Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-25 / 292. szám

6 Kőrös vidék Békéscsaba 1921. deccmber 25. togató gazdag és előkelő török ifjakat családjaikba bevezetve, leányaik férjhez adásával világkereskedelmi összeköttetéseiket nagyobbítsák. Nálunk a török ifjak minden összeköttetést mellőzve óhajtottak gyakran a köztudomásu szép leányainkkal házasságra lépni. Talán a leány szeretett volna, hiszen melyik nem szeretne férjhez menni ? Különösen midőn a török ifjú a magyar gondolkodással teljesen egyező, egészséges és férjnek kiválóan alkalmas egyéniség. De hát a háremi életről alkotott, teljesen téves felfogás a török kegyetlenségről bennünk élő elfogultság stb., stb., visszatartja őt, miben hathatósan támogatják szülei, rokonai. Számos török barátom kijelentése alapján a következő statisztikával szolgálhatok: Jelenleg és az ifjú török uralom óta, akié a jövő irányítása ezer házasságból kb. 3—4 többnejű, ez is csak akkor engedélyezhető a kormány által, ha az első feleség meddő, anyagi garancia kimutatható a rendes megélhetéshez és ha az első feleség ebbe beleegyezik. Ezelőtt 30—40 évvel sem volt gyakori a szegényebb néposztály körében a bi- illetve polygámia, kb. 100 közül 5^-6 török volt többnejű, okul pedig a nagy kihasználatlan földterület szolgált, mikor is a nő, mint mezőgazdasági segítőtárs, jobb anyagi megélhetést biztosított egy ily családban. Már abban az időben is a városokban a többnejűség ritkaságszámba ment és annál kevésbbé fordul elő most, midőn az uj törökök táborából kikerülő hatalmas tehetségű és tisztán látó férfi, Kemál pasa képviseli az effektív erőt, majd egész Törökországban, leszámítva azt a kis területet, ahol az antant parancsát kénytelenek követni a kormány rúdját kezükben tartó államférfiak érzelmük és meggyőződésük ellen. Kemál ! pasa ugyanis mint a törökök ve- > zetője a már emiitett kormányren- | delet betartása felett őrködik. — j Legyen szabad példaként felhozni * a magyar nemzet iránt mutatott határtalan szimpátiára, hogy ők Konstantinápoly, „Istambul" legszebb és legszentebb hagyományaikhoz vezető utat nevezték el „Madzsar Kardaslar" (Magyar Testvérek) útnak. Szultán Fatich Mechmed sírjához vezet ez ut, ki a bizánciaktól foglalta el Konstantinápolyt a török nemzet részére. Ma is „Magyar Testvérek" nevét viseli ez az ut. Minden egyszerű török szivében él legalább is az a tudat, hogy Nyugaton van egy fajtestvére, kinek sorsa őt érdekli. A falu Végtelen csend, kihalt utcák, feneketlen sár, egy szövetkezeti bolt s mellette egy-két zsidó kis vegyeskereskedés, piszkos, sötét kocsmahelyiségekkel, ez a falu képe ősztől tavaszig. A középosztályt a pap, a jegyző, az orvos, állatorvos és néhány nyomorgó tanitó képviselik. Ezek az eyyedüli kulturlények a falu társadalmában, akik azonban vajmi ritkán érintkeznek a falu társadalmának többi rétegével a hivatali, elkerülhetetlen érintkezéstől eltekintve. Legfeljebb egymás között tartanak fenn több-kevesebb barátságot, ha ugyan a politika, vagy más kicsinyes okokon muló torzsalkodások ezt a kis kört is nem szakítják egymás között külön csoportokra. A falu társadalmának többi ré- I szét a birtokos és földnélküli föld- \ mivelők alkotják. Ezek között sem találunk egyetértést, mert a mezőgazdasági munkás a gazdában, a dazda a munkásban vél állandóan ellentétes érdekeket képviselő ellenséget látni s ha ugy, ahogy megélnek is egymás mellett, ez csak a kölcsönös egymásra utaltságnak tulajdonitható. Társadalmi együttélésről tehát ezeknél a rétegeknél sem lehet beszélni, annál kevésbbé, mert az ellentétet az utóbbi idők csak kiéiesitették. Mig a gazda ugyanis terményeinek és jószágainak aránylag kedvezőbb értékesítési viszonyai folytán bízonyosfoku jólétnek örvend, addig a munkásosztály a mindinkább fokozódó munkahiány miatt nehezebben él, mint valaha. A munkák befejeztével vagy az időjárás okozta szünetelésével a falu népessége a teljes tétlenséggel határos tengődés állapotába jut, amin a gazdáknál a jószág körüli foglalatosság némi enyhülést szerez, de a munkásság még ezt a tevékenységet is nélkülözi. Marad mint egyetlen foglalkozás és szórakozás a pipa és egymás bajainak kölcsönös megbeszélése az elégedetlenség fölismerése és önkéntelen szitása. A falu téli álmának terméketlenségét, szellemi renyheségét és a tétlenségben rejlő veszélyt csak a legutóbbi időben érdemesítette figyelemre néhány telkes emberbarát mozgalma, ami a „Falu Szövetség" megalakítására vezetett. A „Falu Szövetség" célja kiragadni a falut szánalmas elmaradottságából, fölébreszteni a lelkeket szunnyadó tétlenségükből, érdeklődést ébreszteni a műveltség iránt, fölkelteni a szellemi szükségletek hiányának érzetét az eltunyult lelkekben s általában emelni a falu népének szellemi és lelki színvonalát a műveltség terjesztésével. Szebb, nemesebb és egyszersmint hasznosabb célokat aligha tűzhetett ki intézmény maga elé. De az eszközök, melyek e szövetség szolgálatába állanak vajmi szerények ahhoz, semhogy tevékenységétől gyors eredményeket várhatnának. A legnagyobb nehézség itt is — mint legtöbb esetben — egyrészt a a költségekben, másrészt az emberekben rejlik. Mert ugyan hol vegyük a faluban az eszmének azt a lelkes apostolát, aki terhes napi munkája mellett, ellenérték nélkül vállalkozzon arra, hogy a falu népének oktatója, felvilágositója és foglalkoztatója legyen és viszont hol vegyük azokat az anyagi eszközöket, melyek ilyen népnevelő állandó alkalmazását lehetővé teszik. Nincs nehezebb, mint a téli életét tengető, mondhatnánk téli álmát alvó falu népét felrázni közönyéből, felkelteni érdeklődését a műveltség,, a tudás óriási hatalma és haszna iránt s ha ez, sikerül, hosszabb időn át lekötni figyelmét, élete folyását nem legközvetlenebbül érintő dolgok iránt. Milyen alapos ismerete szükséges a népiéleknek csak ahoz, hogy minden egyes esetben megtalálható legyen a kapcsolat az ő gondolatvilágával és ebbe legyenek beilleszthetők a közlendők, melyek csak igy számithatnak érdeklődésre és befogadásra. Az oktatás legújabb iránya már az iskolában is mindinkább a szemléltetésre helyezkedik és igy a felnőttek oktatásának is legtöbb eredménnyel kecsegtető módja a vetített képekkel és mozgófényképpel szemléltetett előadás. Ennek megvalósítására áldozni kellene mindenkinek, sőt magának az államnak is, mert a falu népének egy tél folyamán rendszeresen folytatott oktatása elsősorban az ottani gazdasági viszonyoknak megfelelő mezőgazdasági ismeretekre alkalmas háziiparra, vagy akár csak az olvasás szükségességére és megbecsülhetetlen értékére busásan meg kell hogy hozza gyümölcsét a termelés fokozódása, a nép könnyebb boldogulása, a tétlenséggel karöltve járó elégedetlenség enyhítése révén elmaradhatatlanul. A többtermelést leggyorsabban a mezőgazdaságban valósithatjuk meg, ahol a legnagyobb tér a kisgazdák tömegénél kínálkozik, mint akiknél legelmaradottabb a termelés és igy legnagyobb mértékben fokozható. A kisgazdatársadalom maga is sokat tehet e téren, mint azt a békéscsabai kisgazdaifjak példája mutatja a kisgazdák egyletében hetenkint tartott előadásokkal. De mit Békéscsabán megvalósított néhány lelkes vezető a kisgazdaifjak egyesületével, arra nem igen található sem ember a kezdeményezéshez, sem gazdaifjak a megvalósuláshoz s végül fizető közönség sem az előadások költségeinek fedezésére a falvakban. A falu felkarolásához országosan szervezett rendszeres tevékenység kell, aminek megvalósítása eloszlatná a szánalmas sötétséget, ami a falura olyan mérhetetlen sűrűséggel borul és nagyobb műveltséget, több elfoglaltságot és ennek következményeként a tétlenségszülte elégedetlenség csökkenését eredményezné. Magyar nemzeti öntudat Irta: TANTÓ JÓZSEF áll. isk. igazgató Megsebzett lelkem kinzó fájdalmával fordulok magyar testvéreimhez, Csonkamagyarország szomorú Tanítóihoz. Szakítsátok félbe gondterhes munkátokat egy pillanatra, szenteljetek pár percet nekem is szent Karácsony napján. * . . . Lejátszódott nagy tragédiánk, ti ismeritek legjobban országunk szomorú helyzetét. A „hajdan erős magyar" Európa koldusává lett, vagyonát, földjét, becsületét, mindenét elveszítette, de megmaradt hazánk jövendő reménye: az ifjúság. Az ellenség, mint orditó farkas, körbekörbe rohan még mindig hazánk megcsonkult határain, epedve várja a kedvező alkalmat, hogy rabló agyarait ismét belénk vágja. Bent a méreg és rothadás szelleme ismét terjedőben, alávaló hangon mérgezik az emberek százezreit. Harcot hirdetek hát e szent napon is, mi vagyunk hivatva, hogy felépítsük a romlatlan boldog nagy Magyarországot, célunkat pedig ugy érjük el, ha megteremtjük elsősorban a nemzeti öntudatot. Szálljunk vissza az anyagi jelenből a múltba, tegyük le áldozatainkat őseink mohlepte oltárára, meglátjuk a fényes jövőt., Megmutatta a magyar nemzet, hogy legkétségbeejtőbb helyzetében is volt létjogosultsága. Lesz most is, ha jelen napjainkban a nemzeti öntudat a magyar nyelv használásában megnyilvánul, mert amidőn nyelvünkért küzdünk, harcolunk az elrablott területekért is. A nemzetalkotó honpolgárokat mi neveljük, tőlünk függ nemzetünk nagysága! A gyermeklélek egyszerű érzelemvilágába könnyű belopni a hazaszeretet csiráit. Hiszen a gyermek szivével, lelkével még annyira csügg az édes anyán, az otthonon, hogy könnyen lehet legközelebb fekvő érdeklődés tárgya az anyaföld, a haza szeretetére vezérelni, melyből a nemzeti érzés, a nemzeti öntudat fejlődik. Az érzelem e megnyilvánulására csak a melegen érző magyar tanitó tud hatni, aki nem lett iiiitelen nemzeti ideáljainkhoz, aki feladatát nem pénzért fizetett robotmunkának tekinti, hanem nemzeti apostolkodásnak. Fogjunk munkához kicsiny kenyér mellett is egy szívvel-lélekkel. Romboljuk le a gyermekszivekben az idegen nemzetiségi eszmék bálványait. A gyermek szivén keresztül nyerjük meg az egységes magyar állameszmének az idegen ajkú szülöttet, hassunk oda, hogy minden polgára közös anyának tekintse e hazát, melynek egyik gyermeke sem mostoha. Kedveltessük meg a magyar dalt, mert ez leghamarább megrezegteti a szív érzelemvilágának húrjait. S ha egy-egy hazafias dalban, búbánatos nótában felolvad az idegen nemzetiségi eszméktől fajgyűlölettől megjegecesedett sziv, ellenállhatatlanul magával ragadja azt a nemzeti eszme s megszületik a nemzeti öntudat. Tegyük az iskolát a nemzeti érzés felszentelt templomává: amelyben az édes magyar nyelven mutassuk be a haza oltárán az áldozatot. Hódítsuk meg a népet e szent eszmének a szeretet és türelem isteni fegyverével. S ha ezt megtesszük, jövőnkben van remény! * E pillanatban a világ az Eszme születését ünnepli, „mely vigasztalást hoz, bátorítást mond: bízzatok, bízzatok 1" Szeplőtlen múltjával a magyar tanítóság, szivében krisztusi eszmékkel, mellette az 1000 éves jog s igazság fegyverével megmutatja, hogy felépiti a nemzeti öntudaton nyugvó boldog nagy Magyarországot visszaszerzi, ami a miénk volt. Csonka-Magyarország szomorú tanítói. A havas, borongós téli estéken mintha olvadnának az ablakokon a fantasztikus jégvirágok, nemzeti nagyságunk emelésére irányuló törekvésünk fényét már előre veti. Föl hát, zengjen harsányan a karácsonyi dal: „Győz az igazság, bukik a gazság : Bízzatok ! Bízzatok V FOGAK brassói GREISING ALBERT miifogász Békéscsaba, Kinizsi-utca 7. sz. Pápay-féia ház. Mindennemű fogmunkát a legnagyobb szakértelemmel végez, fogplombálást és foghúzást is. 1—4 Villamos mühelyünket géperőre berendezett villamos csiszolóés fényező géppel kibővítettük. Csillárjait most már teljesen ujjá teheti. 9IT9SZEK EHNŐ ÉS TÁRSA villamossági vállalata Békéscsaba Andrássy-ut 7. Nádorral szemben Világítás javításokat azonnal elintézünk Telefon: 15«. Telefon: 15®. Bárkinek minden időben a lakására megy és kellemetlen tyúkszemétől szabadítja meg vagy fáradt végtagjait fölmasszirazza F. SZŰCS FERENC masszírozó és tyukszemvágó. Cimek : utca házszám megjelölésével a „Fiume" sark/ újságos bódéba kéretnek. 1 —2 g