Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-04 / 120. szám

Békéscsaba, 1921. junius 4. Szombat II. évfolvam 120. szám. nm mm i Szerkesztőség es kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent ísíván-tér 13. szűnt A szerkesztőség telefon száma: 60 —— 1 • " " •"­——"—•— • k&n&sztény Eíőfizetésí árait: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Megszólaltak A hangjukat vesztett libérális el­lenzéki urak aludtak egyet Bethlen István gróf beszédére s azután — megszólaltak. Arcukról eltűnt az ijedtség fakósága, szemükből eltűnt a rémület, hangjuk már nem remeg: hiszen megtalálták az ócska fegyver­tárban azt a régi fegyvert, amivel ilyen esetekben védekezni szoktak. A jogrend lovagjai, akik csak a sa­ját jogaikat hajlandók jognak elis­merni, a közélet purifikátorai, akik zsiros üzleteit védelmezik a közsza­badságok védelme cim én gyanúsan gazdagodott idegeneknek, maguk közé gyűjtik kedvelt újságjaikat és görögtüzzel világítva meg saját pa­rányi személyüket: Nyilatkoznak! Helyes. A miniszterelnök olyan sú­lyos vádakat hangoztatott felelős helyről a világ nyilvánossága előtt, hogy lehetetlen azok felett elsiklani. Ha igazak a vádak, akkor jöjjön a törvény teljes szigorával és seperje el a bűnösöket a közélet szinteréről, ha pedig nem igazak, akkor meg kell cáfolni a legnagyobb nyilvá­nosság előtt. S mit tesz Ábrahám Dezső, Balla Aladár, Sándor Pál, Ugrón Gábor, Gieswein Sándor ? Azt, amit minden „fajmagyar" a li­pótvárosban : a vádra váddal felel! Nekünk, akik az élet minden vál­tozatában a keresztény erkölcs alap­ján állunk s tetteinket mindenkor a keresztény erkölcs irányítja, érthe­tetlen ez a védekezési mód. Egy vádat vagy beismerni kell, ha igaz, vagy tagadni, ha valótlan s akkor a vádlón a sor, hogy bizonyítson s ha nem tud, akkor fordul csak a kocka s akkor lesz a vádlóból vád­lott. A páholyok erkölcse azonban nem bajlódik kicsinyes közbeeső kérdésekkel. Ők nem ismernek be semmit, de nem is tagadnak. Nem kívánnak bizonyítást s a szörnyű vádakra csak az a mentségük, hogy : vádlójuk is tárgyalt annak idején azokkal, akikkel való összeköttetés ma bün és vádlójuk is állott azon az állásponton valamikor, amely ál­láspont hirdetése ma vétekszámba megy. Természetesen ezt a héber felfogást magáévá teszi az egész túlsó oldal és sajtójuk hideglelős gyönyörűséggel járja vitustáncát a nagyhangú, szemérmetlen és az ő külön érdekeiknek megfelelő világí­tásba beállított nyilatkozatok körül. A józan magyarság azonban, mely óriási többségét teszi ki ennek a csonka országnak s amely egyedüli fentartója, egyedüli építője a keresz­tény Magyarországnak és egyedüli biztos reménysége a jövőnek, a ke­resztény magyarság máskép gondol­kozik. Tudjuk jól, hogy az egyetlen és becsületes nemzeti politika az, amely a külső és belső szituációk­hoz képest a lényeg megóvásának parancsoló szükségéből,' a formákat kellő időpontban megváltoztatja. Még szabatosabban kifejezve, a meghatá­rozott cél felé haladó politikában a cél elérésének útjában levő akadá­lyok természetéhez, milyenségéhez képest kell megválasztani az aka­dályt elháriíó fegyvereket. Avagy van-e oly vakmerő, aki kifogásolni merné a legnagyobb élő magyar hazafi múltját, rnert a politika vál­tozatai szerint változtatott azokon a fegyvereken, amelyekkel kitűzött célja, hazája és fajtája boldogulásiért küz­dött s ha ezt a céit külömböző uta­kon próbálta megközelíteni ? Bethlen István gróf annak idején, amikor az ország boldogulása ugy kívánta, tárgyalt Garamival és Bal­láékkal együtt működött. Akkor haj­landó volt sokadmagával azon az uton elindulni, amely egyedül látszott alkalmasnak az előrehaladásra. Azóta azonban — hála Istennek — változ­tak a szituációk és a magyar nép a legegyenesebb uton haladhat kitűzött célja: a régi határai között élő, sza­bad, független keresztény Magyar­ország felé kipróbált hazafiságu ve­zérei után, mert rátalált erre az útra, amikor meggyőződött arról, hogy hová vezet az a másik ut, amelyen Garamiék és Balláék haladnak. Budapest, junius 3. A nemzetgyűlés ma folytatta a költségvetés vitáját, melyhez rnég csak a kormányt támogató pártok­ból huszonnégyen vannak felirat­kozva. Napirend előtt Huszár Ka­roly szólalt fel és erélyesen tilta­kozott az ellen, hogy Apponyi Al­bert grófnak a csehek nem enged­ték meg a megszállott területre való beutazását. Részletes tudósí­tásunk a következő: Bottlik József aielnök háromne­gyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Jelenti, hogy Huszár Károly­nak napirend előtti feiszóllalásra adott engedélyt. Huszár Károly: A hírlapok utján és magánúton értesült arrói, hogy Apponyi Albert gróftól, amikor csa­ládjával a megszállott területen fekvő eberhardi birtokára akart menni, a cseh kormányhatósági közegek * megtagadták a beutazási vizűm kiadását. Ez a cselekedet a nemzetközi jog súlyos megsértése és súlyos sérelme a magyarságnak. Az egész nemzetgyűlés és az egész ország nevében bejelenti ez ellen ünnepélyes tiltakozását. Itt magyar­országon a csehek szabadon járnak­kelnek, üzleteket kötnek, bankokat igazgatnak, náluk pedig a magyar állampolgárok üldöztetéseknek van­nak kitéve. A békeszerződés értel­mében joga van annak a magyar állampolgárnak, akinek a cseh meg­szállott területen birtoka van, sza­badon odautazni és joga van a bir­tokosnak nemzeti iiovatartozandó­ságáról nyilatkozni. Kérdi a külügy­minisztert, hogy mit szándékozik tenni ezek ellen a jogtalanságok ellen ? A magyar nemzet a maga sérelmét látja ebben a dologban s a cseh kormány nagyon rosszul 9z egységes kormonpopórf megololiitoso Ugrat a Világ — 9 kisgazdapártot akarják szétzülleszteni Budapest, junius 3. Néhány napja a politikai körök mind sűrűbben foglalkoznak az egy­séges párt alakításának eszméjével s ezt az alkalmat felhasználja a Világ és a hozzá közel álló sajtó, hogy a kisgazdapártban bomlást idézzen elő, különösen azzal, hogy az uj pártot Nagyatádi nélkül akarják megcsinálni. Bethlen István gróf a pártalakitásról és az ekörül szállongó hírekről egy újságíró előtt a következőkben nyilatkozott: A kormányzat szilárd alapját képező egységes kormányzópárt megalapítását szükséges­nek tartom. Az a híresztelés, hogy azt nagyatádi Szabó nélkül akarják megcsinálni, nyilvánvaló ug­ratásnak van szánva a Világ részéről és alaptalan, kitalált volta mindenki előtt tisztán áll! Tilfohozoff o nemzetgyűlés apponyi visszatartása ellen Huszár Károiy felszólialása. — 9 cseheknek szabad utjuk van Magyarországon. A nemzetgyűlés mai ülése teszi, hogy veszélyezteti ilymódon is a gazdasági tárgyalások ered­ményét. Bánffy Miklós gróf külügyminisz­ter azonnal válaszol Huszárnak. Tegnap hallotta az esetet és azon­nal intézkedett, hogy a cseh kor­mány a beutazási engedélyt kiadja. A tett lépések eredményéről mára vagy holnapra várja a választ. Huszár és a Ház tudomásul veszi a külügyminiszter válaszát. A napirend, a költségvetésről szóló törvényjavaslathoz elsőnek. Kutkafalvy Miklós szólal fel. A ruthén kérdéssel foglalkozik. A ru­tén nép három izben adott félrema­gyarázhatatlan formában kifejezést akaratának, hovatartozása kérdésé­ben, mindhárom esetben Magyaror­szág javára. A történelmi mult, a hagyományok, a kulturális és gaz­dasági érdekek mind a Magyaror­szághoz tartozást kivánják. Ha a ruthén nép hovatartozandósága ügyé­ben hozott határozatait nem tartják tiszteletben, a nemzetek önrendelke­zési joga illuzórius. Foglalkozik ez­után a nemzetiségi politikával. A csehek azt állítják, hogy Amerikában ötszázezer ruthén szavazott mellet­tük. Ez nem igaz, mert a ruthén­földi összes ruthének száma hat és fél százezer, akik, dacára a cseh el­nyomásnak, a megszállásnak, a cse­hek ellen nyilatkoztak. Pethö Sándor a költségvetést nem fogadja el. Elnök ezután déli szünetet rendel el. A délutáni ülést csak az esti órákban nyitották meg. HBBHIIIIINR1IIIIIIDIII1DBR A bankjegykicserélés ujabb meghosszabbítása (Budapest, junius 3.) Miután vi­déken az 1000 és 10,000 koronás bankjegyek becserélése még nem fejeződött be, a levonásnélküli be­cserélés határidejét a pénzügymi­niszter folyó hó 18-áig meghosszab­' bitotta. A nyugatmagyarországi tárgyalások (Budapest, junius 3.) Gratz Gusz­táv volt külügyminiszter kijelentette, hogy az a jegyzék, amelyet az oszt­rák kormány a magyar kormány­hoz intézett, nem teszi lehetetlenné a nyugatmagyarorsz igi kérdés tár­gyalásának folytatását. Az a meg­győződése, hogy a jegyzék értel­mezése tekintetébcü lehet egyet­értő felfogást létrehozni. Ha meg­egyezésre nem jutnának, még min­dég ott van a szövetségesek köz­vetítő indítványa. Dá az előkészítő munkálatok most is folyamatban vannnk s megegyezésre van ki látás. Merénylet Radics ellen (Pécs, julius 3.) Egy szerb diák Radics, a parasztpárt vezére ellen merényletet követett el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom