Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-21 / 159. szám

2 Kőrősvieé'ék Békcscsübü, 1921. julius 21. GONDOLATOK * * # A bécsi szociáldemokraták, akik egész nyugodtan mondhatók kommunistáknak, talán a burzsujra sem haragszanak annyira, mint azokra a munkástársaikra, akik ki merik mondani, hogy ők a keresztény etika alapján áltenak. A keresztényszocialisták állandó terrornak vannak kitéve. Legutóbb a villamosvasutaknál „szégyenlistát" készítettek a keresztényszocialista munkásokról s felhívták a szociáldemokratákat, hogy bojkottálják szintvalló keresztény testvéreiket. Azzal is fenyegetődznek, hogy követelni fogják a keresztényszocialista munkások elbocsátását. Csodálkoznunk kellene ezen, hogy a testvériességet, bajtársiasságot, munkásöntudatot hirdető szociáldemokraták ilyen antidemokratikusan járnak el munkástestvéreikkel szemben, ha nem tudnánk, hogy a bécsi szocialisták vezérei is zsidók. Igy azonban minden érthető. A zsidó szocialistáknak nem az a fontos, hogy a munkások érdekeiért ktizd-e válamely csoport, fő az, hogy az ő speciális faji érdekeikért szálljon sikra. A keresztényszocialisták nem küzdhetnek zsidó érdekekért, tehát le kell őket dorongolni, ha még oly őszintén szolgálják is a munkásérdekeket. Ilyen a szocializmus a zsidók kezében. Az Est utcai árusítását újra megengedte a belügyminiszter azzal, hogy mindenütt a helyi hatóságokra bizza, vájjon észszerűnek látják-e ennek a sajtóorganumnak utcán való terjesztését. A belügyminiszter intézkedéséhez nincs tiltakozó szavunk. Neki feltétlenül joga volt ugy a kolportage megszüntetéséhez, mint ennek újra való megadásához. Az öntudatos, keresztény és'magyar társadalomnak azonban szeretnénk odakiáltani, hangos, ellentmondást nemtüró erővel: ne vegyétek ezután se e papirosmérget! Minden keresztény magyar ember tudja, hogy -mi volt Az Est a múltban s mi ma. Tisztában van azzal is minden magyar ember, hogy ezt az újságot örökre el kellene némítani. Mi sem egyszerűbb ennél. Ne vegye senki meg Az Estet, aki szebb jövőt, keresztény Magyarországot akar. A béke. Hát nincs is szebb a békénél. Az entente is igy gondolkozik, sőt hirdeti, hogy minden törekvése az állandó béke megteremtése. Tele kiabálta a világot, hogy a békét igyekezett ugy megkötni minden állammal, hogy az örökidőkre szóljon. Milyen szépen sikerült a wersailesi, st. germaini, trianoni béke! Valóban megnyugodtak a kedélyek mindenütt. Éppen csak Kisázsiában van egy kis görög-török háború ; az albánok verekszenek a szerbekkel, a szerbek a montenegróiakkal; Sziléziában dul véres csata; Nyugatmagyarországban készülnek háborúra: Oroszország készül Románia ellen, Indiában nagy lázadás van ... egyébként béke van. Hja i^az! A magyarok megaláztatásukban gyűlöletet nevelnek az uj nemzedékbe a béke megteremtői ellen; a csehek hol a nemzetekkel, hol a tótokkal verekednek, az oláhok reszketnek és fegyverkeznek a magyarok ellen : Szerbiában bombamerényletet követnek el a trónörökös ellen; Bécsben marják egymást az emberek, Olaszországban minduntalan veszedelmes tüntetések vannak; az irek és angolok véres csatákat vivnak; az angol munkások folyton sztrájkolnak; a franciák elégedetlenek a helyzettel; Németországban átokrá tanítják az anyák gyermekeiket ima helyett... egyébként igazán béke van az egész világon. A franciák pedig boldogok lehetnek, hogy sikerült nekik világbékét csinálniok. Kornfeidék hamisítanak Honna.t van a sok hamis bankjegy Pozsony, julius 20. Pozsonyban néhány nappal ezelőtt a rendőrség letartóztatott egy Kornfeld Mór nevü kereskedőt, aki husz millió korona értékű hamis pénzt akart átcsempészni a határon. Kisebb összeggel kísérelte meg a csalást Horovitz Ernő miskolci lókereskedő, de talán körmönfontabban, mint pozsonyi hitsorsosa. Feltűnt a csendőröknek, hogy Borsod megyében sok hamisbélyegzésü 20 koronás bankjegy van forgalomban. Hónapokon keresztül figyelték a vásárokat, mig legutóbb Tiszapatkonyban tettenérték Horovitzot, aki egy !ó vételárát javarészt hamis bélyegzésü huszkoronással akarta kifizetni. A miskolci rendőrség őrizetbe vette Horovitzot és lakásán házkutatást tartott. Pénzt nem találtak, de mindenféle kincstári holmi, csendőr- ! zubbony és katonai látcsövek kerültek elv, melyeknek az eredetéről Horo- ! vitz és családja tudni nem akart. Az őrizetbe vett lókereskedő vallomása alapján több más miskolci | kereskedőnél is tartottak házkutatást, igy többek között Weisz Sámuel ló- j kupecnél is, akinél aztán hamis bélyegzésü bankjegyeket is találtak. Mi van ma ? 1921. julius 21., csütörtök R. kath.: -Dániel pr. Prot.: Dániel Nap kél reggel 4 óra 23 perckor, nyugszik 19 óra 48 (este 7'48) perckor Hold kél 20 óra 15 (este 8" 15) perckor, nyugszik 5 óra 55 perckor reggel. Este fél 7 (18-30) és fél 9 (20"30) órakor Mozielőadás a Városi Színházban. Terrorista szervezet Szerbiában (Szabadka, julius 20.) A belgrádi merénylet dolgában folytatott vizsgálat kiderítette, hogy kommunista pénzzel terrorista szervezet 'létesült, amely a merényielet előkészítette. (1 görögölf győzelmet jelentened Athén, julius 20. Kutahiát a görögök erős #el!entállás után bevették. A győztesek kezébe sok ágyú és 10,000 fogoly került. Az ellenség csapatkötelékei felbomolva vonulnak vissza észak felé. A görög csapatok élén a trónörökös vonult be Kutahiába, ahol a lakosság lelkesedéssel fogadta. Athén, julius 20. A vezérkar jelentése csak tegnap este 10 órakor érkezett ide, amikor a kamara még ülésezett. Gunarisz miniszterelnök a város elfoglalásáról szóló jelentést azonnal közölte a kamarával, amely lelkesen megéljenezte a királyt és a hadsereget. Egész éjjel szóltak a harangok és ma reggel ágyulövések hirdették a győzelmet. A fővárost fellobogozták. A lapok kijelentik, hogy Görögország most Kisázsia egyetlen katonai hatalma s joga van, hogy ott maradjon és testvéreit felszabadítsa. Albánia mozgósított (Szkutari, julius 18.) A mirditák felkelése következtében Albániáben 18—50 évig minden férfilakost mozgósítottak. San Giovanni di Meduában fegyvert és muníciót hajóznak ki a csapatok részére. Orosz összeesküvés Prágában (Budapest, julius 20.) Prágában a cseh rendőrség összeesküvést fedezett föl, mely Kerenszky és Miijukov ellen irányult és orosz menekült monarchisták készítették elő. A kormány kérésére Kerenszkyék elutaztak Prágából. Az Izsáki ügy vizsgálata (Budapest, julius 20.) A nemzetgyűlés folyosóján tegnap egyik ügyész felkereste Friedrich Istvánt és Beniczky Ödönt és felkérte őket, hogy jelenjenek meg az ügyészségen és terjesszék elő az izsáki, orgoványi és kecskeméti ügyekben bizonyítékaikat. Gyilkosság Gerendáson Békéscsaba, julius 20. i A csendőrök tegnap adták át a gyulai ügyészségnek Nagy Pál békéscsaba—gerendáspusztai lakost, aki agyonütötte Laluska András szintén gerendáspusztai lakost, a nővére férjét. Laluska már régóta rossz viszonyban élt feleségével. Napokkal ezelőtt el is kergette házától. Laluskáné hétfőn délelőtt egyik bátyjával el akart menni férjéhez, hogy otthagyott csecsemőjét megszoptassa. Útközben másik bátyjával, a gyilkos Nagy Pállal is találkoztak. A tanyat zárva találták. Laluska és apja vasvillával és doronggal felfegyverkezve álllak elibük. Nngy Pál egyenesen az ajtónak tartott. Laluskáék rárontottak. Dulakodás támadt, amelyben Nagy egy másfél métere s doronggal ugy fejen ! sújtotta Laluska Andrást, hogy az egy óra múlva belehalt súlyos sérülésébe. Dr. Vass Vilmos rendörorvos kedden délután ejtette meg a boncolást. DBSai«HHB«H A kereszténypárt értekezlete (Budapest, julius 20.) A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja elmaradt értekezletét ma este tartja meg, mely alkalommal a külügyi kérdések is szőnyegre kerülnek. Bánffy Miklós gróf az értekezleten kijelenti, hogy Ausztriával a nyugatmagyarországi kérdésben ujabb tárgyalások indulnak meg. A német kormány nem mond le (Berlin, julius 20.) A német kormány lemondásáról szóló híreket illetékes helyen megcáfolják. A bankbetétek vagyonváltsága nem változik (Budapest, julius 20.) Hire járt, hogy a pénzügyminiszter a bankbetétek vagyonváltságán is változtatásokat tesz. Ez a hir téves, mert a váltság tervezete érintetlen marad és a pénzintézetek kötelesek a megállapított hányadot befizetni. A tótok a osehek ellen (Prága, julius 20.) Az ittélő tótok nyíltan hirdetik, hogy a felvidéken a csehek csak azért tartják fenn a statáriumot, hogy elnyomják a tót népet. Ezt a felfogást több cseh lap és politikus is magáévá teszi. dolomit a yizszobolyozósrűl Most, hogy a városi közgyűlésen olyan erős hullámokat vert fel az alsó Fehér-Körös — nyáron sekély — vize talán érdekelni fogja a közönséget, ha egy kicsit ösmertetjük: mi is az a vizszabályozás ? Egy századdal ezelőtt rakoncátlanul arra felé száguldoztak a folyók, patakok, amerre nekik tetszett, rohanós uton, kiöntésekben semmi és senki sem gátolta őket. A Tisza árterülete, vagyis az a föld, amit tavaszkor elborított, majdnem kétszáz négyszögmérföld volt és volt idő, mikor 70 kilométer szélességben a Tisza vize volt az ur. A Körösök sem voltak kisebb urak s kevésbbé rakoncátlanok — óriási kanyargásaikkal és kiöntéseikkel néha fél vármegyéket borítottak el s vontak el a müvelés alól. Ezért már 1892-ben gondolkoztak azon, hogy a Tiszát rakoncába kell fogni nagy töltések gátlójával s a bécsi kancellária gróf Széchenyi Istvánt „Közlekedési és hajózási biztossá" nevezte ki. Gróf Széchenyi Istvánt igy összehozta a sors Vásárhelyi Pállal, a legzseniálisabb magyar mérnökkel, ki akkor a Duna térképezésének volt a vezető mérnöke. Vásárhelyi Pál gondolata volt a dunai vaskapu szabályozása, ö vetette fel a Pest és Buda közötti állandó hid fervét, az ő prófétai lelke értette csak meg a Tisza rakoncátlan vizének észszerű felfogását és szabályozását. Ó, aki ösmerte a mi vizeinket — csak az ő lelke látta azt az ijesztő perspektívát, hogy ha a Tiszát szélesen épített gátakkal veszik körül, — melyek közé oda esnék minden kanyarulata, — akkor az csak jobb módot nyújt neki a maga feliszapolására. Tisza és a Körös is a magasan fekvő hegyek szikláiból tör elő s oly elemi erővel, hogy sziklákat tép és ragad magával, azokat kavicsokká, azután homokká zúzza és sodorja lefelé. Midőn ezután eléri a síkságot, mindkét folyó ellustálkodik s lomhán terjeng — alig valami kis eséssel az Aföldre — s a homokat és iszapot lerakja a fenekére. Vásárhelyi Pál intuinitiv lelke előre látta az ebből származható rettenetes veszedelmet s a Tisza szabályozását ugy tervezte meg, hogy a Tisza fent szük gátak közzé szorittassék s így folyása sebessé tétessék; lent pedig a rengeteg kanyargásokat átmetszésekkel kell megszüntetni s igy a Tisza folyását rövidebbé tenni, hogy lefolyása ott is gyorsabb legyen. 101 átvágást tervelt, miáltal Vs-ad részszel rövidült volna a Tisza utja.