Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-23 / 211. szám

4 Körosvidék Békéscsaba, 1921. szeptembe

r 23. nem direkte abba, pedig akkor a takarmány azon részénél a kérődzési processzus elmarad, mi pedig a legfontosabb folyamat a szarvasmarha táplálkozásánál, hol kell hogy minden takarmány a bendőben puhittassék meg és jöjjön kérődzés alá. Maur német gazda ezen kérdés felderítésére két gazdaságában két gulyával kísérletet végeze't oly módon, hogy egyik gazdaságában szecskázott, a másikban szálas takarmányt kaptak az állatok, különben azonos takarmányozással kapcsolatban. Tapasztalatai szerint az állatok a szecskázott zabszalmából háromszor annyit ettek, mint a szecskázatlanból, dacára annak, hogy mind a kettőből, mely azonos minőség volt, ab libitum ehettek. Az állatok külseje, mind a két gulyában egyenlően jó volt és testsúlyuk sem csökkent a külömbözö formában nyújtott takarmány rovására, úgyhogy Maur ezen jelenségekből azon következtetést vonhatta le, hogy azon esetben, ha a szálastakarmánnyal takarékoskodni kell, sokkal célszerűbb azt szecskázatlanul etetni, mert igy kevesebbet esznek az állatok és ezen mennyiségtől oly jó kondícióban maradnak, mint háromsznr annyi szecskázott takarmányból. Pionis azt mondja, hogy mig azelőtt a szalmát és gyakran a szénát is szecskázva adták a szarvasmarháknak, hogy rövid idő alatt nagymennyiségű szálastakarmányt vehessen magához, ez indokolt lehetett azon esetben, ha csakis szálastakarmánnyal tápláltatott az állat, de ha szálastakarmányon kivül nagyobb mennyiségű répát, vagy ehhez hasonló takarmányt és abraktakarmányokat is kap az állat, semmikép sem indokolt a szalma és széna szecskázása, ellenkező esetben azonban, ha a táplálék főmennyiségét szálastakarmány képezi, a szecskázás helyén való lehet azért, hogy az állatok a szükséges tápanyagokat ezen tágabb táparányu takarmányfélékben igy bőségesebben felvehessék, mert a szecskázott szalma vagy szénából többet képesek megenni. A szecska 3—4 cm.-nél rövidebb ne legyen. V. L. A békéscsabai kir. járásbíróság. A magyar állam nevében ! A békéscsabai kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság árdrágító visszaélés vétsége miatt Süli Lajos és társai ellen indított bűnügyben az ügyészségi megbízott vádja felett dr. Hankovszky Dezső kir. járásbíró és Lukács Balázs irodatiszt jegyzőkönyvvezető részvételével dr. Reisz József ügyészségi megbízott, a szabadlábon levő vádlottak és dx\ Forray Lajos ügyvédjelölt védő jelenlétében Békéscsabán, 1921. évi március hó 18. napján megtartott nyilvános tárgyalás napján a vadés a védelem meghallgatása után meghozta a következő Ítéletet: I. Süli Lajos vádlott, 55 éves, r. kath. vallású, kishegyesi születésű, békéscsabai lakos, magyar állampolgár, nős, írni, olvasni tudó, vagyontalan, főmolnár, II. Süli Lajosné, Berendi Anna, 46 éves. r. kath., asszonyfai születésű, férjes, 7 gyermek anyja, irni, olvasni tudó, vagyontalan molnár neje. III. Süli Zoltán, 23 éves, budapesti születésű, békéscsabai lakos, r, kath., nőtlen, irni, olvasni tudó, vagyontalan, géplakatossegéd vádlottak bűnösök az 1920. évi XV. tc. 1. §-ába ütköző s annak 4. és 6. pontjai szerint minősülő árdrágító visszaélés vétségében, amelyet ugy követettek el, hogy Békéscsabán, 1920. évi december hó végén és 1921. január ős február havában ismeretiem egyéntől nagyobb mennyiségű, 30 métermázsányi lisztet, tehát oly közszükségleti cikket, amelynek forgalmát a minisztérium rendelkezései korlátozzák, ezen korlátozás megszegésével beszerezték s azt kisebb-nagyobb mennyiségben éjjelenként ismeretlen egyéneknek eladták s ekként a lisztnek, mint közszükségleti cikknek árát, az árunak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel drágították. A kir. járásbíróság ezért Süli Lajos, Süli Lajosné és Süli Zoltán vádlottakat az 1920. évi XV. tc. 1. szakaszának 2. bekezdése, 1. mondata alapján a Btk. 92. §-a alkalmazásával egyenkint 200 (kettőszáz) korona pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, ezenfelül 200 (kettőszáz) korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre itéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a Btk 53. §-a alapján egyenkint 40—40 (negyven-negyven) napi fogházra kell átváltoztatni. Az 1920. évi XXVI. tc. 7. §-a alapján elrendeli az ítéletnek vádlottak költségén a Körösvidék cimü lapban leendő közzétételét. Egyébb mellékbüntetés kiszabását a most hivatkozott tc. 7. §-ának utolsó bekezdése alapján mellőzi. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a békéscsabai kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892 . XXVII. t. c. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A vádlottak a Bp. 480. §-a értelmében kötelesek az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. De e költségeket a kir. járásbíróság az 1890: XLI1I. tc. 4. §-a alapján egyelőre behajthatatlannak nyilvánítja. A járásbíróság a bűnjelként őrzött s a Rosenthal-féle és a Kardos Mihály féle malomba beutalt lisztnek elkobzását a Btk. 61. §-a alapján elrendeli. Indokolás: Süli Lajosné és Süli Zoltán vádlottnak a tárgyalás során, valamint mindhárom vádlottnak a nyomozás során tett beismerő vallomásával bizonyítást nyert a vád tárgyává tett az a tényállás, hogy Süli Lajos, Süli Lajosné és Süli Zoltán vádlottak Békéscsabán, 1920. december hó végén és 19-'1. január és február havában ismeretlen egyéntől 30 métermázsányi lisztet, tehát oly közszükségleti cikket, amelynek forgalmát a minisztérium rendelkezései korlátozzák, ezen korlátozás megszegésévei beszerezték s azt 10—20kilogrammos menyiségben éjjelenként ismeretlen egyéneknek eladták s ekként a lisztnek, mint közszükségleti cikkek árát az árunak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel drágították. Vádlottak ezen cselekménye az 1920. évi XV. tc. 1. §-ába ütköző s annak 4. és 6. pontjai szerint minősülő árdrágító visszaélés vétségének alkotó elemeit foglalja magában s minthogy beszámítást kizáró s büntethetőséget megszüntető ok nincs, ezért vádlottak bűnösségét meg kellett állapítani s őket az 1920. évi XV. tc. 1. §-ának 2. bekezdése, 1. mondata alapján meg kellett büntetni. A büntetés kiszabásánál vádlottak büntetlen előéletét, részbeni beismerését, valamint vádlottak nagy családjával járó nehéz megélhetési viszonyait oly enyhítő körülményként mérlegelte, hogy a btk. 92. §-ának alkalmazását indokoltnak látta és alkalmazta. 1. sz. vádlottnak a nyomozás során tett beismerésével szemben nem vehette a bíróság figyelembe a tárgyaláson előadott abbeli védekezését, hogy ő a felesége ós fia által 2 hónapon keresztül folytatott éjjeli lisztárulásról nem bírt tudomással annyival is inkább, mert neki, mint családfőnek a vele közös háztartásban levő felesége és fia lisztüzleteiről tudnia kellett. Az ítélet egyébb rendelkezései a hivatkozott törvényszakaszokon alapulnak. Békéscsaba, 1921. március 18. Dr. Hankovszky sk., kir. járásbiró Kiadvány hiteléül: Lukács, sgh. tiszt. aaaiiBivtilaasitaiiiiigiai Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: CSORBA BÉLA Kiadja és nyomatja: A Körösvidék Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R.-T. Békéscsaba Szent István-tér 18. szám. ! Apróhirdetések Egyszeri hirdetés 10 szóig 25 korona, ! azonfelül minden szó külön 2 koror.a. ( • j Eladó nagyobb mvnnviségü lucerna és gyepszéna. Garay-utca 7. sz. | Önkéntes árverésen eladásra i kerülnek jókarban levő szobabútorok f. I évi szeptember hó 25-én, vasárnap dél] előtt 10 órakor Békóscsanán, Lepény Já: nos-utca 5. sz. alatt. NÁDO

R MOZGÓ Szept. 23—24., pénteken és szombaton Zigoto és a medvék, bohózat 2 felvonásban Lengyelvér I. ré ze regényes történet 5 felvonásban Főszereplők . Petrovich és Szécsi. Előadások pontban fél 7 és fél 9 órakor t Rum, szilvórium, törköly és likörök f készítéséhez a legjobb és legfinomabb Gaiiy és Wénich drogériájában kaphatók. Békéscsaba, Szent István-tér 16. sz. \ t * \ t NEM ér semmit igyekezete, ha N E csinál üzletének reklámot a Körösvidék utján. Lapunkat az egész vármegyében ismerik. Naptárunka jövő esztendőre is meg fog jelenni. Siessen hirdetéseivel a kiadó hivatalba, mert ily jó alkalom nem lesz ebben esztendőben többé az SOMA NYAKKENDŐ\ KÜLÖNLEGESSÉGEK, KEZ- \ TYÚK, HARISNYÁK ÉS F RÖVIDÁRUK I RÓKAYLAJOSé DIVATÁRUÜZLETÉBEN A BÉKÉSCSABA BÉRÉN YL-U. I. > (Falta-féle ház.) f Ugyanott, egy jónevelésii fiu tanuló- / nak azonnal felvétetik. ^^^ Lsifosi&tj t—2 szobát, konyhát keres fiatal házaspár. — G/m a kiadóhivatalban, 1—2 Pályázati Meíés A Mezőgazdasági Termény- cs Áruforgalmi R T.• Szeghalmon az alábbi megüresedett állásokra pályázatot hirdet: 1. üzletvezetői állás. Javadalmazása összesen 2000 K, azaz kettőezer korona havonként. — Óvadék 15.000 K. Elfoglalandó okt. 15-én. 2. Egy irodai kisegítői állás. Javadalmazása egyelőre havi 800 K, azaz nyolcszáz korona. Négy középiskolát végzettek előnyben részesülnek. Mindkét állásra kizárólag keresz| tyén vallásúak, okt. hó 5-ig pályázhatnak. Pályázati kérvények az i igazgatósághoz cimzendők. ! ~ Szeghalom, 1921. szept. 20. Az igazgatóság. világítást, csengő és telefonszerelést olcsón és szakszerűen vállalja fflSZEH ERHÖ ÉS TÉRSÜ villamossági vállalata Andrássy-ut 7. Nádorral szemben Világítás javításokat azonnal elintézünk Telefon: 159. HÖLGYEK FIGYELMÉBE ! f f* Több mint husz féle uj $ £ őszi modell érkezeit ^ ^ SZÉLL ka laposhoz ^ ^ Békéscsaba, Baross utca 14. ^ f Elvállal női velour, fils, kasi- ^ f rozott stb kalapok formázá- $ § sát, festését minden szinre. A A Uj női filskaiapok bármily i > szinben 250 koronától feljebb £ tz rr CIPÓK kaphatók a legjutányosabb árou szép és tartós kivitelben francia, amerikai fazonban mérték utáni megrendelésre. \z általam késdtetí cipőktartósságát és jóságát garantálom Hogy György Lajos cipész Baross-utca 19. Grünwald házban