Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-10 / 33. szám

Békéscsaba, 7922. feb már 10. Péntek SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér* IS. sz. / szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre 150\ K, félévre 300 K. Egyes szám ára 31K. Régi fegyvertár Engedett erélyes eszközeiből a keresztény magyarság elszánt tábora a destrukcióval és a destrukcióba nemzetellenes aknamunka dajkájával, a zsidó fajjal szemben és az engedékenységgel egyidőben kilép a a nyilvánosság porondjára a nemzetrontő munka egész íáborkara. Újból előkerülnek régi fegyvereik régi fegyvertárukból, amelyekkel népünk, az egész magyar nemzet egyetértését megbontották, sorainkat meglazították és gonosz áskálódásuk eredményeképen a pusztulás szélére sodorták. Hosszú időn át pisszenni sam mertek azok ellen a magyarok ellen, akik semmi más célt nem ismerve, csak a nagy, a boldog Magyarországért dolgozva áldozták testük minden izmának, agyuk minden sejtjének fáradságát az egyetemes magyarság javának. Ma már mindsürübben röppentik világgá szemtelen hazugságaikat, aljas rágalmaikat a magyarság legjobbjai ellen. Legtöbbször nem beszélnek sokat, nem mélyednek részletek fejtegetésébe, hanem csak egy szót hoznak kapcsolatba valamely fanatikus magyar nevével, a panama szót és tagadhatatlan, hogy ennek a szónak kiejtésével ts bizonyos árnyékot vetnek a legfeddhetetlenebb férfi nevére is. Mikor aztán kiderül, hogy szemtelenül hazudtak, akkor a sémi faj erkölcsi felfogásához hiven cinikusan azt mondják: „Nem igaz ? No hát akkor tévedtem!" Nem kisebb mértékben nyilvánul cédaságuk a sajtó terén sem. Azt hiszed, jámbor keresztény magyarom, hogy van bennük csak elmosódó nyoma is a bűntudatnak, ama megbocsáthatatlan bűntudatának, melyet sajtójuk utján a forradalom előkészítésével és később magasztalásával ellened, mindnyájunk ellen elkövettek ? Távolról sem. Sőt mérhetetlen arcátlansággal azt merik kinyomatni újságaikban, hogy a magyar sajtó minőig megtette kötelességét a nemzettel szemben. Ez annak az utonáilónak erkölcse, aki megtámad, kirabol, letipor, megvet s aztán azt állítja, hogy veled szemben megtette kötelességét. Azt hirdették ők mindig, hogy minden nyomtatott soruk a magyarság boldogulásáért száll sikra, de hazudtak akkor és hazudnak most is. Aíennyire erkölcstelen, mennyire tudatosan zsidó faji érdekeket szolgálnak, azt igazolják azok az esetek is, mikor a zsdók nagyobb, vagy kisebb számban a törvénybe ütköző cselekedeteket követnek el. Mit tesznek ők ilyenkor ? Panamát kiáltoznak, smelyet nem valamely hitsorsos követett el, hanem valamely keresztény vállalat, pl. a Hangya. Igy igyekeznek, bűnös fajteslvéreik üzelmeiről a közvélemény figyelmét elterelni. Itt van a lisztcsalás esete, amely tisztán mutatja, milyen eszközöket használ a zsidó vagyongyűjtés céljából. De néhány rövid év alatt nagyot fordult a világ kereke Magyarországon. Ma már hatalmas, szervezett táborban sorakoznak a keresztény magyarok ezrei, hivatott vezérek tartják bennünk ébren a keresztény öntudatot és — hasztalan a guny, a kicsinylés, mindenféle praktika — a keresztény öntudat napról-napra erősbödik. Az öntudatos keresztények tábora éber szemmel figyeli a destrukció mozgolódását, felvértezetten áll az ellene irányuló támadások zajgásában és igaza tudatában küzd rettenthetetlenül ideáljáért : az ép, keresztény nemzeti Magyarországért. —ági. i 9 bulgeroii nem mozgósitnnah Görögország ellen ü bulgár hövetség cáfolata Budapest, február 9. A budapesti bulgár követség közli: Teljesen alaptalanok azok a külföldi lapokban közölt hirek, amelyek sfcerint Bulgária háborúra készül Görögország ellen s a görög határon tüzérséget és gyalogságot vont össze. A bulgár kormány hiven ragaszkodik eddigi békés politikájához s a thráciai kérdés megoldását a nagyhatalmak bölcs belátására bizzák. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése Budapest, február 9. A nemzetgyűlés mai üléséi délelőtt 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Bemutatja dr. Horváth Emil újonnan megválasztott kecskeméti képviselő megbizóievelét. Napirenden a közszolgálati alkalmazottak fizetésjavitási javaslatának vitája szerepel. Barla Szabó József hangoztatja, hogy mindenkinek kötelessége elősegiteni a tisztviselők helyzetének javítását, az ország érdekében. Elitéli azokat, akik a benyújtott javaslat tartalmát célzatos ferdítésekkel ismertették az országos sajtóban. A tisztviselők csupán drágasági pótlékjuk 100 százalékát kapják meg fizetésjavitás cimén a javaslat szerint. Az is ferde beállítása a javaslatban foglaltaknak, hogy a pénzügyminiszter azért léptet életbe magasabb adókat, hogy abból a fizetésrendezés költségeit fedezze. Az adóemelésnek semmi köze sincsen a fizetésjávitáshoz. A forgalmi adó felemelését különben egyenesen a fogyasztók, tehát a tisztviselők szempontjából is elitéli, mert azt az eladók áthárítják a vevőközönségre. Elsősorban a tisztviselők tömegére. Tehát tulajdonképen egyik kezével ad az állam, mig a másik kezével ugyanakkor visszaveszi kamatostul, amit adott. A háromszoros lakbéremelést sem szabad keresztül vinni, mert a közalkalmazottak „javított" fizetésükből sem tudják megfizetni a felemelt lakbéreket. A javaslat második része a tisztviselők létszámának csökkentésével foglalkozik. Akik ezt követelik, nem gondolják meg, hogy minden elbocsájtott tisztviselő a munkanélküliek számát gyarapítja. Az elbocsájtásnál a kormánynak figyelemmel kell lenni a tisztviselők egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira. A javaslatot általánosságban elfogadja. Hornyánszky Zoltán szintén elitéli azokat, akik alaptalanul, összefüggésbe hozták a forgalmiadó felemelésének ügyét a közalkalmazottak fizetésjavitásával. Nézete szerint ezt ugy kellett volna e.hárítani, hogy a forgalmiadó megkétszerezéséről szóló javaslatot hamarább kellett volna a Ház elé terjeszteni, mint a közalkalmazottak fizetésjavitási javaslatát. A forgalmiadó javaslat három súlyos hibát tartalmaz. Ezek között legelső az, hogy a forgalmiadó megkétszerezése által maga a kormány követ el súlyos árdrágítást minden téren. Második súlyos hibája a javaslatnak, hogy nem szociális, mert minden terhét a fogyasztók tömegére háritja. A tisztviselői fizetésjavitásról szóló javaslatot nem fogadja el általánosságban sem. Kiss Menyhért a javaslat második szakaszára vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy elsősorban azokat a tisztviselőket bocsássák el, akiknek kinevezése a Károiyi kormány uralma idején történt és azokat, akiknek magánvagyonuk van. A tőrvényjavas'atot általánosságban elfogadja. Ereki Károly személyes kérdésben szólal fel. Szilágyi Lajos tegnapi beszédének rávonatkozó részleteire válaszol. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter a sütőipar szabályozásáról szóló javaslatot nyújtja be. Szilágyi Lajos a tisztviselői kérdés megoldásánál kívánja a hadviselt tisztviselők érdekeinek szemelőtt tartását. A javaslatot általánosságban elfogadja. Egri Nagy János előadja, hogy a tisztvisejőosztály olyan nagy szolgálatokat tett a nemzetnek, amelyekért méltán számíthat a nemzet hálájára. Csodálkozik azon, hogy akik a tisztviselők ellen izgatnak, azok n.ind arra hivatkoznak, hogy a nemzet nem birja el a nagy adókat, tehát a tisztviselőkérdést csakis elbocsájtással lehet megoldani. Nem érti, hogy ezek a nagyvagyonu indítványozók miért nem léptek elő még azzal az indítvánnyal, hogy saját magánvagyonukból támogatják a tisztviselőket. Elvárja a kormánytól, hogy ezzel a javaslattal megfelelőképen rendezi a nyugdijasok ellátását is. Okvetlenül intézkedni kell aziránt is, hogy azok a nyugdíjas tisztviselők, akik megszállott terülelekre költöznek el, ott is megkapják nyugdijukat. A javaslatot általánosságban elfogadja. Fáy Gyula kifejti, hogy sürgősen segíteni kell a tisztviselőkön, akik az állam társadalmának egyik legnépesebb osztályát alkotják. Ma az állami alkalmazottak nem csak biztos jövöt, de még biztos megélhetést sem kapnak. Ezt nem szabad tétlenül nézni tovább. A segítségnyújtás kérdését haladéktalanul meg kell oldani. A tisztviselők létszámának elbocsájtás által való csökkentése ellen csak a kényszerítő körülményeknél fogva nem tiltakozik. Kívánja azonban, hogy az elbocsájtás a tisztviselők alábbi minősítésének megfelelő sorrendben történjék : Felmenthetők a szolgálat alól, 1. Akik törvény szerint is elérték a nyugdíjazás korhatárát. 2. Akiket 1918. november elseje óta nevezték ki. 3. Akik 1918. november hó elseje óta fegyelmi vizsgálat következtében büntetést kaptak. 4. Akik kedvező vagyoni viszonyok között vannak. 5. Olyan női alkalmazottak, akiknek kereső férjük van. 6. Azok a közalkalmazottak, akiknek más, megélhetést biztosító képzettségük van. 7. Akik 5 évnél nem régebbi idö óta állanak az állam szolgálatában. 8. Akik nyugdíjaztatásuk esetén már illetményeik 90 százalékát kapják meg nyugdíj fejében. A javaslatot általánosságban elfogadja. Budaváry László is a javaslat érdekében szólal fel. Kifejti, hogy a jövőben a rossz megélhetési viszo-