Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-10 / 33. szám

2 t Kőrösvidék Békéscsaba 1^52. február 10 nyok következtében a kis polgár­emberek nem törekszenek arra, hogy fiaikat áldozatok árán is képeztes­sék, aminélfogva a vezetőhelyeken ismét csak azok nyomulnak majd előtérbe, akiknek pénzük és össze­köttetésük van. Minthogy több szónok nem jelent­kezett, az elnök a javaslat általános vitáját berekeszti. 3 pópa a magyar katholikusokhoz Róma, jan. 9. A külföldi bíborosok is egymás­után üdvözlik az uj pápát. Igy Né­metország, Franciaország, Anglia, Spanyolország, Belgium, Lengyel­ország bíborosai tolmácsolták már az illető országok katholíkusainak hódolatát. Magyarország katholikusai nevé­ben Csernoch János üdvözölte XI. Piust, aki a biboroshercegprimás szavaira melegen válaszolt: — Nagy örömömre szolgál — mondott — az a szeretet, amely­nek Magyarország katholikusai részéről bíboros ur kifejezést adott. Mindig szeretettel fogok gondolni arra az országra, amely a háború alatt és a háború után annyit szen­vedett és amely romboió forradal­mak szomorú pusztításait volt kénytelen végigszenvedni. Kívá­nom, hogy az igazi béke napjai virradjanak végre erre az országra és apostoli áldásomat küldöm magyar híveimnek. Lloyd George nem helyesli a kaíonai szövetségeket A gónuai konferencián valamennyi európai állam résztvesz -­A törők-görög békeközvetités — Egyiptomban és Indiában veszedelmes a helyzet London, február 9. Lloyd George az alsóházban tar­tott beszédében kijelentette, hogy Nayybritannia, Francia­ország és Belgium egyez­ményét nézete s«erint\nagy hiba volna, noha több ol­dalról kívánják, offenzív vagy deffenziv szövetséggé kibővíteni. A háboru» óta mindig az volt a tö­rekvése, hogy kijussunk azokból a kato­nai szövetségekből, ame­lyek Európát fegyveres táborokba osztották, ami m. világ békéjét inkább fenye­gette, mint biztosította. A génuai konferenciáról azt mondta, hogy Európa mostani gazdasági viszonyait csak közös erőfeszítéssel lehet megváltoztatni. Ezért javasol­ták ezt a konferenciát, amelyen Európa valamennyi országa részt­vesz. Németországot nem lehet ki­zárni, még pedig földrajzi helyzete, nagy segélyforrásai és a német nép kiváló tulajdonságai miatt. Orosz­országot sem lehet kizárni, mert mindaddig, amig Keleteurópa az összeomlás stádiumában van, Közép­európát sem lehet talpraállitani. Reméli, hogy a konferencia jelenté­keny haladást jelent majd a gazda­sági újjáépítés mezején. Lehet, hogy a konferencia Európára nézve oly következményekkel jár, amelyek a washingtoni konferenciának a távol Keletre vonatkozó megállapodásaitól nem igen fognak különbözni. A lefolyt tizennyolc hónap alatt hiába próbálták meg, hogy a Török­ország és Görögország közt folyó végzetes harcnak véget vessenek. Az angol, francia és olasz külügy­miniszter konferenciájáról azt hiszi, hogy a hatalmaknak bizonyos felté­telekben kell megállapodniok, hogy az ügyet ugy Görögországra, mint Törökországra nézve igazságosan elintézhessék. Egyiptomról Lloyd George továbbá azt mondta, hogy az egyiptomi mi­niszterekkel való tárgyalásoknál az angol kormány meglehetősen messze ment az önkormányzatra vonatkozó egyiptomi kívánságok tekintetében és csak azt követeli, hogy ezek az előjogok neki kárára ne valjanak. Az angol csapatokat Egyiptomban nem lehet nélkülözni. Indiában fenyegető a helyzet. El­érkezett az ideje, hogy Indiában a törvények tiszteletének érvényt kell szerezni. Ellentétes vélemények a választójogi bizottság kompromisszumáról (Budapest, jan. 9.) A ma délelőtt tartott választójogi bizottsági ülés eredményéről ellentétes vélemények kerültek forgalomba. Gaál Gaszto­nék biznak a kompromisszumos megegyezés sikerében, mig gróf Andrássy Gyula szerint az ellenzék három fontos kérdésben nem adja fel eredeti állásfoglalását. Nincs megegyezés ai osztrákokkal (Budapest, febtuár 9.) Schober osztrák kancellár budapesti utjának elmaradását azzal magyarázzák, hogy a magyar-osztrák tárgyalások ered­ménytelenül szakadtak meg. A meg­egyezés elé elháríthatatlannak látszó akadályok gördültek. A pénzügyi kérdések megoldása az osztrákok merev állásfoglalása következtében lehetetlen. A japán követ a kormányzó előtt (Budapest, február 9.) Kumataro Konda japán követ ma délelőtt fél 12 órakor tisztelgett az ország kor­mányzójánál, akinek bemutatta meg­bízólevelét Az ünnepélyes aktusnál a magyar kormányt Bánffy Miklós gróf külügyminiszter képviselte. Görög-bolgár háború fenyeget (Szófia, február 9.) A Tribuna athéni távirata szerint Bulgária a görög határon összpontosította tar­talékjait. Görögország hasonló lépés­sel válaszolt, amire a bolgárok ko­mitácsi bandákat hoztak a határra, amelyek a görög vasutakat több ponton elpusztitották. Szigorú ellen­intézkedések történtek. Az elpusztított francia teriilet újjáépítése (Paris, febr. 9.) Reibel, a felsza­badult területek minisztere, a ka­marában jelentést tett az elpusztított területek újjáépítése céljából teljesí­tett francia munkálatokról és kije­lentette, hogy 280.000 elpusztított és 422.000 megrongált ház közül 1921. január elsejéig 287.000 és 1922. január elsejéig 335.179 házat újra építettek, vagy kijavítottak. Az 53.000 kilométer megrongált ország­utból31.965 kilométert ismét jókarba helyeztek. A 4977 elpusztított mű­tárgy közül 1921. január elsejéig 2153-at és 1922. január elsejéig 3175-öt, az elpusztított 1112 kilo­méter hajózási útból 1921. január elsején 786 kilométert és 1922. ja­nuár elsejen 1027 kilométert ismét helyreállítottak. A húsznál több mun­kást foglalkoztató ipari üzemek kö­zül 4048 pusztult el. Ezek közül j 1921. január elsejéig 3543-at és 1922. január elsejéig 3986-ot ismét üzemképessé tettek. Ezek 23.424 munkást foglalkoztatnak, ami a há­ború előtti létszám felének felel meg. Az elpusztított földmivelési terület 3.127.000 hektár, ebből 1921. január elsejéig 2.816.000 hektárt és 1922. január elsejéig 2.900.000 hek­tárt ismét müvelés alá fogtak. Je­lenleg több mint másfélmillió hektár van bevetve. GONDOLATOK * * * Mi van ma ? 1922. február IO., péntek R. kath.: Skolasztik. Prot.: Elvira. Napkelte 7 óra 17 perckor • nyugta 17 óra 13 perckor (5-13). Holdkelte 15 óra 35 p. (délután) nyugta 5 óra 47 perckor (reggel) Délután 6 órakor a Honvédelmi Párt «• intéző-bizottságának értekezlete. A belügyminiszter felfüggesztette a kunszentmiklósi és gödöllői főszolgabírókat [Budapest, nov. 9.) Förster Lajos kunszentmiklósi főbíró ügyében — ennek egy hírlapi nyilatkozatával kapcsolatban — Rassay Károly in­terpellált tegnap a nemzetgyűlésen. Ma délután Milcsevics János tette szóvá Szilágyi gödöllői tiszteletbeli főszolgabíró súlyos visszaéléseit, amelyeket Kerepes községben kö­vetett el. Mindakét ügynek igen nagy visszhangja támadt ugy a po­litikai életben, mint a sajtóban. Klebelsberg Kunó gróf belügymi­niszter ma este a választójogi bi­zottság ülése után tudósítónk kér­désére, hogy mi történik a két fő­szolgabíró ügyében, a következőket jelentette ki: — Mindkét ügyben a fegyelmit elrendeltem. A két fős zolgabirót ál­lásától feifüggesztettem. Németország fizeti a fóvátételi részleteket (Paris, febr. 9.) (Havas.) A Temps jelentése szerint a német kormány 31 millió aranymárkat fizetett. Ilyen fizetést a kormánynak «a jóvátételi bizottság cannesi határo­zata alapján az ideiglenes fizetési haladék ideje alatt január 15-én és február 15-én esedékes részletekre tiz-tiz naponkint kell teljesítenie. A jóvátételi-bizottság határozatának meghozatala óta ez már a harma­dik fizetés. Általános választói jog. Most folyik a nagy választójogi vita a kiküldött bizottságban. Nagy a küz­delem, hogy kinek adjanak szava­zati jogot, hogy mennyire terjesszék azt ki. Azok, akik mindig szeretnek nagyhangon beszélni, ha van joguk hozzá, akkor a bizottságban, ha ott nem lehet, akkor ahol csak alkalom kínálkozik rá, szüntelen azt hangoz­tatják, hogy a nép ezt, meg azt akarja ... A nép nem türi, hogy kizárják az alkotmány sáncaiból . . . A nép jogos követelése, hogy álta­lános legyen a szavazat. Hát én valamivel többet jártam a nép között, mint az a sok szoba­| politikus vagy kiváltképpen az a j sok kosorru pesti „népboldogító", i de én ugy gondolom, hogy ez a ! szegény jó magyar nép legutoljára | gondol a szavazati jogra. Sokkal komolyabb kívánságai vannak: Ad­janak neki munkát, jó, puhakenyeret adó munkaalkalmat, építsenek sok kislakást, taníttassa gyermekeit lehe­tőleg egészen ingyen az állam, gon­doskodjanak arról, hogy sohase le­gyen kénytelen munkanélkül ődönge­nie. . . és akkor akár füstre tehetik ő tőle a választójogot. Ellenzéki uraimék azt gondolják, hogy az a nép, amelyiknek ők szok­tak juhokat beszélni a hasába. Nem. Az a mindég politizáló utcatöltelék nem a magyar nép. A magyar nép nem szavazni akar, hanem élni, tisz­tességes, kemény, de becsületesen megfizetett munkából akar jól meg­élni. Aztán akár sohase is szavazzon. * A tisztviselők fizetésrendezéséről Ír­nak most az összes lapok. Meg kell állapi­tanunk, hogy megértessel és szeretettel. Hiszen valóban lelketlenség volna sajnálni azt a kevéske segítséget, amit ez a háború óta állandóan nyomorgó osztály kap. De egy dolgot alá kell huznunk. Most nemcsak a tisztviselők, hanem általában a közalkalmazottak segítségéről van szó. — Nemcsak a birók, tanárok, tanitók, városi-, megyei és állami tisztviselők, nemcsak a vasúti tisztek, szóval az u. n. uadrágos emberek segítségére fordítják a milliókat (ez -csak a sokkal kevesebb csoportja a közalkalmazottaknak) hanem épp olyan arányban kapnak abból a szolgák, altisz­tek, utkaparók, gátőrök, vasúti bakterek, fékezők, levélhordók stb. stb. szóval a nagygondu, de mindig kisfizetésű kisem­berek egész légiója. Sőt ugy az állami ellátás, mint a rendkivüli segély oroszlán­része éppen ezeknek a kisebbrangu köz­alkalmazottaknak jut, mert hiszen ők van­nak sokkal többen, mint a magasabbrangu tisztviselők. Ezt csak azért, mert sokan azt hiszik, hogy az állam millióit az „urak"-nak adják. Alég hangoztatják is ezt lelkiismeretien izgatók. Nem, azok az urak, akik ebből a segélyből kapnak, épp ugy megérdemlik, hogy adjon nekik az állam valamit, mint azok a kisemberek, az államnak alacso­nyabbrangu alkalmazottai, akik amazokkal egyforma hűséggel dolgoztak sokszor meg­alázottan, mindig rosszul fizetve — meg­próbáltatásunk legnehezebb óráiban is. Tehát nem' az „urak''-nak, hanem az állani mindenrangu közalkalmazottainak kell a gyorssegély, mely mindig későn jön. * A nők választójoga felett is sok a vita. Vájjon Kell-e nekik adni szavazati jogot vagy sem ? Kelle-e bővíteni ezen jogaikat, vagy a régit is el kell venni tőlük? Rosenbergi; Németh férfi és noiszabók Békéscsaba, flndróssl-uf ZZ. ajánlják dúsan felsze­relt szövetraktárukat az elegáns bölgy és uri közönség figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom