Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-24 / 212. szám

Körösvidék BéfcéscsaDű, Í92\. szeptember 24. Mi van ma ? 1921. szept. 24-., szombat R. kath.: Fogolym. M. Prot.: Gellért. Nap kél 5 óra 48 perckor, nyugszik 17 óra 55 (5 55) perckor. Hold kél 22 óra 21 (10 21) perckor. nyugszik 12 órakor (délben). Délután 16 (4) órakor: Szinügyi bizottsági ülés a városházán. most sem érkezett meg az ultimátum Budapest, szept. 23. Illetékes helyen kijelentették, hogy az ántánt-ultimátum még a ma déli órákig sem érkezett meg. London, szept. 23. Itteni lapok irják, hogy a nagykövetek tanácsa elhatározta, hogy Magyarországhoz ultimátumot intéz. Ebben 10 napos határidőt ad Nyugatmagyarország kiürítésére. — Egyes lapok szerint azonban az ultimátum szövegében még nem állapodtak meg. Take Donescu Magyarországnak GONDOLATOK * * * Művelődési egyesületek alakulnak egymás után szerte az országban, de kevés van, amely valóban művelődést szolgál. Többnyire bálák, mulatságok rendezésében merül ki mindegyik. Annál nagyobb öröm, amikor azt látjuk, hogy akad, amelyik komolyan akar művelődni. Ilyen a Bime. Mai felhívása tanulásra hivja fel tagjait. Nem tudjuk, milyen eredménye lesz a tanfolyamnak, de már maga az akarat is nemes és szép fényt vet az egyesületre. Valóban ez a jövő iparosság boldogulásának az alapja: tanulni, tudni. Mindenesetre szükség van a gazdasági szervezkedésre, talán még a politikai tömörülésre is, de az is bizonyos, jhogy mindez csak legfeljebb anyagi előnyöket biztosit. Az iparosság erkölcsi súlyát és tekintélyét — ép ugy mint minden társadalmi osztályét — egyedül tudása és készültsége alapozza meg. Tanuljon a Bimétől minden ifjúsági egyesület. Művelődni, többet tudni s e több tudással többet és jobbat termelni: ez a mi talpraállásunknak egyetlen biztositéka. Gyárrobbanás hirét viszi szerte a táviró drótja. És az emberek a mai nagy izgalomban, bonyolult és életbevágóan komoly kül- és belpolitikai forgatagban is megállnak etry pillanatra, hogy résztvevő lélekkel forduljanak Mannheim felé, melynek egész környéke csupa rom és romlás. A hosszú borzalmas háborúban elfásult i emberek, a halál mezejének több éves J lakói is borzadva tekintenek a nagy német : anilingyár kő- és vastorlaszai felé, amelyek j alól több halottat és sebesültet húztak ki a mentők, mint amennyit a legvéresebb csaták után szedtek össze a harcteret tisztogató szanitéc osztagok. Halált okádott a gáztartályokból kirobbanó lángoszlop, halált szórtak a messze repülő mázsás vasdarabok, kint és nyomort dörögtek a bömbölő anyagok, ahogy őrült iramban kiszabadultak emberek alkotta vasketreceikből az istenalkotta szabad természetbe. És a természetet, annak mérhetetlen erőit bilincsekbe verő, munkára kényszerítő emberek borzadva állnak meg egyetlen pillanatnak oly sok nyomort szülő orgiája előtt... Tökéletlenségük, gyengeségük tudatában alázatosan lehajtják fejüket. A szeretet résztvevő kőnyét pergetik a szenes hullákra, az ijesztő emberroncsokra. Valahogy ugy érzik, ilyenkor érzik, hogy több szeretetre volna szükség azok között az eszes, gondokozó férgek közt, kiknek léte olyan nagyon rövid és esetleges. Ilyenkor, a nagy tragédiák idején valami megmozdul bennük s azt magyarázza, hogy ezt a rövid életet nem kellene megkeseríteni gyűlölettel, irigységgel, hanem szebbé, boldogabbá kellene tenni testvéries együttérzéssel, szeretettel ... De felszáll a füst, elcsitul a robaj, a romokat eltakarítják. Az emberek nem látják a pusztulás nyomát, elfelejtik az ezer halottat... és folytatják egymás ellen való vad tusájukat, irigykednek, gyűlölnek, testet-lelket ölnek, mert nem egyebek csak — emberek. Megjelent a ,Kotkodúcs' 3. száma szenzációs tartalommal. íi népszövetségbe ualo felvétele ellen Genf, szept. 23. Take Jonescu kijelentette, hogy Magyarországnak a népszövetségbe való felvételét két okból ellenzi. Az egyik az, hogy fegyveresen ellentáll a békeszerződés Nyugatmagyarországra vonatkozó részének végrehajtása ellen, a másik ok a Habsburg-kérdés. A szövetségesek annakidején azzal a Magyarországgal kötöttek fegyverszünetet, mely a Habsburgokat elűzte s ezen alapszik a triánoni béke is. Milyen seg o tisz éiyí kapnak viselők? A képviselőház mai ülése másodszori olvasásban elfogadta a tiszviselők segélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot. E szerint az összes közalkalmazottak és ilyen nyugdíjasok a következő segélyt kapják: Pénzben: Az április, május, junius hónapokra engedélyezett rendkívüli segélyt még hat hónapra (március l-ig) és pedig a segély mérvének 100 százalékos felemelése mellett. A rendkívüli segélyek szeptember havi összegének háromszorosát kitevő egyszersmindenkorra szóló beszerzési segélyt. A családi pótlékot október 1-től 100 százalékkal felemelik. Természetben: Zaharin helyett cukrot kapnak. Még az idén kap minden alkalmazott felesége részére 4 m., minden 12 éven felüli leánygyermeke részére 4 m., 12 felüli fiúgyermeke részére 3 m. posztót, vagy kész ruhát. Jövőre minden 6—12 év közti gyermek részére 1—1 pár cipőt. Fehérneműre egységes siffónból családtagonként 6m.-t, de40m.-nél többet egy család nem kaphat. Arra törekednek, hogy mindenki pontosan megkapja járandóságát, ha valami mégis elmaradna, a megtérítést a következő hónapban kiadják. Az elmaradt január-márciusi tüzelőanyagot megtérítik. Ezenkívül ingyen gyógyszer és gyógykezelést is kapnak. A katonatisztek és államrendőrség hasonló segélyt élvez, azzal a helyesbítéssel, hogy ők a megállapított pótdíjak megfelelő összegeit kapják. Menekül a görög hadsereg (Paris, szept. 23.) A görög hadsereg teljesen felbomolva menekül és a török csapatok üldözik őket. A harctér borzalmas látványt nyújt. A népszövetség uj tagjai (Genf, szept. 23. A népszövetség Lettországot és Litvániát felvette tagjai sorába. Megalakult a szeszkartell (Budapest, szept. 23.) A szeszkartell részvénytársaság formájában ma megalakult. Az elnök Rubinek Gyula lett. Az igazgatóságban helyetfoglalnak az érdekeltségek vezetőférfiai. 9 kormány gondoskodik a kislakások épitési költségeiről A belügyminiszter a kislakások építése ügyében leiratot küldött a városokhoz. A leirat a következőképen hangzik : A kislakások építése ügyében folyó évi augusztus hó 16. napján 71973. sz. alatt kelt körrendeletem kiegészítéséül a következőkről értesítem a város közönségét : A kormány fog gondoskodni arról, hogy a városok a kislakások építésére szükséges kölcsönt a lehető legkedvezőbb feltételek mellett megkapják. Ily kölcsönök máshonnan való felvetele iránt tehát az érdekelt városoknak tárgyalniok és határozniok nem kell. Magától értetődik azonban, hogy azt az összeget, amelyet a város kislakások céljaira kölcsönképen a kormány utján igénybe venni kíván, a törvényhatósági bizottságnak kell majd megállapítania, valamint közgyűlési határozatba kell foglalni e kölcsön felvételének és törlesztésének központilag megállapított feltételeit. E határozatokat felsőbb hatósági jóváhagyás alá kell terjeszteni. Az épitési anyagok beszerzése iránt is a helyi érdekek figyelembevételével központilag fog gondoskodás történni, hogy igy az anyagok is a lehető legkedvezőbb feltételek mellett bocsáttasanak a városok rendelkezésére. A városoknak tehát e részben sem kell intézkedniük. Ilyen módon talán még Békéscsabán is megépülnek azok a kislakások, amiknek már készen kellene állni. Az „oláh ipar" diadala A bocskorosok Bukarestben Árumintavásárt rendeztek, mely a napokban nyilt meg. A mintavásáron részt vesz három temesvári, egy aradi cég és a resicai Vasmüvek mellett még egy csomó nagyváradi, kolozsvári, kivétel nélkül magyar cég. Igy fest „Nagyrománia" kulturfölénye! „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen." 9 városi közgyűlés Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete 1921. évi október hó 3-án, hétfőn délelőtt 9 órakor a városháza termében rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Polgármesteri jelentés. 2. A városi alkalmazottak rendkívüli beszerzési segélyben részesítésére vonatkozó javaslat. 3. A városi pénztárak és alapok 1920. évi számadásai. 4. A városi közpénztár 1921. évi költségelőirányzata. 5. A városi közkórház 1922. évi költségelőirányzata. 6. Iparos- és kereskedő tanonciskolák 1920—21. tanévi számadása. 7. A községi polgári leányiskola, elemi iskolák és óvódák, az iparos és kereskedő tanonciskolák, az állami elemi iskolák és építőipari téli tanfolyam 1921—22. tanévi költségvetése. 8. Bottá D. György esküdt lemondása és az V. kerületi esküdti állás helyettesítés utján való betöltése. 9. Pénzügyigazgatóság megkeresése az általános forgalmi adó kezelési munkálatainak ellátása tárgyában. 10. A legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok 1922. évi névjegyzékének kiigazítása. 11. A városi színházban való játszási engedély ügyében a szinügyi bizottság határozata ellen beadott felebbezés. 12. A földmives iskolának átengedett területre nézve a terhelési és elidegenítési tilalom bekebelezése. 13. Áchim és Ondroviczky malomtulajdonosok fürdőépitési ajánlata. 14. A városi szántóföldek bérletének meghosszabbítása. 15. A Közmüvelődésháza városi segélyének felemelése iránti megkeresése és javaskt a Közmüvelődésháza bizottságának kiegészítése iránt. 16. A vármegyei szabadoktatási bizottság megkeresése anyagi támogatás iránt. 17. A debreceni ref. kollégium segélyezés iránti megkeresése. 18. Dr. Zvaratkó Pál és dr. Kolpaszky László árvaszéki ülnökök kérvénye működési pótlék megszavazása iránt. 19. Komáromy Olga magánóvónő kérelme további segély iránt. Özv. Gally Mihályné, özv. Fejér Béláné, özv. Áchim Pálné kérelme kegydijuk további folyósítása iránt. 20. A városi zenede további segélyezése iránti kérelem. 21. A Hadrőa kérelme adminisztrationális költségeihez való hozzájárulás iránt. 22. A Hadröa kérelme a ligeti padok bérlete tárgyában. 23. Lischka Frigyes kérelme tanulmányi segély iránt. 24. Kéményseprési dij átalánymegállapitása 1922. évre. 25. Szikora János kérelme a helyhatósági engedély-dijakról szóló szabályrendelet módosítása iránt. 26. Vansza Ferenc és társa felebbezése a Vigadóban való árusítás ügyében. 27. Adamik János hatósági husszéki kimérő végkielégítés iránti kérelme. 28. Győrbiró Benő 1919. évi községi adójának törlési ügye. 29. Hartmann Ernő, Jelinek Károly, Konkoly Erzsébet, He!e Antal és Blau Gábor illetőségi ügye. 30. Póttárgysorozatba felveendő ügyek.