Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-31 / 25. szám

2 Körásvidék Bcftgscsafoú. 1922. január 31 Hosszú vita után végre is a bizottság javaslatát fogadta el a képviselőtestület. Pedig valószínű, hogy a felsőbbség nem fogja jóváhagyni ezt a határozatot, amelyet hiványcsonkitásnak minősít. A Korén Pál hátramaradottal számára kiutalandó illetékek ügyében is a javaslatot fogadta el a presbitérium. Szó volt a Koren-féle paplak kiürítéséről is. A püspökség fogja sürgetni a kormánybiztosság utján a kiürítést ugy, hogy4l lelkészlak időre rendbehozható legyen. Az adóhátralékra vonatkozólag kimondották, hogy a hátralékos termelők az adóbuzát 2300 K, a háztulajdonosok 1200 K, a vagyontalanok 800 K váltságárban kötelesek megfizetni. Templomadó hátralék után késedelmi kamatot csak 1923. jan. 1-től szed az egyház. BBKIillílllIillIliillii'''' Széchényi püspök főpásztorrá szenteltetésének huszadik évfordulója Folyó év február hó 2-án ünnepli meg gróf Széchenyi Miklós nagyváradi megyéspüspök püspökké szentelfetésének huszadik évfordulóját. Ez alkalommal elvonulva, itt Gyulán tartózkodik. Mindenkor az volt a törekvése, hogy egyházmegyéjének szükségleteit felismerje és a felismert szükségleteket kielégítse. Egyházkormányzásának első éveiben, a béke boldog idejében siker koronázta törekvéseit. Plébániákat létesíttetett, templomokat, iskolákat épittetett. Az akkori értékek mellett nagy alapítványokat tett. Hogy bizonyságát adja ezen évfordulón Isten iránti hálájának, egyházmegyéje iránt való szeretetének és annak a változatlan törekvésének, hogy egyházmegyéjéről tőle telhetőleg gondolkodjék: egyházmegyéje magyar közigazgatás alatt levő részének 2,500.000 koronát adományozott, legnagyobb részét az orosházi templom, a nagyszénási plébánia és templom építésére, a már eddig is juttatott adományainak növelésére. A román közigazgatás alatt levő részének egyházmegyei és tanügyi céljaira 500.000 leüt biztosított, külön is kiterjesztve figyelmét a sokat nélkülöző, érdemes hitközségi tanítókra, akiket főpásztori elismerésben kiván részesíteni. Konferencia a kereszténypártban (Budapest, jan. 30.) A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este 7 órakor konferenciát tart a választójogi javaslat ügyében. A konferencián jelen lesz a belügyminiszter is. Mi van ma ? 1922. január 31., kedd R. kath.: Nol. Péter. Prot.: Virgil. Napkelte 7 óra 31 perckor nyugta 16 óra 57 perckor (4'57). Holdkelte 8 óra 47 p. (reggel) nyugta 8 óra 42 perckor (18'42 este) Este fél 8 órakor: Színházi előadás. Iparosok a kontárok ellen Özv. Propper Gézáné előterjesztése az iparkamara előtt Békéscsaba, jan. 30. Köztudomásu tény, hogy nagyon sok kisiparos mondott le iparengedélyéről az utóbbi évek nehéz |adózási és kereseti viszonyai miatt és a lemondottak nagy része dugva folytatta iparát, engedély és adózás nélhül. Ez a szomorú jelenség különösen a nőiszabó iparban vált igen nagy mértékben észlelhetővé. A nőiszabó iparosok megalakították szakosztályukat az Ipartestület kebelében, élükön özv. Propper Gézánéval, aki élénk tevékenységet fejtett ki a nőiszabó iparnak a kontároktól való megtisztítása érdekében. Kezdeményezésére a szakosztály második értekezletén már egy 50-60 nevet tartalmazó jegyzékét nyújtották be az iparigazolvány nélküli, tehát iparuk után nem adózó, kontár var

r rónőknek. Özv. Propperné felterjesztést dolgozott ki, amelyet a szakosztály magáévá tett és eljuttatott a szegedi iparkamarához és a szövetség budapesti központjához. Felterjesztésében előadja, hogy sok panasz hangzik el az utóbbi években az adózó nőiszabóiparosok körében amiatt, hogy munkakönyvvel és a megkívánt 2 évi gyakorlattal rendelkező varrónők (legnagyobbrészt 18 és 35 év körüliek), nem váltanak iparjogot, hanem részint házakhoz járva, részint pedig saját lakásukon iparengedély nélkül, mint kontárok, aránytalanul nagy haszonnal folytatják iparukat. Ezáltal nemcsak a közterhek alól vonják ki magukat, hanem olyan nagy előnyben vannak az adózó iparosokkal szemben, hogy ezek nem vehetik fel a kontárokkal a versenyt jövedelem tekintetében. Az államra nézve sem lehet közömbös, hogy ennyi munkaképes, jelentékeny keresetű adóköteles teljesiti-e kötelességét, avagy elbújik az adózás elől. Ezért elhatározza a szakosztály, hogy országos mozgalmat indit, amelyben részvételre hivja fel az ország minden érdekelt nőiruhakészitőjét s kéri hozzá az országos szövetség központjának a támogatását is hogy ilyenformán egy táborban forduljanak a kereskedelmi miniszterhez orvoslásért. Hasson oda a kereskedelmi miniszter, hogy az ipartörvény revíziója által kényszeríttessék minden iparüző arra, hogy iparengedélyt váltson s a közterhekből méltányos arányban vegye ki részét, tekintet nélkül arra, hogy saját otthonukban vagy rendelőik lakásán dolgoznak-e. Különösen fontos ennek a biztosítása az állam és az iparfejlesztés érdekében azért, mert az önálló iparosok nevelik az uj iparosnemzedékeket a tanonctartás és a segédek továbbképzése által. Kéri végül a szakosztály (elnöknője előterjesztésében) a központi elnökséget, hasson oda, hogy most, amikor az ipartörvény revízióját tárgyalja a nemzetgyűlés, orvosolják a női szabó iparosoknak ezt a sérelmét is. Özv. Propperné a szakosztály nevében ugyanily értelmű felterjesztéssel fordult Pálffy Dánielhez, mint az ipartestületek országos elnökéhez. Ez ügyben érkezett meg vasárnapra dr. Landensburg Jenő szegedi kamarai másodtitkár, akinek jelenlétében értekezlet volt az ipartestületben. Ismertette a női szabók sérelmeit és kifejtette, hogy az ipartörvény és az ujabb rendeletek kevésbé szigorú értelmezése tette lehetővé a kontárkodás kifejlődését. A női ruha varrést bizonyos tekintetben háziiparként kezelik. Több felszólalás után megállapítja, hogy a kontárkodás í nemcsak a női szabóságnál, hanem a többi iparágakban is jelentkezik, ígéretet tesz, hogy az iparkamara felterjesztéssel keres orvoslást az iparosok sérelmei ellen és intézkedik, hogy vonják meg pontosan a határt a háziipar és az üzletszerű ipargyakorlás között. Ismerteti ezután a fényűzési és forgalmiadók ujabb módosítását, amely közvetlenül a cukotkakészitőket, a mézeskalácsosokat és a kárpitosokat érinti. Végül bejelenti, hogy az iparkamara ipari szaklapot indit, amelyhez kéri az iparosság támogatását. Sajígyárat alapítanak a Kisgazdák A Békésvármegyei Gazd. Egyesületben merült fel egy sajtgyár létesítésének eszméje Békéscsabán, annak következtében, hogy egy bajor sajtgyáros érdeklődött az itteni viszonyok iránt azzal a szándékkal, hogy itt gyárat létesít. A békéscsabai Kisgazdák élelmes vezetői azonnal felismerték, hogy az ilyen mezőgazdasági ipar létesítése elsősorban maguknak a gazdáknak érdeke és nem volna szabad engedni, hogy az általuk termelt tej jövedelméről a tejfelt, a feldolgozás nyereségét más, vagy éppen idegen szedje le, hanem a gyárat maguknak a tejet termelő gazdáknak kellene megcsinálniok. A Kisgazdák Bankja is átértette a gazdák érdekét és kezébe vette a sajtgyár ügyét, kiküldvén egy bizottságot Sopronba, hogy ott tanulmányozzák a nyugatmagyarországi kisgazdák teljesen korszerű, gyönyörű sajtgyárát, amely 6 év óta a legkiválóbb sikerekkel működik, mind nagyobb mértékben szorítva ki a külföidí sajttermékeket az országból. A kiküldött bizottság vasárnap számolt be a kisgazdaegyletben értékes tapasztalatairól és erre az alkalomra meghívta a soproni sajtgyár igazgatóját is, hogy ez a kiváló gyakorlati szakember is tájékoztassa a gazdákat a sajtgyár feltételeiről. Előbb Kovács Mihály számolt be a kiküldött bizottság tapasztalatairól, majd Soós István sajtgyári igazgató ismertette a soproni sajtgyár szervezetét, fejlődését, működését és a központi tejfeldolgozás rendkivüli előnyeit a kisüzemekkel szemben. Meggyőzően mutatta ki, hogy megcsonkított hazánknak fokozottabb mértékben súlyt kell heluez:iie arra, hogy a szemtermelés mellett az állattenyésztést is minél nagyobb mértékben felkarolja, mert a szomszéd államok elmaradottsága és primitív berendezkedése folytán a mezőgazdasági ipar terén nekünk még belátható időn belül nem kell versenytől tartanunk, ellenben a széntermelésben mind nagyobb versennyel állunk szemben, ugy, hogy rövidesen tapasztalnia fog kelleni a gazdáknak a tisztán gabonatermelésre fektetett termelés tarthatatlanságát. Rámutatott, hogy a tehenészetek felállítása mesterséges takarmánytermelést tesz szükségessé és trágyát is eredményez, ezek a körülmények pedig lehetővé teszik kisebb területű nagyobb gabonatermés elérését, egyrészt a jobb vetésforgó, másrészt a többet trágyázott föld segítségével. A tejtermelés tehát sok oldalú nyereséget jelent a gazdáknak, de annak alapfeltétele a biztos értékesités lehetősége, amit viszont egyedül a feldolgozás, a sajt- és vajgyártás biztosithat. Felhívta a jelenlevő gazdákat, hogy a hallottakat közöljék a gazdatársaikkal és igyekezzenek tájékozódni aziránt, hogy hány liter tejet tudnának naponként biztosítani a sajtgyárnak, mert attól füg^,, érdemes-e azt megcsinálni, hogy elegendő tej fog-e rendelkezésre állani. Felemiitette végül, hogy az ezelőtt 6 évvel szövetkezeti alapon létesített soproni sajtgyárnak eredetileg 2000 koronás részvényeiért ma szívesen fizetnek 8000 koronát, tehát ne mulassza el egy gazda se mindjárt az alakuláskor biztosítani maga részére megfelelő számú részjegyet, mert később sokkal drágábban fog csak hozzá juthatni. A gazdák érdeklődésére tudatta azt is, hogy a soproni sajtgyár 12 koronát fizet egy liter tejért a feladó állomáson és a nyereségből mintegy 1 koronát juttat még literenként a termelőknek ugy."hogy a közvetett haszon mellett a tej is igen jól értékesül. Ezután Bohus M. György nyilatkozik elragadtatással a Sopronban látottakról és tapasztaltakról és rámutat arra, hogy ha sikerül a sajtgyárat felállítani, egyszersmindenkkora megszabadulnak a gazdák a hatóságok zaklatásaitól, aminek ma lépten-nyomon ki vannak téve a piacon. A közönség ellátása ez esetben a sajtgyárra hárulhatna, ugy mint Sopronban, ahol számos tejcsarnokot tart fenn a sajtgyár. A maga részéről is nagyon melegen ajánlja gazdatársat nak a tejtermelés felkarolását és tehenészetek beáliitását. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület nevében Sclyomi Lipót titkár biztosította a kisgazdákat, hogy a felállítandó sajtgyárat a nagyobb tehenészetek is készséggel támogatni fogják és örömmel belekapcsolódnak egy ilyen alapításba. Mi is örömmel üdvözöljük a kisgazdáknak öntudatra ébredését és úttörő igyekezetét a mezőgazdasági ipar terén, mert nem képzelhető egészségesebb ipar annál, amelyet maguk a nyersterményt szolgáltatók alapoznak meg és tartanak fenn. | Igy minden fölösleges közbeeső köz1 vetítés elesik és a fogyasztó még az i iparcikket is közvetlenül a termelőtől kaphatja, tehát amellett, hogy a ; termelő magasabb áron értékesítheti f nyersanyagát, a fogyasztó is olcsób; ban juthat szükségletéhez, kikapcsol' tatván minden közvetítői nyereség és j megismétlődő forgalmi adó. Bízunk benne, hogy a békéscsa| baí kÍNgazdak mozgalmát az egész • környék gazdái magukévá teszik és nem riadv-i vissza ez úttörő munka számos akadályától az egyesek maRosenbepg ^ Németh férfi és nóiszabók Békéscsaba, ündrássi-ut 11 Ajánlják dúsan felszerelt szöuetraktánikat az elegáns hölgy és uri közönség figyelmébe.