keresésére ma délelőtt letartóztatta Voigt Ervin 25 éves, foglalkozásnél­küli magánhivatalnokot, akit csalás büntette miatt köröztek. Megfelelő fedezette] átkísérték a kecskeméti ügyészség fogházába. — Magyar bál. A Magyar Nem­zeti Szövetség (TEVÉL) folyó évi február hó 18-án este 9 órakor a Vigadóban bált rendez. A bál iránt rendkívül nagy érdeklődés mutat­kozik. Minthogy a bál a magyar táncok jegyében fog lefolyni, a ren­dezőbizottság fölkéri mindazokat a hölgyeket és urakat, akik a palotást és a körmagyart táncolni óhajtják, szíveskedjenek folyó hó 14-én, szom­baton délután 5 órakor a főgimná­zium természetrajzi termében (I. em.) megjelenni, hogy az e célból rende­zendő tánctanfolyamot megbeszél­hessék. — Az Aurora Kör népszerű előadása 13-án, pénteken este fél 8 órakor lesz a városháza nagytermé­ben. Előadó: Nyitrai Béla dr., aki „A táplálkozás egészségtana" cimen tart felolvasást. Belépődíj nincs. — Kiállítást rendez Szentesen az Amerikai Vöröskereszt. Több izben megemlékeztünk már az Ame­rikai Vöröskereszt anya- és csecse­mővédő akciójáról. Az Amerikai Vö­röskereszt Szentesen is kórházat szándékoznak felállítani. Mialatt en­nek a kórházfeláilitásnak az előké­születei folynak, az Amerikai Vörös­kereszt a közönséggel meg akarja ismertetni intencióit. E célból az anya- és csecsemővédő akció f. hó 26—29-ig Szentesen népegészség­ügyi vándorkiállítást és ezzel kap­csolatban vetített képes előadásokat fog rendezni. — Az újságpapír ára. Egyetlen ipari termék ára sem emelkedett olyan nagyot a háború kitörése óta, mint az újságpapíré. 1914-ben I kg. újságpapír 26 fillérbe került. Ma az újságpapír kilogrammja 30—45 ko­rona. 1914-ben 20 drb 16 oldalas újság 29 fillérbe került. Ma ugyanaz a papírmennyiség 51 korona 75 fillérbe kerül. Ébben az árban nincs benne a nyomdai, üzemi, postai és szerkesztőségi kíadas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom