Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-31 / 25. szám

Békéscsaba, 1922. január 31. Kedd lll. évfolyam 25. szám. SZSJtKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : SO. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Leszámolás Hová lett a büszke magyar öntudat ? Hol van a magyar önérzet ? Hová lett a millenáris Magyarország ? A földtekéről letörölték. A helyén egy csúnya folt maradt és ezzel el vagyunk intézve. A folt a csonka -Magyarország. Igy gondolták, igy képzelték ellenségeink. De nem igy fesz! A nemzetek életében, a nemzetek történetében még emberöltők is csak pillanatnyi időt jelentenek, de a mi életünkben ez a mai idő egy örökkévalóság, aki ezt csak egy gondolattal is' meghosszabbítani akarja, az nemzetének sírásója lesz. És mit tapasztalunk, mit látunk ? A nemzetgyűlésen, ahol az ország sorsát kellene irányítani, a törvényhozók érzik az elmúlás, az enyészet fuvalatát, tudják, hogy következik a tetemrehívás, következik a számonkérés és a nemzet ítélőszéke előtt meg kell jelenniök, számot kell adniok választóiknak, hogy mit végeztek ? Ez a leszámolás! Ezt a leszámolást rendesen megelőzni szokta a nagy mosakodás, amit parlamenti nyelven ugy szoktak kifejezni, hogy: hazabeszélés. A képviselők most önmagukat akarják fehérre mosni — hazabeszélnek a választóiknak, hogy ők milyen ártatlanok, hogy ők minden jót akartak cselekedni a haza érdekében, de a többiek ezt megakadályozták, tehát nem ők a hibásak, hanem a többség ! Igen ám ... de a többség minden egyes tagja igy külön-külön is hazabeszél és mi hallgatók, mi választók jogosan azt kérdezhetjük, hogy hát hol is az a többség és kik azok, akik a becsületes, jószándéku munkát az ország érdekében megakadályozták ? Urak, urak I Képviselő urak I Ne játszunk szembekötősdit ! Mindennek van határa. Mi váiasztók akkor, amikor a bizalmunkért a képviselő urak hozzánk fordultak és a keresztény eszme magasztos jelszavainak folytonos hangoztatása mellett Ígéretet tettek, hogy a keresztény Nagymagyarország újraépítésének munkáján ból részt követelnek, mi szívesen állottunk az eszme szolgálatába és mandátumot adtunk a képviselő uraknak. De méltóztassanak megengedni nekünk, hogy mi mint munkaadók is élhessünk azzal az elemi joggal, ami minket megillet, hogy megkérdezhessük : mit végeztek ? A beszámoló igen könnyű. A beígért nemzetépítő munka a nagy nyilvánosság előtt ment volna végbe. A monumentális nagy építkezésnek legalább a fundamentumát már lerakni kellett volna. És mit látunk ? Nemcsak, hogy hozzá sem fogtak, hanem még a talajt is megrongálták. Nem szükséges e leszámoláshoz segítséget kérni, sem a müveit, sem a műveletlen külföldtől. A számadás igen egyszerű. A felelősséget sem kell egymásra hárítani. Mindenki felelős. Felelősek vagyunk mi is választók, hogy vakon bíztunk azokban, akik annakidején hangzatos frázisok és szemforgatások mellett a nemzetrontó elemeknek a felelősségrevonását ígérték és azután lassan-lassan keblükreborulva valósággal összeházasodtak velük. Manapság már egész nyíltan a liberalizmus vizén eveznek és hangos kurjongatások mellett a tó közepéről fenyegetőznek, hogy majd a leszámoiás napján terrorcsapatjaikkal fognak megjelenni I Mintha 1918. év őszét imánk! Fenyegetnek. Terrorizálnak. Bíznak a magyar nembánomság ősi átkában, azt gondolják, hogy ennek a nemzetnek már úgyis minden — mindegy I De most az egyszer igazán csalódni fognak. Elég volt. Nem engedjük magunkat birkamódra vezettetni. Nem kívánunk semmi lehetetlent. De követelni fogjuk, hogy a nemzet sorsát intéző férfiak, a megválasztandó képviselők, ugy egyéniségük, mint rátermettségüknél fogva is minden tekintetben megfelelő garanciát nyújtsanak arra nézve, hogy a nemzeti eszme, a magyarság jól felfogott érdekében, minden melléktekintet nélkül érvényesülni fog. A szomorú tapasztalat megmutatta, hogy az ígéretekre adni semmit sem lehet, mert ezeknek az ígéreteknek a kutforrássa rendszerint csak az egyéni érvényesülés lehetőségéből fakad. De a tapasztalat megmutatta azt is, hogy van a nemzetnek egy olyan hatalmas rétege, amire építeni lehet. Ez az Ébredő Magyarság! Ez az a szikla, ez az a sziklaszilárd fundamentum, amin a jövendő keresztény „Nagymagyarország" felépülni fog. Más megoldás nincs! Itt az idő! Válasszatok! Szabadság, vagy szolgaság — fegyver, t vagy bilincs között! Történelmi időket élünk. Most dől el a nemzet sorsa. A mai rendszer a sirhoz vezet, ahol elpusztulunk és nem lesz többé feltámadás! Az „Ébredő" eszme a nemzet hajn?lhasadását jelenti, ennek diadalmas bevonulása meg fogja teremteni minden magyar sóvárgó vágyainak eszméjét a keresztény Nagymagyarországot. Remetei Kővári János. A nemzetgyűlés hétfői ülése Budapest, jan. 30. A nemzetgyűlés hétfői ülését Botilik József alelnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg. Az ipartörvény revíziójához Egri Nagy János szólal fel elgőnek. Nézete szerint ha azt akarjuk, hogy mentől több kisgazda legyen, akkor azt is kell akarnunk, hogy minél több kisiparos is legyen. Elismeréssel adózik Hegyeshalmi kereskedelemügyi miniszternek a javaslat benyújtásáért, ami által iparunk a nyugati államokénak nyomába lép, sőt a tanoncképzés terén felül is múlja azokat. A kisiparosokat bele kell kapcsolni a szövetkezeti életbe, ami lehetővé tenné számukra olcsó anyag beszerzését és előleg biztosítását. El kell venni minden olyan nagybirtokot könyörtelenül, amely nem áilit mezőgazdasági gyárakat. A törvényjavaslatot elfogadja s határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy vizsgálják felül az 1920. augusztusa óta kiadott iparigazolványokat. Elnök felolvassa a szent kollégiumtól a pápa elhunyta alkalmából küldött részvéttáviratra érkezett választáviratot. Grieger Miklós örömmel .üdvözli az ipartörvény revízióját, amely komoly munka, de kár, hogy hatása csak évek múlva válik érezhetővé, holoit a kisiparnak azonnali segítségre volna szüksége. A törvényjavaslatot elfogadja. Ötperces szünet után Gadl Gaszton személyes kérdésben szólal fel. Foglalkozik január 20-iki eseményekkel. Hálás köszönetet mond a Háznak az iránta megnyilvánult nagy bizalomért. Oláh Dániel elfogr.dja az ipartörvény javaslatot. Beszéde alatt Gadl Gaszton a Ház hangos éljenzése közben elfoglalja az elnöki széket. Koródi Katona István nem helyesli, hogy a kormány nem helyezi egészen hatalyon kivül a régi ipartörvényt. A javaslatot általánosságban elfogadja. Elnök a javaslat altalános vitáját berekeszti, minthogy a többi feliratkozott szónokok nincsenek jelen. Nyilvános választás rendeleti alapon ? (Budapest, jan. 30.) A kisgazdapártban és kereszténypártban szó | volt arról, hogy ha az ellenzék j obstrukciója következtében nem sij kerül a választójogi törvény megszavazása, akkor rendeleti alapon nyilvánosan ejtik meg az uj választásokat. Anglia önállóságot kinál Egyptomnak (London, jan. 30.) Az angol kormány nem hajlandó erőszakosságoknak szabad folyást engedni, ellenben készségesen eltűri, "hogy EgypI tom önálló állammá alakuljon és külön parlamentje és külügyminisztere legyen. Presbiteri gyűlés A békéscsabai ág. h. ev. egyház képviselőtestülete f. hó 30-án d. e. 9 órakor nagyjelentőségű gyűlést tartott dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes és Korossy László felügyelő vezetése alatt. A néhai Korén Pál halálával megüresedett lelkészi állás betöltése, illetőleg ezen állás betöltésére vonatkozó hivány megállapítása volt a legfontosabb tárgy. Tudvalevő, hogy ebben az ügyben már régen folyik tárgyalás s az volt az irányzat hogy az elhunyt lelkész állását a réginél jóval kisebb fizetés biztosításával töltetik be. E szándékáról a csabai presbitérium értesítette is a bányakerületi püspökséget. A gyűlés első pontja dr. Raffay Sándor püspök terjedelmes leirata volt, amelyben főpásztori szeretettel figyelmezteti a presbitériumot arra, hogy a hivány megszerkesztésénél ne tévessze szemelől a törvény rendelkezéseit. Az éljenzéssel fogadott püspöki leirat után Korossy László ismertette a kiküldött bizottság javaslatát a lelkészi állás betöltése körül felmerülő ügyekben. Eszerint: 1. Az uj állás javadalma legyen 100 q buza, 30 hold (1100 m^föld használata s évi 1310 K. 2. A lelkészt felmenti az egyház a segédlelkész tartásának kötelezettsége alól. 3. A régi fizetésből fennmaradó 90 q búzát és 22 hold föld haszonélvezetét a három kisebb jövedelmű lelkészek fizetésének javítására fordítják. 4. A három kisebb javadalmu lelkész rendkívüli segélyeit érintetlenül meghagyják, de azt évről-évre kell megszavaznia a presbitériumnak. 5. Az elhunyt Korén Pál lelkész félévi fizetését a hátramaradottaknak — mivel azok önálló keresettel bírnak — nem fizetik ki. Elsőnek Linder László lelkész szólalt fel, aki indítványozta, hogy az első javaslat mellett tartson ki a presbitérium, amely javaslat a mostaninál jobban csonkítja meg a hiványt. Ezután hosszú, néha-néha kissé heves vita indult meg. Vidovszky Kálmán, Kerepeczky György, Nóvák György azt hangoztatták, hogy érintetlenül kell hagyni a régi fizetést, hadd legyen ezentúl is kimagasló állás a csabai papi állás s legyen eleve kizárva minden — ellenségeskedést könnyen teremtő felebbezési láncolat. Kraszkó Mihály, Áchim László, Bohus M. György, Horváth Mihály és Kiszely György a bizottság jelenlegi javaslata mellett foglaltak állást. Korossy László ajánlotta, hogy a készpénzfizetést 4000 K-ra emeljék fel. Ezt az indítványt pártolta Szeberényi Lajos Zs. is.