Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-21 / 159. szám

I3ékéscsabg, 1921 juliüs 21. Körősvklék 3 Vásárhelyi őserejíi magyar lelke megérezte, hogy az évtizedeken át való el homokolás, iszapodás lesz a nagy magyar Alföldnek elke­ríilhetlen és elmulhatlan örökös ve­szedelme, az lesz az a Damoklesz kard, amely folyton feljebb és feljebb emelkedik, hogy annál rettenetesebb erővel zuhanhasson azután alá. Az akkori bécsi kormány nem Vá­sárhelyi előrelátó terveit fogadta el, hanem az akkor még Ausztriához tartozó Lombardia császári főépítési igazgatóét: Pietro Paleocapát bizta meg a Tisza szabályozással, aki ugy csináltatta, ahogy most van — sze­rencsétlenül. Paleocapa ismerte Vásárhelyi ter­veit, mindenben helyeselte, csak ép­pen kettőt kifogásolta, fent a szük gátakat s lent a sürü kiegyenesité­seket, átvágásokat s így lett a Tisza­vidéknek — sírásója. Szerencsétlen Alföld, szerencsétlen árviz vidéke ! Meglettünk nyomorítva. Még ezt is a-gyámkodó osztrák kor­mánynak köszönhetjük, mindent, ami baj, ami veszedelem ért évszázado­kon át, mind-mind az osztrákok és a Habsburgok büne. Most itt van a víz minden tavasz­szal a nyakunkon. Ha a folyam fe­neke, ágya emelkedik az eliszapodás­tól, ugy kell emelni a partokat is, de hát meddig ? Nem lehet a fel­hőkig ! Ma vannak folyóvizeink, melyek­nek az ágya, a feneke némely helyütt több méterrel magasabban fekszik, mint az őt környező földek, néhol magasabban, mint a tanyák kéménye. És az a szerencsétlen szabályozás idézi elő, hogy ha a folyam évről­évre emelkedő vízszintjét tekintik és veszik alapul, az árterület mindig szélesebb és szélesebb lesz. A viz felső vízszintjének sugara a levegő­ben olyan távoli földekre is kiter­jeszthető, hova az árviz soha, de soha sem juthatna el, már csak azért sem, mert a kiömlő viz azonnal a legmagasabb vizszin alá esik. Ezeket a területeket tehát az ár­térbe bevonni nem lehet, mert a víz­jogi törvény is azt csak az „érde­keltekre" vonatkoztatja, akiket pedig nem érinthet az árviz veszedelme, — azok nem „érdekeltek" — viz­szabályozó, ármentesitő társulatot pedig — a törvény szerint is — csak az „érdekeltségből" lehet alakítani. Ha a vizszin emelkedése a vesze­delem oka, akkor azon nem ugy kell segíteni, hogy az árterületet fej­lesszük, hanem hogy a folyam fene­kére sülyesszük. Ez már állami feladat volua. Módja átmetszések létesítése és a fenekek kotrása, mélyítése. Végre is nem lehet kitenni egész vármegyéket, az egész Alföldet an­nak, hogy ha egy gát átszakad, vagy gonoszul átfuratik, hogy egy egész országrész minden java és ember­élete elpusztuljon. Kínában megtörtént, hogy a Ho­angho (a Sárga-folyam) egy nagyobb területet, mint amilyen a nagy Ma­gyarország volt, egyszerre elsepert a földszínéről. A gátak nagyon csekély biztosíté­kok az ilyen veszedelem ellen. Hát még most, mikor a folyóvizek felső része idegen, sőt ellenséges népek kezében van, kik örvendnének, ha mindnyájunkat vízbe fulaszthatnának. Nemzetgyűlés, országgyűlés, gon­doljatok jóelőre a — vizveszede­lemre! Nem akkor, ha — késő lesz. Fábry Károly. Hamelin tábornok Kecskeméten Kecskemét, julius 20, A mintegy másfél év óta Magyar­országon időző francia katonai misszió elnöke, Hamelin tábornok Kecske­métre érkezett, ahol rövid időt töl­tött el a tfáros megismerése céljából. Vasárnap délben Révész István pre­látus látta vendégül, aki az ebédnél az alábbi felköszöntőt mondta a tábornoknak: Kegyelmes Tábornok ur! A magyar ember nem tudja meg­állani, hogy asztalánál vendégére köszöntőt ne mondjon. El szokta mondani pohárkocintás között örö­mét vagy fájdalmát. Mi magyarok, most örömről nem beszélhetünk, mert a mi szivünk sajog a fájdalomtól hazánk szomorú sorsa, megcsonkítása miatt. De bár­mily sötét is a mi jelenünk, hazánk szebb jövője felől kétségbe nem esünk. Van Istenünk, hitünk, van keresz­tény kulturánk, törhetlen nemzeti ér­zésünk, vannak becsületes magyar asszonyaink, akik sok gyermeket adnak és nevelnek meggyalázott magyar fajunk integrálására. Igen, még ennyi kincse van ennek a ki­fosztott Magyarországnak, azért kell, B R a E H U ; E s» a EÍ t Külkereskedelmi mérlegünk elszo­morító : A behozatalunk kétszer­annyi, mint a kivitelünk. Ezért nem birjuk pénzünket megjavítani s ezért kell arra törekednünk, hogy kivite­lünket fokozzuk. Ismert álláspontunk az, hogy csak feldolgozott árut sza­badna kivinnünk. De francia keres­kedők most olyan élelmiszerek iránt érdeklődnek, melyeknek feldolgo­zására nem vagyunk berendezve. Igy például már most keresik az összeköttetést arra, mint lehetne a télen, október és február között friss libamájat kivinni. Az itteni konzerv­készitményeink ugyanis nem tudnak versenyezni a straszburgi pástéto­mokkal. Budapesti állomásról 20 francia frankkal fizetnék (egy frank 25 korona.) Elfogadnának naponta pár ezer kilót. A másik cikk a sonka, melyre ugyancsak nagy kötéseket ajánlanak, kilónkint hat frankot, amellyel üz­letet is csinálnának, mert egy kiló sonka ma Párisban 13 frank. Ugyan­hogy legyen nemzeti feltámadásunk is. Feltámadásunk nagy napja akkor virul fel reánk, mikor a müveit nyu­gat megismeri majd letiport nem­zetünket. Ennek a boldog napnak előhír­nökét látom és tisztelem Exellenciád illusztris személyében, mert meg­győződésem, hogy látogatásának nincs más célja, mint szinről-szinre megismerni Kecskemétet, a Magyar Alföldnek ezt a tipikus városát, me­lyet külső és belső ellenségeinek sötét gyanúja és rágalma már annyi­szor be akart feketíteni. Midőn Exellenciád e nemes szán­dékáért őszinte hálámat kifejezem, kívánom, hogy árva nemzetünknek legyen sok ilyen jóakaratú megis­merője s akkor a jövő a mienk. Révész prelátus szavaira Hamelin tábornok következőképen válaszolt: — Prelátus ur szavait mésfél évi tapasztalatom alapján elmondottam Párisban is. Valóban, az olyan nem­zetnek, mely a keresztény kultúrá­nak és nemzeti érzésnek oly ma­gas fokán áll, mint a magyar nem­zet, — biztosítva van a jövője. Én rajta leszek, hogy önöket mint bé­kés, kulturnépet hazájukon kivül is megismerjék és becsüljék. Biztosítani akarja Anglia elsőséget a világtengereken Az amerikai tengerészeti minisztérium értesülése szerint az angolok négy hatalmas 43000 tonnás hadi­hajót építtetnek tizennyolc incses*) ágyukkal Washington, julius 20. A tengerészeti minisztérium értesülése szerint Anglia minden körül­mények között fenn akarja tartani az elsőséget a világtengereken. Az értesülések szerint az angolok ismét negy hatalmas hadihajót akarnak építtetni, amelyek mindenike tizennyolc incses ágyukkal lesz el­látva, míg az amerikai haditengerészet legnagyobb hajóira csak tizenhat incses ágyuk vannak szerelve. Az uj angol hadihajók fegyverek dolgában különbek lesznek a leg­nagyobb amerikai hadihajóknál, azonban nagyságra nézve nem lesznek különbek. Mindenik átkelhet például a Panama csatornán. Az uj angol hadihajók tonnatartalma negyvenháromezer lesz, vagyis ugyanannyi, mint a legnagyobb tipusu amerikai hadihajóké. *) Egy incs 2 és fél centiméter. aiHCABIIIIBBIIMIBIIIINIlll « • Oi • • EítaBalflHBIBIIUllliailia Magyar áruk a francia piacon Hüresik a sonkát és a baromfit - Gyógynövényeket keiiene kiszállítani csak keresik a babot, borsót, lencsét, melyben a magyar áru kedvelt cikk Párisban. De különösen erős a ke­reslet hizlalt jércében, mely ma Pá­risban 14 frankért kél el, ami több mint 300 koronának felel meg kilón­kint. A kiszállítás ugyan 4 frank költséggel járna, de még mindig 250 koronáért lehetne eladni a hizlalt szárnyasokat. Amit azonban első helyen kellett volna említenünk, az a gyógynövény. A francia droguisták egyenesen ke­resik ezt az árut, mert Magyaror­szág a legkitűnőbb gyógynövény termő hely egész Európában. A gyógynövény-kirendeltség a jövő hónapban tartja nagy kiállítását, melyen meg fognak . jelenni a kül­földi kereskedők, csak az a sajnos, hogy nagyon kis mennyiségek álla­nak még rendelkezésünkre, mert népünknél még nem ment köztu­datba, hogy a legnagyobb kincsek az útszélen heverneK, csak le kell haiolni érettük. ábraháméit aranyat csempésztek Bécsbe Szeged, julius 20. A rendőrségnek tudomására ju­tott, hogy az utóbbi időben nagy­mennyiségű uj magyar bankjegyet, aranyat és ezüstöt csempésznek ki Bécsbe. A detektívek le is tartóztat­tak három gyanúsan viselkedő egyént: Weinsten Ábrahámot, Weinsten Idát és Koós Andort, akinek bőröndjében több millió értékű aranyru­dat, arany 20 és 10 koroná­sokat, ékszereket és 200 db uj ezerkoronás bankjegyet találtak. A kihallgatás során beismerték Ábrahámék, hogy már hosszabb idő óta utazgatnak pénzcsempé­szésben. HIJREK — Kiutasított magyar football­csapat. Szegedről jelentik: A szer­bek az újvidéki válogatott magyar footballcsapatot Jugoszlávia terüle­téről kiutasították, mert a belgrádi válogatottakat megverte. A győztes magyar csapat futballöltözetben ér­kezett Szegedre. A szerb rendőrség ugyanis még azt sem engedte meg nekik, hogy átöltözzenek. — Kilencévi börtön hazaáru­lásért. Szegedről jelentik: A sze­gedi hadosztálybiróság kiszállt Kecel községbe, ahol letárgyalta Molnár (Morázin) János csendőrtfszthelyettes bűnügyét. Molnár az oláh megszál­lás alatt zsarolt, gyalázta a magyar­ságot és felvételre jelentkezett az csendőrségnél. A biróság kilenc évi börtönre ítélte a hazaáruló csendőrt. — Esküvő Cservenák Mátyás és Michnay Lenke ma délután 6 óra­kor tartják esküvőjüket az evangé­likus kisíemplomba. — Uj ragály fenyeget. A nép­jóléti miniszter körrendeletet inté­zett a törvényhatóságokhoz, amely­ben felhívja a figyelmet az ország egyes részeiben fellépett uj ragá­lyos betegségre. A betegség neve: Encephalitis disseminata epidemica. A betegség esetleges fellépéséről a kórházak vezetői jelentést tartoznak tenni a minisztériumba. — Halálozás. Karkus Jánosné, született Horváth Jeíike, tótkomlósi jegyző neje 20-án délelőtt 10 óra­kor 28 éves korában váratlanul el­hunyt. Az elhunytban Horváth István békéscsabai városi jegyző húgát gyászolja. — Szegénység miat a halálba. Karcagról jelentik: Rábai Jánosné karcagi lakos a minap férjének bo­rotvájával felvágta ütőerét, majd 9 hónapos János nevű fiának ereit metszette fel. Súlyos sérüléseikkel a szolnoki kórházba szállították őket. Kihallgatása során bűnös kísérleté­nek okául nagy szegénységét hozta fel. Állapotuk reménytelen. — Öngyilkos orosházi molnár. Cserven János 59 éves orosházi molnár vasárnap délelőtt 9 órakor a padlás gerendájára felakasztotta magát. Az öngyilkosságot 6 éves kislánya vette észre. — Segítség­ért szaladt, mire azonban az öreget levágták, az élesztési kísérletek már nem vezettek eredményre. Cserven valamikor jómódban élő malom­tulajdonos volt. 19Z1. évi julius hó Zl-én, vasárnap este fél 9 órakor a Széchenyi-liget­ben lesz a BiME nagyszabású tiizijátékos sportünnepe. Este 7 ói'átói séíahangverseny a BIME és katonazenekarok közreműködésével. Este 9 órakor sportbál a pavillonban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom