Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-24 / 212. szám

Békéscsaba, 1Q21 szeptember 24 •mi li i< immun 11 n I i itnKCsmuBMjmamaaraMaamimm, Szombat II évfolyam 212. szám. Szerkesztöseg es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szán: A szerkesztőség telefon száma: 60 keresztény politikai napiimp Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona helyzet Megfoghatatlan az az idegesség és nyugtalanság, mely a közhangulatot ma jellemzi. Helyesebben mondva csak Budapest közhangulatát, mert hiszen hozzászokhattunk már, hogy az ország hangulatát mindenkor Budapest irányította, ami sajnálatos tény ugyan, de rajta változtatni mindaddig nincs módunkban, amig a budapesti zsidó sajtó által elrontott vidéki magyar meg nem tanul a saját feje után itélní. Tele van a levegő a kormány bukásának, politikai irányának és a rendszer megváltoztatásának hírével. S ha mindezek után komolyan foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, vajmi kevés okát találjuk a híresztelésnek. Tény, hogy bizonyos feszültséget idézett elő a nyugatmagyarországi események sorozata, letagadhatatlan, hogy az egyre fokozódó drágaság mind nyomasztóbban hat a kedélyekre s ideges hatásokban nyilvánul, természetes, hogy Esküdt miniszteri titkár gálád visszaélései a legnagyobb felháborodást robbantották ki a lelkekből, de mindezekből vájjon mennyiben származhatik kormányválság? Mi a helyzet ma?' A nyugatmagyarországi leérdés ügye — a hatalmak ama kívánságával, hogy a magyar kormány küldje ki Párisba tárgyaló feleit a kérdés teljes tisztázása céljából és ezzel kapcsolatosan az az entente-szándék, hogy Nyugatmagyarország ügyében a fegyveres beavatkozás gondolatát egészen elejti: — ugylátszik, egyelőre a stagnálás állapotába jutott. A drágaság ügyében a kormány a legmesszebbmenő és energikus intézkedéseket helyezte kilátásba. Ugyanígy a tisztviselők segítése terén is látszólag megtalálta az orvoslás hatásos módját. Az Esküdt-féle visszaélésekben teljes erővel folyik a vizsgálat és a bűnösök el fogják venni méltó büntetésüket. Ezzel tehát mindazokat az okokat, melyekkel a mai feszültséget megokolni igyekeznek, sorra vettük s amint látjuk, azok egyike sem olyan természetű, hogy miattuk kormányválságot vagy rendszerváltozást tételezhetnénk fel. A felidézett nyugtalanság klaszszikus megnyilvánulása a még mindig nagyerejü liberális-radikális elemek sajtóbeli hatalmának, mert hisz ezt az egész izgalmat ez a sajtó váltotta ki a mindig éber és állandóan harckész liberális zsidó sajtó. A problémáknak komoly időkben ily tömegesen a közhangulatba való dobása volt mindenkor a liberálradikális sajtó fő taktikai lépése. Gondoljunk a Károlyi-forradalom előtti időre. Ma már mindenki előtt világos, hogy az akkori helyzet egyáltalán nem olyan volt, mely csak a forradalommal nyerhetett megoli dást. Az Ausztriától való különválás I s a már érvénybe lépett Diaz-féle ! fegyverszüneti szerződés már ma. gukbari hordozták annak biztositékát, hogy a helyzet rövid néhány j nap higgadtságával a legnyugodtabb i formák között tisztázódhasson. De j ez a sajtó ugyanezekkel az eszköí zökkel, mint ma — nehéz probléj máknak a tömegbe való dobásával, a nehézségek túlzásával, riasztó hirck halmozásával igyekezett türelmetlenségbe, idegességbe és végül láz9ngásba hajtani a nemzetet. Észre kell vennünk a tudatosságot ma is, látnunk kell, hogy a bár komoly, de egyáltalán nem válságos helyzetet hogyan igyekeznek felfújni csak azért, hogy az állítólagos közvélemény állítólagos nyomásával a kormányt magyarul mondva: megijesszék és politikai irányváltoztatást provokáljanak. Észre kell vennünk a tudatosságot, a liberális sajtó mostani viselkedésében, mert hiszen fentebb'láttuk, hogy azok a bizonyos problémák, melyeket ujabban hangoztattak, tulajdonképen nem problémák, s megoldásuk máris útban van. I Ami pedig a nagyon hangoztatott „kormányválságot" illeti, arra vonatkozólag csaií annyit, hogy Hegedűs távozása még nem jelenti azt, hogy a kormányzati irány bármilyen eltérést szenvedhet, sőt a pénzügyi politikai téren is legfeljebb csupán a legkisebb mérvű revízióról lehet szó. Hegedűs nem volt a liberális sajtó nyelvén szólve „kurzusminiszter" s kiválása sem jelent retrográd politikai lépést. Ellenben érdekes, hogy épen azok, kik Hegedűs liberalizmusában biztak, most tajtékzó szájjal támadják. Igen, mert Hegedűs is érezte, hogy az ország épülésének utja csak a káros liberalizmus hulláján át vezethet. Hogy tervei nem sikerültek, annak oka az a hazafiatlanság, mely az ország plutokraciáját olyan feltűnően jellemzi, másrészt azok a külpolitikai viszonyok, melyeknek bekövetkezését a csodásan becsületes Hegedűs oly lehetetlenségnek tartotta, hogy velük nem is számolt. A mai helyzet semmi mást nem kér tőlünk, semmi mást nem parancsol, mint higgadtságot és nyugodt magyar öntudatot. F. Gy. Budapest, szept. 23. Hegedűs Lóránt legutolsó törvényalkotása, amely a tisztviselők segítését célozza, tető alá került. Ma általánosságban és részleteiben is elfogadta a nemzetgyűlés és holnapra már csak harmadszori olvasásban kerül a Ház elé, hogy szentesítés után végrehajtható legyen. Az ülésről részletes tudósításunk a következő: Gaál Gaszton elnök délelőtt 10 órakor nyitja meg az ülést. Hadhdzy Zsigmond, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Pdkozdy András, Gál Endre, Zákány Gyula és Zeöke Antal ügyében. A költségvetés módosításáról szóló, a tisztviselők segélyezését célzó törvényjavaslatot Ernszt Sándor, a pénzügyi bizottság előadója terjesztette be. Azt kívánja, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy a fizetések emelkedésévei ne emelkedjék a drágaság is. Cserty József sajnálja a magyar kormányt, mely adókkal igyekezett segíteni az országon, de végül a kisembereket és az iparososztályt sújtotta. A javaslatot nem fogadja el. IVe/ss Konrád kéri, hogy az árdrágításról szóló törvényt a legszigorúbban hajtsák végre. A törvényjavaslatot elfogadja. Jaross Antal : Ez a javaslat nem segít a tisztviselők helyzetén. A felesleges személyzetet, akik megElfogadták a tisztviselők segítéséről szélé törvényjavaslatot A nemzetgyűlés mai ülése tudnak élni, el kell bocsátani. A javaslatot nem fogadja el. Szilágyi Lajos határozati javaslatot terjeszt be, hogy a nem hivatásos rokkantak és özvegyek ellátásáról terjesszen elő a kormány törvényjavaslatot. A javaslatot elfogadja. Bodor György a maga és pártja nevében visszautasítja azt a vádat, mintha a kisgazdapárt a tisztviselők érdekeivel szembehelyezkednék. Határozati javaslatot nyújt be, hogy segélyben fizetési osztályok szerint 50—150 százalékig részesítsék a tisztviselőket, a vagyonosokat pedig zárják ki. Kerekes Mihály: Nem lehet a tisztviselőkön 3—400 koronával segiteni. A javaslatot nem fogadja el, már csak azért sem, mert a vagyonváltság egy részét akarja felhasználni. Elnök ezután a vitát lezárja. Bethlen István gróf miniszterelnök : a kormánynak az volt a terve, hogy a korona- javulásával képesek lesznek a tisztviselők szükségleteiket fedezni. Sajnos, ez a terv nem vált be s igy kénytelen a kormány ehez a módhoz folyamodni. Ha a segély összegét egy évre átszámítjuk, csekélység az egész. A felszólalások során előhozták azt is, hogy a tisztviselői létszám apasztásával kell a bajokon segíteni. Ez lehetetlen. Ezeknek a tisztviselőknek szerzett jogaik vannak a magyar állammal szemben. Ezek épp olyanok, mint fikik Budapesten laknak. A vagyonos tisztviselők elbocsátását illetőleg felhozott indokokat sem akceptálhatja. Az összes tisztviselőknek egyforma jogaik vannak. Ezután részletesen foglalkozik a felszólalásokkal. A kormány gondoskodik róla, hogy a tisztviselők faés szénszükségletüket részletekben is megkapják. Szilágyi indítványát a nyugdíjas katonákra vonatkozólag elfogadja, Bodor indítványát azonban nem. A Ház ezután a javaslatot általánosságban elfogadta. Ezután áttértek a részletes tárgyalásra. Az 1. § -nál Szilágyi Lajos, Örffi Imre, Weiss Konrád, Griger Mrklós és Budaváry László szólaltak fel. A Ház a szakaszt Szilágyi Lajos és Őrffy Imre módosításával fogadta el. A 2. és 3. §§-okat eredeti szövegezésben fogadták el. Ezzel a javaslatot a nemzetgyűlés részleteiben is elfogadta. A következő ülés holnap lesz, melynek napirendjén a nemzetgyűlés mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása, a tisztviselők segítéséről, szóló törvény harmadszori olvasása és a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása szerepel. Az ülés vége 2 órakor. Az olaszok Magyarország mellett (Velence, szept. 23). Ma hosszas minisztertanács volt, mely a nyugatmagyarországi kérdéssel foglalkozott. A minisztertanács után Bonotni kijelentette, hogy Olaszország nem akar Európa csendörje lenni és nem akarja elveszteni azokat a szimpátiákat, amiket megszerzett. A Ház kiadja a panamaügyben szereplő kép viselőket (Budapest, szept. 23.) A menteimi bizottság a Ház elé ma azt a ja| vaslatot terjesztette, hogy Zákány és Zeőke mentelmi jogát feltétel nélkül Pakozdy és Gaál mentelmi. jogát pedig csupán kihallgatásokra nézve függesszék föl. Az egységes pártalakiiás (Budapest, szept. 23.) Ugy a kereszténypártban, mint a kisgazdapártban erősen agitálnak az egységes párt érdekében és nagy a hajlandóság annak létrehozására. A disszidensek körében örömmel fogadják ezt a fordulatot. A bécsi vasutassztrájk megszűnt (Budapest, szept. 23.) Szűkszavú távirat jelenti, hogy a bécsi vasutasok sztrájkja megszűnt.