Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-21 / 288. szám

Békéscsaba, 1921. december 21. Szerda II. évfolyam 288. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békésmsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma; eo. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Héra 35 K, negyedévre IOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. Évforduló Most egy éve az egész ország ; sajtója, liberális ugy, mint a keresz- • tény újságok, a közvélemény egy­hangú helyeslésével ünnepelték He­gedűs Lórántot, az uj pénzügymi­nisztert, a pénzügyi diktátort. Akkor azt hittük mindnyájan s talán Hege­dűs Lóránt is azt hitte, hogy sike­rül Magyarország pénzügyeit rendbe­hozni s a magyar koronát reális ér­tékére emelni a nemzetközi viszony­latban. Sajnos, sem a nagyközön­ségnek, sem a szakköröknek, sem Hegedűs Lórántnak ez a remény­sége nem ment teljesedésbe. A ma­gyar korona ugyan emelkedett né­mileg, de ez az emelkedés sem az árakat nem befolyásolta, sem pedig az államháztartást egyensúlyba nem hozta. Hegedűs tehát elment. Ott hagyta a miniszter-diktátori bársony­széket és egy súlyos csalódással, önmagát beteggé dolgozva, félre­állott. Ha most, már bizonyos távolság­ból nézzük a történteket, megálla­píthatjuk, hogy Hegedűsben nemcsak a jóakarás, hanem a tudás is meg­van ahhoz, hogy feltétlenül helyes pénzügyi program mját keresztülvigye és bizonyos az, hogy ha módja lett volna hozzá, keresztül is vitte volna és kitudja, nem eredményezte volna-e ál­lamháztartásunk egyensúlyának hely­reállását ? De a mindenható politika más­ként akarta. Hegedűs Lórántnak el kellett buk­nia, mert kinyújtotta kezét a nagy­tőke, a háborús vagyon felé, amely nem akar kötelességének eleget tenni és amely önzőén csak önmagát nézi s nem látja azt a nyomort, aminek az előidézője éppen az a nagy tőke volt a háború és forradalmak ter­mészetes segítésével. Pedig Hege­dűsnek, aki a nagybankok mindent akaró légköréből került ki, tudnia kellett volna, hogy nincs olyan ha­talom, amely ma még a Pénz őfel­ségével megbirkózhatna. Addig, amíg a vagyonváltság abba a stádiumba nem jutott, hogy a nagybankok „érdekeibe" ütközött, a korona emelkedett és joggal remél­hettük, hogy a várva-várt pénzügyi egyensúly helyreáll és koronánk, bár­milyen állapotban, de stabilizálódik. De nem igy történt. Az ingatlanvagyon­váltságnál lefolyt harcok engedé­kenységre késztették Hegedüst s ez az engedékenység azzal bosszulta meg magát, hogy a nagytőkét, a bankokat sem tudta olyan arányú se­gítésére az államnak rákényszeríteni, a mely biztosította volna terve sikerét. De nemcsak abban gáncsolták el Hegedüst, hogy az általa előirányzott tőkék nem állottak rendelkezésére, hanem abban is, hogy a túlérzékeny zürichi pénzpiacot oly módon befo­lyásolták érdekelt körök, hogy pén­zünk soha nem remélt nivóra sülyedt. Ma egy éve, amikor rózsás remé­nyekkel indult útnak a pénzügy­miniszter, 5—6 frankos koronáról álmodoztunk. Ma pedig 70—80 centimesen mozog s semmi remé­nyünk nincs arra, hogy hamarosan változás álljon be. Talán Kállaynak, aki Hegedűs munkatársa volt, sikerül befejezni elődének terveit s ujabb esztendő­fordulásra elérünk oda, ahová Hege­dűs a mai napra elérni akart. Ehhez azonban nyugodtabb parlamenti élet kell, több türelem, több megértés és ami a legfőbb — több szeretet egymás irányában. Bécs ujabb tüntetések előtt Ausztriában megszűnik a kedvezményes ellátás Bécs, december 20. Az osztrák kormány intézkedésére rövidesen megszűnik a kedvez­ményes állami liszt- és zsirellátás. A kenyér ára az állami segély meg­szűnése után 420 koronára emelkedik. Minthogy a hatósági kenyér ára eddig 75 korona volt, a mostani lényeges áremelkedésnek veszedelmes következményei lesznek. Az állami ellátásra szoruló tömegek hangulata már is fenyegető, ugy, hogy az.' osztrák fővárosban ujabb tüntetésektől tartanak. A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, dec. 20. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Harmadik olvasásban elfogadták a lakásépítés elömozditására vonat­kozó javaslatot. Belitska Sándor honvédelmi mi­niszter elitélőleg emli'.i meg, hogy a mentelmi vita során a nemzeti hadsereg egyes tagjait többen ferde világításban" tüntették fel. Megálla­pítja, hogy a feielős katonai ténye­zők minden intézkedésükkel csak az összeütközés elhárítására töre­kedtek. Felette káros dolognak tartja, hogy a napi politikába belevigyék a hadsereget. Áttérnek a testnevelésről szóló javaslat részletes tárgyalására. Karaffidth Jenő kéri, hogy az államjegyek ügyének rendezése után Budapesten építsenek stadiont. A stadion felépítésének helyéül a Vér­mezőt jelöli ki. Bodó János és Vass József kul­tuszminiszter pártoló felszólalása után elfogadják a javaslatot. Róbert Emil előadó beterjeszti az indemnitási javaslatot. Kállai Tibor pénzügyminiszter ajánlja elfogadásra a javaslatot. Han­goztatja, hogy az országot csakis az együttes munka mentheti meg Az államháztartás állapotának javí­tását ujabb terhekkel nem lehet előidézni. A termelés megindulását kell előmozdítani, ami által uj ke­reseti lehetőségek nyílnak. A kül­forgalmat biztosítani kell. Magyar­országnak szüksége van a többi kulturállamokkal való összeköttetés fenntartására. Az államháztartásnak 28 milliárdra van szüksége. A be­vételekben az egyenesadók jövedelme 12 milliárd. A pótadók 75 száza­lékot tesznek ki. Ez nem lehet ál­landó állapot. Kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt, hogy gondos­kodjék a létszámfeletti alkalmazot­tak megfelelő elhelyezéséről. Elejti a nagy vagyonadó tervét. Elsősorban a folyó adóztatásra fekteti a fősúlyt. Az adódetektiv intézményt fenntartja. Az ezerholdon felüli birtokok vagyon­váltságának természetbeni beszolgál­tatásából 400 ezer hold áll az állam rendelkezésére. Ezután áttér a költ­ségvetés kiadási részére. A személyi járadédok címén előirányzott összeg apasztásáról nem lehet szó. A lét­szám apasztásával és a megmaradó munkaerő jobb kihasználásával igyek­szik segíteni az alkalmazottak hely­zetén. Hangoztatja, hogy akármint is igyekszünk javítani költségveté­sünket, mindig csak éppen szerény megélhetésünket biztosithatjuk. Jóvá­tételre nem is gondolhatunk. Tavasszal számol fel az Osztrák-Magyar Bank (Budapest, dec. 20.) A jövő hét elején kezdik meg Magyarország és Ausztria megbízottai az Osztrák­Magyar Bank felszámolására vonat­kozó tárgyalások. A felszámolás végrehajtása előreláthatólag már 1922-ben kezdetét veszi.l 9 soproni népszavazás A soproni népszavazás eredménye nem volt váratlan, mégis nagy örömet keltett az egész országban. Sopron város és környékének népe különö­sen emelkedett hangulatban ünnepli a szavazás boldog eredményét. A templomokban ünnepi istentiszteletek voltak, a társadalmi egyesületek s in­tézetek mind lelkesen ünnepeltek. Különösen megható és nagyszabású volt az evangélikus diákság hálaadó ünnepe, melyet az evang. liceum ren­dezett. Legszebbnek s legnagyobb szabá­súnak mégis az az ünnep ígérkezik, melyet Sopron város lakossága a hivatalos átadás napján fog ren­dezni. A tábornoki bizottság hatalmas falragaszokon tette közhírré a szava­zás eredményét, melyet az alábbiak­ban áttekinthető formában közlünk. A pontos adatok a következők: o M ra > CB 3 < l CB ra BJ3 cd co E £ % Bánfalva 1539 1177 925 217 35 Boz 349 342 74 257 11 Balf 668 595 349 229 17 Rákos 1525 1370 812 525 33 Ágfalva 1148 848 682 148 18 Harka 688 581 517 55 9 Kopháza 948 813 243 550 30 Cenk 1041 1039 5 1026 8 Sopron 18994 17298 4620 12327 351 Összesen 26900 24063 8227 15334 512 Jellemző, hogy 26,900 jogosult közül csak 2837-en nem éltek joguk­kal és összesen 512 szavazatot ér­vénytelenítettek. Nagy örömet keltett Nagycenk egyöntetű hazafias magatartása mert bár itt — különösen a cukorgyári munkások körében — nagy szocia­lista, kommunista agitációt fejtettek ki az osztrákok, mégsem értek el jóformán semmi eredményt. A határmenti falvak sok osztrák szavazatát a következőkkel magya­rázzák : Harka, Ágfalva, Bánfalva közvet­lenül az elhatároló vonal mellett fekszenek és mivel az antant kato­naság csak hiányosan tudta a főút­vonalakat őrizni, igy ott az osztrák agitátorok és ügynökök szabadon járkálhattak határaikban. Ezekkel a községekkel határos falvakban kom­munista szabadcsapatok állottak ké­szenlétben, kik betöréssel, gyujtoga­tással, sőt halállal is fenyegették a lakosságot arra az esetre, ha Ma­gyarország mellett nyilatkozna. Lipták Pál akciója az ipari hitel érdekében (Budapest, dec. 20.) Dr. Lipták Pál, volt államtitkár akciót kezdett a termelési hitel biztosítása érdeké­ben. Terve már az érdekelt körök kezében van s minthogy a pénzügy­miniszternek sincs kifogása ellene, valószínűleg rövidesen mégis valósul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom