Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-03 / 144. szám

2 KőrőswiiSék Békéscsaba, 1921. julius 3. Érettségi vizsgálatok Mi van ma ? 1921. Julius 3., vasárnap R. kath.: Heliodor. Prot.: Kornél. Nap kél reggel 4 óra 8 perckor, nyugszik 20 (este 8) órakor. Hold kél éjjel 2 óra 6 perckor, nyugszik 17 óra 35 perckor (d. u. 5'35.) Délelőtt 11 órakor: Kisgazdaifjak Mű­velődési Egyesületének Vál. ülése. Délután fél 6 (17-30) órakor: CsAK— UTE íootballmérkőzés. Este féi 8 és 9 (19-30 és 21) órakor: Mozielőadás a Városi színházban. 1921. julius 4., hétfő Róm. kath.: Ulrik pk. Prot.: Ulrik. Nap kél reggel 4 óra 8 perckor, nyugszik 20 (este 8) órakor. Hold kél reggel 3 óra 1 perckor, nyugszik 18 óra 36 (este 6"36) perckor. Este W? (18-30) és i/s9 (20-30) óra: Mozielőadás a Városi Színházban. Este 8 (20) órakor: Keresztény Dalos­kör összpróbája. A hétről A vasutas majálison a nagy szépségversenyen az Andrássy-ut végéről minden török ott legyen! Hogy ők kapnak legtöbb voksot, annál mi sem biztosabb, mert az egész Békéscsabán csak ők drágák s cukrosak. * Hervad már ligetink, Diszei hullanak Ifjú pompájából Rendre mi sem marad. „Ugy kell, mért konkurál — Véli Ádám Fülöp — Hisz tollárusitó Sok van nála különb." * Viharos időket élünk. Rólunk nem fogy ki a baj. Fejünk felett egymást váltja Izzó hőség s zivatar. Minden zugban pofon puffan, Néhol kettő is kijár, Mert jaj, so'se lehet tudni, Hogy ki miben sántikál. M. 9 köztisztviselői? ellátása alapon folyik tovább. A burgonya­ellátás is biztosítva van. Az első fél évi részlet az őszre beszállitó­dik. A faellátás is jól halad, még a nyáron kap minden tisztviselő 10 méter felaprózott vagy hasáb fát. A szénellátás a legnehezebb. A szövetkezetnek felhatalmazása van arra, hogy külföldről vásároljanak szenet. Eddig 8000 waggonra van kötésük. Ez a szövetkezet nyilatkozatának lényege. Biztatóan hangzik. Remél­jük, hogy a valóságban még szebb lesz tevékenysége, mint elméletben. Rá is fér a tisztviselőkre, hogy le­gyen valakijük, aki szeretettel fog­lalkozik legalább megélhetési, leg­fontosabb ügyeikkel. A kisgazdák halasztási mozgalma nem irányul a kormány ellen (Budapest, julius -2.) Amint jelen­tettük, a kisgazdapárt egy része mozgalmat indított a vagyonvált­sági javaslatnak egy hónappal való elhalasztása ügyében. A mozgalom vezetői most kijelentik, hogy kíván­ságukkal nem akarnak a kormány útjába állani. B Tisza-per Budapest, julius 2. A Tisza-per mai tárgyalásán első tanuként Graef Gyula volt alhad­nagyot hallgatták ki, aki egg sik­kasztási ügyből kifojólag vizsgálati fogságban van. elmondta, hogy 1918­ban mint nyomozó, vizsgálatot foly­tatott a Tisza-gyilkosság ügyében. Hüttnert Miskolcon hallgatta ki. Töbgször figyelmeztették, hogy Friedrichről ugy dentsen ki valamit, hogy a fejével játszik. A bíróság a tanú megesketését mellőzte. Garai Manó hírlapíró a vizsgáló­bíró előtt tett vallomásával homlok­egyenest ellenkezőt vallott. Mint­hogy megállapították róla, hogy ha­mis vádakat koholt előző vallomá­sában, a felvett jegyzőkönyveket áttették az ügyészséghez. Vágóií tanúvallomásokra tett ész­revételei közben az egyik tanút ha­zugnak nevezte, ezért 2^ órai sö­tétzárkát kapo'í. A tárgyalást hétfőn folytatják. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! A vasút (Karcolatok a közeli múltból) IRTA FÁBRY KÁROLY A mai fiatalság azt hiszi, hogy a vasút már az ős természet által lett Csabára ide plántálva és nem is gon­dol arra, hogy akkor, mikor 1857- 58­ban a „cs. kir. szab. Tiszavidéki vasutat" tervezték, — Csabáról szó sem volt. Csaba még akkor olyan kis tótfészek volt, hogy a vasút ter­vezésénél figyelembe sem jött. i848-ban vasút még csak Szol­nokig járt. Ha valami portékát ren­deli valaki, vagy Budapestre — Isten ments 1 esetleg Bécsbe kellett utazni, — ugy kocsival kellett menni Szolnokig. Nein is igen rendeltek, hanem inkább bobkárok hozták ko­csin faluról-falura a portékát. Szol­nokig a csabaiak leginkább csak sóért, épületfáért jártak, ami a Tiszán jött le akkoriban is Szolnokra. De hát nagy az. Isten és néha nagy az emberek korlátoltsága is és nem minden ugy történik, amint azt emberek kitervezik. A német mérnökök nagy bölcsen ugy tervezték, hogy a cs. kir. szab. Tiszavidéki vasútnak legegyenesebb utja Szolnoktól Mezőtúr, Szarvas, Mezőberény, Békés, Gyulán át volna A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf­főgimnáziumban junius 27-től julius 2-ig folytak az érettségi vizsgála­tok Kovács Andor esperes elnök­lete alatt. A kormányt e vizsgála­tokon Tőrtely Lajos ceglédi ev. lelkész képviselte. A vizsgálatok eredményét julius 2-án este fél 7 órakor hirdette ki a ta­nulók előtt dr. Rell Lajos igazgató. Az eredmény kihirdetése után Kovács Andor elnök szólt az ifjú­sághoz meleg, szép szavakkal, biz­tatva az életbe indulókat, köszönve a tanároknak azt a nevelő és ok­tató munkát, melyet éveken átfor­dítottak a most érettségizett ifjak tesiben, lélekben való fejlesztésére. Ezután Tőrtely Lajos kormány­képviselő beszélt lelkesen, izzóan, további törhetetlen, lankadást nem ismerő kulturmunkára, hálára intve az ifjúságot az iskola iránt, mely nevelte őket. Mindkét beszédben bizó, izzó hazafias szellem lobogott. Az ifjúság nevében Hild György mondott megható szavakban köszö­netei: a vizsgázóbizottságnak s az őket nevelő, oktató tanári karnak fogadalmat téve, hogy hűek lesz­nek ahoz a szellemhez, melyet ez iskolában magukba szívtak, minden erejükkel, küzdeni fognak Istenben bizva a magyar hazáért. Az érettségi vizsgálatok eredménye a következő: Praematurusok (minden tárgyból jeles) Havran Imre, Hild György, Baranyai Berta, Jeney Gabriella. Jelesen érettek: Szisz Ferenc, Csák Judit, Merksz Ilona. Jól érettek: Bárdy Ernő, Boron­kay György, Huszár Béla, Korosi Tibor, László György, Offenwagner András, Réthy Imre, Rosenbaum Ödön, Székely György, Zöldi János, Apfel Etel, Bielik Judit. Érettek: Bányai György, Bányai János, Belcsák Zoltán, Biczók Imre, Darabos György, Dudás Konrád, Fischer Miklós, Knyihár Ervin, Kö­rösi Ferenc, Péli Mihály, Szentmi­hályi László, Ternovics Nándor, Uhrin András, Uhrin János, Fülöp Irén, Loykó Klára, Poásztrelen Etel, Brüller Magda, Weinfeld Frigyes. Egy tárgyból elégtelent kapott 11 tanuló, több tárgyból elégtelent ka­pott 2 tanuló. Aradra, így is hozták Bécsben az engedélyt, igy is tracirozták, de ut­Közben kisült, hogy Szarvas és Békés vasvillával fogadta a mérnököket, akik az ő határukat, féltett szántó­földjeikst nem engedték keresztül­hasogatni, feldarabolni, tanyájukat felgyujttatni, bikáikat, lovaikat ijeszt­getni. De nem ám! — hát ez a magyar szabadság? Legjobban izgattak a fuvarosok, akik hosszú fuvarjaikat látták veszé­lyeztetve s a lakosság mindkét he­lyen a fuvarosok pártjára állt. — Népgyüléseket tartottak, izgattak — jó volna most tudni azoknak a szá­jas izgatóknak nevét, akik a kabátos elöljárókból, jegyzőkből állottak a nép élére. De hát ezt kutassa ki a történetíró. Csak azt tudjuk, hogy Szarvason Tatay István főgimnáziumi igazgató — kimagasló okos ember — sem tudta az ellenző hangulatot lecsillapítani. Igy történt, hogy a császári sza­badalmazott vasútépítő részvénytár­saság el kezdett tapogatózni Csa­bán (mert akkor még egyszerűen és okosan igy írták) vájjon itt milyen fogadtatásra találna terv-változta­tásuk, ha Csabán át hoznák a vas­utjukat ? Szerencsére, akkoriban is akadt A köztisztviselők súlyos nyomo­rán csak a természetbeni ellátás segített némileg. Valóságos áldás volt ez, mert legalább az életfen­tartáshoz szükséges legszükségesebb dolgokat.— ha kis mennyiségben is — megtudták szerezni elfogad­ható áron a tisztviselők. A gyakorlat tökéletesítette ezt az intézményt is, rábízva a tisztviselők ellátásának gondját a Magyar Köz­tisztviselők Fogyasztási szövetkeze­tére, mely a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával fogja a Jövőben a legnélkülözhetetlenebb élelmiszerek­hez juttatni a tisztviselőket. A Szövetkezet vezérigazgatója Schnetzer Ferenc nyugalmazott mi­niszter a napokban nyilatkozott a jövő évi ellátásról. A lisztellátást helyesen ugy akar­ja megoldani, hogy gabonát utaltat ki a' tisztviselők részére s azt a szövetkezet őrölteti meg, igy bizto­sítva a közalkalmazottaknak jobb minőségű lisztet. A zsirellátást is házilag akarja megoldani. Eddig 13.000 sertése hizik a szövetkezet­nek s még 10.000 darabot beállí­tanak. A só és cukorellátás a régi előrelátó, okos ember, aki a higgadt vérű jó csabai tótokat nemcsak arra horgolta, hogy ne ellenezzék a vas­útnak itten való átvezetését, hanem inkább még ajánljanak fel ingyen területet a vasút útjába kerülő köz­ségi földekből, adjanak téglát az ál­lomásépületre — s a jó csabaiak fel is ajánlották és a speculáns osztrá­kok kaptak rajta — és igy amit egy helyen elrontott az emberek osto­basága, más helyen jóvá fordította az emberek okos előrelátása. Csaba hamarjában téglaégető ke­mencét állított fel a vasút tervezett állomása közelében, ott, ahol most a földmivesiskola van. Verette és égettette a téglát — s jött a vasút. Sok éveken át ebből a téglagyár­ból épült minden Csabán, — ami­hez téglát használtak — különösen a járda, amit az építkezésre nem alkalmas, salakos vastéglából raktak ki. Nem is kopott az el soha — csak a csizma, meg a cipő tőle — azután elkopott maga a községi, il­letve később közbirtokosságivá vált téglaégető is, mert olcsó konkurren­ciát csinált a később épült uj tég­lagyáraknak s a protekció legázolta. Bezzeg jó volna most egy városi téglagyár, mikor annyi a városi épít­kezési terv és szükség. HÍREK — Hódmezővásárhely uj dísz­polgárai. Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottsága pénteken rendes közgyűlést tartott, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnököt és Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­tert egyhangúlag díszpolgárává vá­lasztotta. Hódmezővásárhelynek kívü­lük eddig Kossuth Lajos, Jókai Mór, Justh Gyula, Tisza István gróf és Kossuth Ferenc voltak díszpolgárai. — Békéscsabai kiküldött a szegedi szabadoktatási tanfolya­mon. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tantó József állami iskolai igazgatót a Szegeden tartandó sza­badoktatásra képző tanfolyamra ál­lamköltségen kiküldte. — Eljegyzés. Belánszky Demkó Lászlónak a Hazai biztosító társaság békéscsabai főnökének leányát Terikét eljegyezte Gyovay Lajos hadnagy, vámörségi liszt Mosonból. Mázán Margitot eljegyezte Weiszer Gyula nyíregyházai leánygimnáziumi tanár. Denique 1859. junius havában berobogott az első személyvonat. A község apraja-nagyja mind kint volt a most is meglevő, akkor csuda­számba menő, emeletes nagy állo­más előtt. Volt ls mit bámulni az „ördög­masinán" és a cifra egyenruhás német vasutasokon. Minthogy minden német volt, a felirat, a szó is, — stations chef, kanzlei, Wartesaal stb. német vas­utijegy, — a conducto;ok németül gorombáskodtak a németül nem tudókkal s ha mehetett a vonat, azt kiáltotta: „Fertig 1" (Készen.) Az első vonatnál megengedték, hogy a legközelebbi állomásig in­gyen mehetett, aki akart. Rohant is, aki nem félt, de sokan voltak, akik semmiért sem ültek volna fel az „ördög masinájára". Különösen öreg emberek. Mikor a Reisz-familia az Árvából Alföldre települő öreg Reisz Miksá­nak (Reisz nagyapjának) azt mond­ták, hogy Galantától vonaton fog­nak utazni, az öreg sehogy sem akart beleegyezni, „nem utazik az ördög masináján". Ugy magyaráz­zák meg neki németül, hogy nem is veszi észre, éppen olyan, mintha szobában ülne. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom