Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-03 / 144. szám

Békéscsaba, 1Q2L julius 3, Vasárnap II. évfolyam 144. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség teíefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Hz áfóisgazdáh Mint minden hasonló esetben, a kisgazdapárt hatalomrajutásakor is túlontúl sok volt azoknak a száma, akik lépcsőnek vélték az érvényesü­léshez a kisgazdapártiságot és rára­gadtak a pártra, súlyosan akadá­lyozva annak kormányzási munkáját. Nem akarjuk ezeknek az uraknak a jóhiszeműségét kétségbevonni, de bi­zonyos, hogy ez az ellenzéki vér­mérséklet egy kormányzópártban nincs helyén és homlokegyenest el­lenkezik a pártfegyelemmel, ami nélkül a párt a kormányban részt nem vehetne. Ezek az elvből ellent­mondó párttagok semmi önmérsék­letet nem tanúsítanak s saját vezé­reiket hozzák ferde helyzetbe, mert a miniszter soha nem tudhatja, hogy az örök elégedetlenek mikor indíta­nak az egész ország által helyeselt kormányzati ténykedésük ellen tit­kos — esetleg nyílt — mozgalmat. A minden áron való kormánybukta­tási igyekezet nyilt ellenzéki harci­fegyver, de lehetetlen a kormányzó­pártokon belül annyira semmibe­venni országos érdekeket, hogy csak a pillanatnyi, sőt sokszor csak vélt politikai (inkább népszerűség haj­hászó) siker kedvéért hátba támad­hassa a „párttag" azt a kormányt, amelyben vezérei ülnek. Ezek az örök-elégedetlenek most ivet köröznek a kisgazdapártban, mert már régen nincs válság s ők régen haragudtak. Most kivételesen nemcsak egyes miniszterek fejét kí­vánják, de az egész kormány éle­tére törnek. A belügyminiszter főis­pán-politikája sehogy sincs ínyükre. Nem akarja észrevenni, hogy érde­mes hazafiakkal, hozzáértőkkel kel­lene felcserélni a kipróbált főispáni kart. El kell halasztani a vagyon­váltságról, a sajtótörvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslatok tárgya­lását is, mert ha nem: a hűséges párttagok nem lesznek abban a helyzetben, hogy támogathassák a kormányt. Sajnos, azt hisszük, hogy az elégedetlenek fenyegetése csak fenyegetés marad ezúttal is és azok a kisgazdák, akik kisgazdábbak akar­nak lenni nagyatádi Szabó Istvánnál is, ismét leszerelnek és végül, ha a bűnösen keltett zavar elsimul, to­vábbra is bentmaradnak a pártban és — várnak ujabb zavarkeltési alkalomra. Ez az éremnek az egyik oldala. A másik, ami nem látszik, az a tendencia, hogy elégedetlenséget támasszanak s fontos, életbevágó tervek törvénnyéválását elodázzák. Az elv kétségkívül az, hogy az idő­nyerés valószínűsíti a győzelmet s igy talán még sem lesz törvény a javaslatokból. Mert ki tudja, mi lesz ősszel ? . .. Ez az állapot azonban egészség­telen s éppen azért tűrhetetlen is. A kisgazdapártnak, mely az ország többségére támaszkodik, ki kell szo­rítani a pártból mindazokat, akik válságos időkben más szemponto­kat és más érdekeket is tartanak szem előtt, mint amit a külső és belső politika diktál. Akik mind­untalan kifogásolják a kormány tény­kedéseit, azoknak a helyük az ellen­zéken van, ahol a kritika, az ellent­mondás szükséges és helyénvaló. A kormányzópárton belül azonban nem szabad robbantásokkal próbál­kozni s az ilyen próbálkozásokat megtűrni, mert ez lehetetlenné teszi a komoly, zavartalan és eredményes munkát, amire pedig az országnak mindenekfelett szüksége van. üz oroszok a ftemalistákftal akarnak szövetkezni a nyugati hatalmait ellen Konstantinápolyban bolsevista agitátorokat fogtak el az angolok Paris, julius 3. A szovjetkormány legújabban minden erejével arra törekszik, hogy uralmát Turkesztánra és Afganisztánra is kiterjessze és igy a keleti hatal­makhoz is közelebb férkőzhessen. Az orosz külpolitikának egyik fontos programmpontja ma is ugyanaz, ami a cárizmus idején volt: Konstantinápoly irányában, illetőleg Kisázsiá­ban kaput építeni az orosz birodalomnak. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy Konstantinápolyban nagy erővel igyekeznek megvetni a lábukat az oroszok. Tervük, az, hogy a kemalistákkal szövetkezve, gya­koroljanak elháríthatatlan nyomást a nyugati hatal­makra. A kemalistákkal való szövetkezés munkája már nagyon előrehaladott stádiumba jutott és köny­nyen meglepetésszerű eredményeket hozhatott volna, ha idejében le nen leplezték és meg nem akadályoz­ták volna. Konstantinápoly angol katonai parancsnoka felsőbb utasításra elren­delte a városban és környékén működő bolsevista agitátorok felkutatását és letartóztatását. A letartóztatottak között 3 bolsevista népbiztos is sze­repel, akik a konstantinápolyi kereskedelmi misszió vezetői voltak. Három nyelven irott kiáltványokat találtak náluk, nagymennyiségű más propa­gandairat között. Lengyelország fegyvere­sen támogatja Romániát (Varsó, jul. 2.)Ma fogadta el a len­gyel országgyűlés azt a szerződést, amelyet Lengyelország és Románia megbízottai még március 3-án irtak alá Bukarestben. A szerződés sze­rint az oláhok és a lengyelek köl­csönösen kötelezik magukat arra, hogy kívülről jövő támadás esetén támogatják egymást. Ez a szerző­dés különösen Besszarábia ügyére nézve fontos. Tizenöt évi börtönre ítélték a kommunista röpiratterjesztőket (Budapest, julius 2.) Ma délben hirdette ki a rögtönitélő bíróság a kommunista röpiratterjesztők ellen hozott ítéletét. Andics Erzsébetet, Berger Andort és Weinberger Zoltánt lázadásra való szövetkezésért 15—15 évi bör­tönre, többi tirsaikat pedig 12 — 12 évi börtönre ítélte. Erdélyben visszafogadják a magyar tisztviselőket 7 (Kolozsvár, julius 2.) Szavú Kons­tantin erdélyi képviselő kijelentette egy küldöttség tagjai előtt, hogy az elbocsájtott erdélyi magyar tiszt­viselők ügyében foníos javaslatot tárgyaltak és fogadtak el Bukarest­ben. Az elfogadott javaslat szerint az állam visszafogadja az elbocsáj­tott magyar tisztviselőket, ha hűség­esküt tesznek. A „ Temps" ujabb hazugsága (Budapest, julius 2.) A Temps egyik legutóbbi száma „Cseh-szlo­vákiai levél" címen cikket közöl, amelyben többek között azt állítja, hogy a magyar kormány elismerte a népszövetség tanácsa előtt, hogy Csehszlovákia kormánya a magyar kisebbséggel szemben az igazságos­ság alapján jár el. A Magyar Távirati Iroda ezzel szemben hivatalos közlés alapján je­lenti, hogy ez a hir teljesen alaptalan. B nemzetgyűlés Budapest, julius 2. A nemzetgyűlés mai ülését Bott­lik József alelnök 11 órakor nyi­totta meg. A munkásbiztositási biráskodástól szóló javaslat vitájának ma Peré­nyi József az elfő résztvevője. Han­goztatja) hogy a munkáskérdéseket csak szeretettel lehet megoldani. Az állam feladata az, hogy a gyengé­ket védelmébe fogadja és óvja meg a kizsákmányolástól. A szakbirósá­got és a kinevezési rendszert nem helyesli. A javaslatot általánosság­ban elfogadja. Pető Sándor rámutat arra, fcogy milyen fontos közgazdasági érde­keket szolgál a munkásbiztositási törvény. Az intézmény munkájának fontosságát és eredményességét bi­zonyítja, hogy még 1908-tól 1910-ig 200 millió koronát fizettek ki biz­tosított munkások segélyezésére. A javaslatot általánosságban elfogadja. Boltlik József alelnök napirendi indítványt tett, amelynek értelmében a Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órakor tartja. Áttértek az interpellációkra. Giesswein Sándor áz eszperantó­nyelv fontosságát hangsúlyozta álta­lános derültség közepette. Huszár Károly a sárvári müselyem­gyár üzembehelyezését sürgette. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelentette, hogy ő is azon van, hogy a gyár mielőbb ismét meg­kezdje üzemét. Ezért 10 millió ko­ronát oocsájtott a gyár rendel­kezésére. Gróf Bánffy Miklós külügymi­niszter válaszolt Schandl Károlynak az ujszegedi állapotok ügyében be­nyújtott interpellációjára. A külügy­minisztérium által tett lépések alap­ján a népszövetségi tanács jegyzé­ket intézett a belgrádi kormányhoz, amelyben ismételten nyomatékosan felszólítja a békeszerződésben fog­laltak betartására. Szalánci József a hazatérő fog­lyok internálása ügyében interpellált. Belitska Sándor honvédelmi mi­niszter bejelentette, hogy eddig ösz­szesen 250 foglyot internáltak sú­lyos indokok alapján. Usetti Ferencz a külügyminiszter­hez intézett interpellációt az útleve­lek megszerzésének egyszerűsítése ügyében. Az ülés 14 órakor ért véget. Tőzsde (Budapest, julius 2.) Budapesten a valuták árfolyama a magánforga­lomban : Napoleon arany 266-50, Leu 3-94, Márka 3*58, Szokol 3*68, Osztrák korona 0'37, Zürichben a magyar koronát 2'20-szal jegyez­ték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom