Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-21 / 159. szám

« Békéscsaba, 1921. julius 21. Csütörtök II. évfolyam 159. szám. -rryg i sa"' A' . .'•' • Szerkesztőség cs kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 9 MmM 'Jkpno A nemzetgyűlés mai ülésén Tom­csányi igazságügyminiszter egy vég­telenül fontos törvényjavaslatot ter­jesztett a Ház elé. A javaslat a haza­árulók vagyoni 'felelősségéről szól. Már az 1915 : XVIII. t.-c. intéz­kedik e kérdésben, amidőn azt mondja, hogy „a hazaárulók va­gyona az államra száll.' E törvény azonban nem volt eléggé körültekintő. Nem intézkedik ugyanis arról, hogy milyen vagyoni felelősséggel tartozik az, aki mint hitbizomány birtokosa követ el haza­árulást. A régi törvény alkotóinak ugyanis eszükbe sem jutott az, hogy valaki, aki hitbizomány ura, a leg­gyalázatosabb bűnre — a haza­árulásra — vetemedhessék. A forradalmak azonban fájdalma­san igazolták, hogy még olyanok is bele tudnak esni a hazaárulás szörnyű bűnébe, akiket nevük, multjuk, csa­ládi tradícióik évszázadok óta fűz­nek a magyar nemzethez. Csak ter­mészetes, ha ezeket is ép ugy sújtja a törvény szigora, mint bármely polgárt. Sőt az igazság azt kívánná, hogy mennél többet adott valakinek a nemzet, mennél több és régibb kötelék füz valakit a magyar állam­hoz, annál szigorúbban kell sulytani azt, — ha letért a becsület útjáról, ha a hazaárulók undok tömegébe sodródott. A hazaárulás oka mindig kicsi­nyes és önző, legtöbbször anyagi­ság, kapzsiság. Mert még a leg­elvetemedettebb gonosztevők sem magáért a rosszért teszik a bünt, hanem azért, mert annak elköveté­sétől bizonyos előnyöket várnak. Szomorúan igazolja a történelem, hogy legtöbbször a kincsszornj a kapzsiság hajtotta az embereket hazaárulásba. Ha most már azok a szolgalelkek, a pénz rabszolgái, á vagyon után epekedők romlott tábora tudni fogja azt, hogy még meglevő vagyona is — bármilyen természetű legyen is az — kockára kerül, ha a hazaárulás bűnébe esik; talán — ha más nem — akkor az anyagiság vissza fogja tartani őket a fertőbe való zuha­nástól. Azokra pedig, akik elfeledkeztek legszentebb kötelességükről, a haza­szeretetről s a hazához való hűség­ről, sújtson le .a törvény acélökle. Ha hitbizomány birtokosai, nagy urak voltak az árulók, ne csak a köz­megvetés sújtsa őket, hanem fossza meg a törvény e gazokat még az életlehetőségtől is. Ne adjon a ma­gyar haza még csak kenyeret sem azoknak, akik elárulták azt a földet, amelybez való hűségben és szere­tetben épp azoknak keliene példát mutatniok, akik nemcsak bölcsőjük­nek s koporsójuknak kaptak egy kis helyet e szent földből, hanem cimüket, rangjukat, méltóságukat, ragyogó életüket is ajándékba kap­ták a magyar nemzettől. Jöjjön hát az a törvény 1 Mennél szigorúbb lesz, annál nagyobb lel­kesedéssel fogjuk köszönteni. Mert ha valamikor szükség volt arra, hogy a hazaárulókat elpusztítsuk, ezerszerte nagyobb szükség van erre most, amikor a közelmúlt eseményei fényesen és fájón beigazolták, hogy nem lehet szörnyűbb bün, egyete­mesebb gazság, mint mindnyájunk éltető anyjának, e hazának elárulása. Budapest, julius 20. A nemzetgyűlés mai üiésén foly­tatták az indemnitásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását, melynek során Tomcsányi V. Pál igazság­ügyminiszter több törvényjavaslatot nyújtott be, melyek közül a legfon­tosabb a hazaárulók vagyoni fele­lősségre vonásáról szóló törvényja­vaslat. A javaslat főleg a hazaárulók, esetleg hitbizományi jellegű birto­kának lefoglalásáról intézkedik s Károlyi Mihály esetében van hivatva a meglévő törvény hiányait pótolni. Fontos javaslat még a szerzői jog védelméről szóló két javaslat is, va­lamint az országgyűlés felsőházáról szóló törvény, mely utóbbi hármat csak a szünet után tárgyalják, hogy a közvéleménynek addig módja le­gyen azokkal behatóan foglalkozni. Ugyancsak a mai ülésen Tom­csányi igazságügyminiszter a kor­mány nevében bejelentést tett Be­niczky Ödön legutóbbi interpelláció­jával kapcsolatosan megállapítva, hogy a felszólalás kizárólag politi­kai hangulatkeltés céijait szolgálta. Részletes tudósításunk a követ­kező : Rakovszky István elnök délelőtt 11 órakor nyitotta meg az ülést. Napirenden van az indemnitás tár­gyalása. Az első szónok Szterényi József báró, aki azt mondja, hogy a kivitel kérdésének elhanyagolása és a tett lépéseknek elhibázása okozta az ipar és a ke­reskedelem mostani válságos hely­zetét. Megállapítja, hogy a kormány ipar- és kereskedelempolitikája hi­bás. A valuta javulását nem látja biztosítottnak, mig fedezett gazda­sági politikát nem folytatunk. Kü­lönben valutánk helyzetére igen nagy hatással vannak a Parisból de főleg Bécsből jövő, átlátszó ten­denciájú hirek is, mint legutóbb az a kósza hir is, hogy a jóvátételi­bizottság tizenöt milliárd arany ko­ronát követel tőlünk. Kérdi a kor­mányt, van-e tájékoztatva ezekről a kósza hírekről és felvilágositotta-e Az Intlemnitás vitája Beterjesztették a hazaárulók vagyoni felelősségre vo­násáról szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés ülése az antanthatalmakat, hogy jóvátétel fizetésekről szó sem lehet. Nem helyesli a kormánynak a nagy pénzintézetekkel szemben ta­núsított támadó politikáját. Az or­szág gazdasági fellendülését a több­termelésben látja elérhetőnek; erre kell törekednünk minden téren, tel­jes erőnkből. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter beterjeszti a hazaárulók vagyoni felelösségre­vonásáról, Magyarországnak a berni szer­zői unióhoz való csatlakozásáról, a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t.-c. módosításáról és az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslatokat. Jelentést tesz ezután az igazság­ügyminiszter a Háznak a Beniczky legutóbbi interpellációja nyomán meg­indított vizsgálatról. Benicky vissza­utasította az idézést s ezzel is bi­zonyította, hogy felszólalásával nem visszaéléseket akart megszüntetni, hanem politikai céljai voltak. Karrafiáth Jenő szóváteszi azt a destruktív munkát, mely a kisantant államaiban folyik. Kérdi a külügy­minisztert, van-e tudomása arról, hogy á nemzetgyűlés zárt ülésein el­hangzottakat a külföldi lapok nyíl­tan kolportálják ? Intézkedést kér, hogy az utódállamokban és a meg­szállott területeken a pártatlan ma­gyar sajtótermékek szabadon legye­nek terjeszthetők. , Bánffy Miklós gróf külügyminisz­ter válaszol. A szomszéd államo­kat figyelmeztettük, hogy különféle eszmék álarca alatt minő munka fo­lyik területükön. A sajtótermékekre is felhívtuk a külföld figyelmét. Turi Béla a jugoszláv demarká­ciós vonalon előforduló atrocitások ügyében interpellál. Bánffy Miklós gróf válaszában kijelenti, hogy a külügyi kormány mindent megtesz ezek megszünteté­sére. Csernyus István a selyemhernyó­tenyésztés ügyében interpellált, mely után az ülés véget ért. Termény és nllntóroh a budapesti piacon Budapest, julius 20. A budapesti terménytőzsde árai: Buza — — — — 1080 K Újbúzában kereslet van, de a kínálat csekély. Rozs — — — — 780 „ A rozs irányzata tartott, 800 koronás árak is voltak. : takarmányárpa — 910 „ A rP a sörárpa _ 1010 „ Irányzat tartott. Köles — — — — 710 „ Biborhere — — — 1720 „ Fehérbab — — 750—780 „ Uj burgonya— — — 230 „ Széna, elsőrendű— 300—320 „ Repce — — — — 1325 „ Általában a kinálat közepes. Sertésvásár Felhajtás 650 darab I. rendű nehéz — — 75—77 K I. rendű közép — — 72—73 „ I. rendű könnyű— — 58—64 „ Zsir — — — — 100—105 , Zsirszalonna — — 88—90 » Hus, szalonnanélkül — 64 „ Hus szalonnával — 86—88 „ Az irányzat szilárd. • Marhavásár. I. r. marha egészben — 36—52 K I. r. marha hátulja — 48—66 „ I. r. marha eleje — 34—48 „ II. r. marha egészben — 23—26 „ II. r. marha hátulja — 26—34 , II. r. marha eleje — 24 „ I. r. növendékmarha— 28—34 „ Borjú bőrben — — 42—57 „ Juh — — — — 43—44 „ Faggyú — — — 20 , Pacal egészben — — 30—40 „ Marhabél — — — 160—180 „ Juhbór — — — 65 „ Marhabőr - — — 50 „ A felhajtás és készlet majdnem mind vevőre talált. Baranya kiürítése (Bécs, julius 20.) Illetékes Jugo­szláv körök nyilatkoztak a bara­nyai helyzetről. Azt hiszik, hogy a pécsi kérdést két héten belUl sikerülni fog tisztázni. Azt a hirt, mintha Baranya kiürítése kap­csolatban volna Nyugatmagyar­ország átadásával, a leghatáro­zottabban megcáfolták. Az Olaszországban elesettek hazaszállítása szünetel (Budapest, julius 20.) A trieszti konzulátus értesítése szerint az olasz hatóságok az olasz harctéren eJesett katonák elszállítását ezidő szerint nem engedélyezik. A hadügyminisz­ter erre az érdekeltek figyelmét fel­hívja, nehogy hiába odautazzanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom