Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-04 / 120. szám

2 fCörő&widlák Békéscsaba, 1§2Í, junius 4. Mi van ma ? 1921. junius 4-., szombat R. kath.: Ferenc hv. Prot.: Kerény. A nap kel reggel 4 óra 4 perckor, nyugszik délután 19 óra 53 (7'53) pkor. A hold kél éjjel 14 óra 17 (2'49) pkor, nyugszik d. u. 5 óra 49 (17-49). pkor Este 8 órakor Bime összpróbája. Este 9 órakor: Mozi előadás a Városi Színházban. Magyar-cseh gazdasági tárgyalások (Budapest, jun. 3.) A magyar­cseh gazdasági tárgyalások a leg­közelebbi napokban mégindulnak. A magyar bizottságok már el is in­dultak Prágába és Budapestre vár­ják a cseh megbi;zottakat is, mert a tárgyalások párhuzamosan lesznek. „Magyarország és a bolsevizmus" (Páris, junius 3.) A fenti cim alatt foglalkozik a Temps a magyar­országi helyzettel. Elmondja, hogy a kommunizmus azért 'tört ki, mert a csapatokat szétzüllesztették és a gazdasági helyzet elviselhetetlen volt. A nép erkölcsi depresszióban szen­vedett s az akkori kormány gyenge volt. A bolsevizmustól való félelem még ma is tart, de komoly alapja nincs, mert az ország anyagi és erkölcsi helyzete s a kitünö had­sereg lehetetlenné teszik annak visz­szatérését. A külföldi kommunista központok, melyek Bécsben, Pécsett, Kolozsvárott és Prágában intézik a a propagandát, eredményt el nem érhetnek. Az olasz közalkalmazottak sztrájkja (Róma, junius 3.) Ma a közép­iskolai tanárok csatlakoztak az ál­lami tisztviselők sztrájkjához, mely változatlan erővel tovább tart. Kiürítik Baranyát (Budapest, junius 3.) Baranyavár­megye és Pécs kiürítése ugylátszik küszöbön áll. Erre vall, hogy a szerb érdekeltségű Baranyai Bank Pécsről Dárdára költözött, a megyei tiszt­viselőket pedig felhívták, hogy adják be áthelyezés iránti kérvényüket. Igazolt képviselők R II. számú bíráló-bizottság ma tárgyalta Vértes Vilmos István és Benkő Gábor mandátuma ellen be­adott petíciókat s azokat elutasítva, a két képviselőt végleg igazoltnak jelentette ki. Hétfőre végeznek a költségvetéssel (Budapest, junius 3.) Bár még a költségvetés vitájához igen sokan vannak feliratkozva, a kormány re­méli, hogy hétfőn befejezik a vitáját. Fasoisták harca a szocialistákkal (Róma, junius 3.) A fascisták és a szociáldemokraták között a harcok még mindig tartanak. A szocialisták és kommunisták minden megmoz­dulását elfojtják. Legutóbb Sziraku­zában voltak heves harcok, melyek folyamán négy szocialista életét vesztette és igen sokan megsebe­sültek. Zadravecz püspök és a Löw-ügy A zsidó-sajtó már Zadravecz püspököt is támadja— A szegedi TESz tiltakozása — A főpásztor nyilatkozata Régi recept a liberális sajtónál, hogy mindenkit igyekszik megtámadni, vagy legalább is kompromittálni, aki a keresztény tábor harsosa. Minden kigondolható módot kihasználnak arra, hogy vezető embereket olyan szinben tüntessenek fel, amely legalább is nem előnyös. Igy akarják a személyeken keresztül támadni az eszméket, irányzatokat, amelyek nekik nem kedvesek. Természetesen főként a sajtó révén indítgatják ezeket az apró hadjáratokat. A zsidótámadásnak tipikus példája az, amelyet mostanában a Szegedi Napló követett ei. Zadravecz püspököt vette tolla alá. Mivel azonban sehogysem tudta komoly alapon megtámadni, nem lelvén múltjában egyetlen egy pontot sem, amely csak szürkés is lenne, a népszerű főpapot azzal akarta hivei előtt kisebbí­teni, hogy ugy állította be, mint aki meghitt „baráti" viszonyt folytatott Löw rabbival, sőt akinek ő többször „atyai tanácsát" is kikérte. A zsidó ész igy gondolkodhatott: „Ti meghurcoltátok a mi rabbinkat, nos hát most bemutatjuk a ti népeteknek a ti püspökötöket, mint aki fiúi ragaszkodással s baráti szeretettel csüggött a mi rabbinusunkon. Ez nekünk nem árthat. Sőt Löwnek csak használ, ha elhitetjük a keresztény közön­séggel, hogy barátja volt a közbecsülésben álló főpapnak. Viszont a ke­resztény-kurzuson megint vágunk egyet, ha azt irjuk, hogy annak egyik legkiválóbb harcosa Löw ur „atyai tanácsában nevelkedett". Természetesen az egész szegedi kereszténység felháborodott ezen az orvtámadáson s a szegedi Társadalmi Egyesületek Szövetsége mozgalmat indított, hogy a Szegedi Napló támadásával szemben — melyet szemen­szedett valótlanságnak, ráfogásnak, célirányos ferdítésnek és céltudatos beállításnak minősített — elégtétel adassék Zadravecz püspöknek. Ez esettel kapcsolatban a szegedi TESz. kiküldöttje előtt nyilatkozott a főpásztor, s többek közt a következőket mondta: A kérdéses hirlapi közleményben foglalt azon ki­jelentés, mélyet szájamba adtak, hogy Löw rabbi „atyai tanácsait" mindig szivesen fogadtam, nem, felél meg a valóságnak, mert vele bizalmasabb érint­kezést nem tartottam fenn és szegedi működésem alatt, bár minden felekezet lelkészénél látogatást tete­tem, rabbinusnál nem voltam. A rabbinus tanácsaira soha szükségem nem volt, eszembe sem juthatott ilyet tőle kérni, de ő maga sem terhelt meg engem soha ilyesfélével. Zadravecz püspök nyilatkozata megvilágítja az egész alattomos táma­dást. A szegedi TESz. megkeresi a fővárosi TESz-t is, hogy országos mozgalom folytán olyan fényes elégtételt adjon Zadravecz püspöknek, aminőt ő a magyarság talpraállitásában kifejtett tevékenységéért méltán megérdemel. Elfogulatlan angol vélemény Magyarországról London, junius 3. A Da'ly Telegraph, egyik legte­kintélyesebb angol újság, európai körútra küldte katonai munkatársát, Repington alezredest, hogy közvet­len tapasztalatok után tájékoztassa az angol közvéleményt a legyőzött országok állapotáról. Repington alezredes cikksorozat­ban számol be tapasztalatairól. Ma­gyarországról irt tudósítását, mely eléggé elfogulatlan, a következőkben ismertetjük a Körösvidék! olvasóival: Szóvá kell tennem azokat a ko­moly nehézségeket, amelyek még a tisztán gazdasági természetű tárgya­lásoknál is bizonyára fölmerülnek s amelyeket a háború és főképen a trianoni békeszerződés idézett föl. A magyar kormány tagjai világosan és meggyőzően magyarázták nekem, hogy a magyar nemzet cseh, román és délszláv uralom alá jutott fiainak sorsa csaknem lehetetlenné teszi, hogy a magyar országgyűlés gaz­dasági egyezséget kössön ezekkel az államokkal, főképen pedig Romá­niával, anélkül, hogy némi biztosí­tékot ne szerezzen a szerencsétlen sorsra jutott magyar kisebbség hely­zetének megjavítására. A politika és a gazdaság kérdéseit nem lehet elválasztani. Csehország­gal és a délszláv állammal talán sikerül valamilyen egyezményt létre­hozni. Romániaval azonban aligha, mert a magyar nemzet érzése sze­rint Románia vét legtöbbet a nem­zeti kisebbségek jogait védő rendel­kezések ellen. Nem bocsátkozhatom a Románia ellen felhozott vádak bí­rálásába, mert ezeket a vádakat csak a helyszínén lehet megvizsgálni. Hallom azonban, hogy a román meg­szállás alatt levő területről napról­napra tömegestől jönnek Magyar­országra olyan magyarok, akiknek helyzetét a románok tűrhetetlenné tették. Az amerikai és a skót unitá­riusok memoranduma is megerősíti ezt. A magyar nemzeti hadsereg ösz­szeállitását és létszámát a trianoni békeszerződés állapítja meg. Magyar­ország nem köteles a ratifikálásig leszállítani hadseregének létszámát. Az ország legyőzötten került ki a háborúból (?) de a magyarok meg­őrizték harcos tulajdonságaikat és szinte szent félelmet keltenek szom­szédjaikban. Nem akarnak hábo­rút, nem gondolnak Európa béké­jének felbontására, csupán megőr­zik a hadviselésre való rátermettsé­güket. A magyar kormány és a magyar nép tartózkodó viselkedése Károly király váratlan húsvéti látogatásakor helyes mértékét mutatja a magyarok józanságának. Logikusan gondol­koznak és megértik, hogy a külső politikában nagyon tartózkodóknak kell lenniök. A trianoni békeszer­ződést szivük szerint sohasem fo­gadhatják el, de nem is fognak tett­legesen ellenszegülni. Gambetta el­vét követik: mindig gondolkozzunk, de ne beszéljünk soha. Ezt a sza­bályt miudig megtartják, amig olyan világos elmék vezetik politikájukat, mint Apponyi Albert, Andrássy Gyula, Bethlen István,, Teleki Pál és Bánffi Miklós grófok. Magyarország szereti. Angliát és bizik benne. Ma talán kevésbé mint régente, mert Anglia is aláirta a trianoni szerződést, a régi barátság tüze azonban nem aludt ki egészen. Talán képtelenségnek látszik, hogy Anglia és Magyarország szoros ke­reskedelmi kapcsolatáról.' beszélek most, amidőn a tőzsde állapota annyira bizonytalan, de ha a ma­gyar korona emelkedése tovább tart, Magyarország jobb piacunk lesz, mint valaha volt. Az országnak szüksége van nyersanyagokra, gaz­dasági gépekre és sok egyéb olyan cikkre, amelyet mi is küldhetünk neki. Nagyon sok angol könyv is kell Magyarországnak, hogy a könyv­kereskedők kielégíthessék az ango­lul beszélő magyarokat. Kár, hogy csak kevés angol ember él Magyar­országon és igy kellő tájékozódás hiányában nem tudjuk az első ked­vező pillanatot megragadni a ke­reskedelmi összeköttetés helyreállí­tására. Van ebbert a tudósításban sok olyan, amit mi másként látunk, vagy ami másként is van, nagyjában azonban helyes és igaz. Minden­esetre óriási eredmény, hogy az oláh hazugsággyár képtelenségei után végre a valóságnak megfelelő tudósításokat is olvashatnak a győz­tes államok félrevezetett polgárai. Nem hollgotják; ki­az „emigránsokat" 9 Tisza-per tárgyalása Budapest, junius 3. A tárgyalás megnyitása után Gadó István dr. elnök Vágó-Wilhelm Jenő vádlottól megkérdezi, hogy fentartja-e legutóbbi kijelentését, amely szerint védőjétől a megbízást visszavonja. Vágó bejelenti, hogy ugy védője,, mint ő, lemondanak a védelemről. Gertner kéri az elnököt, vezettesse cellájába, mert rosszul érzi magát.. Kivezetik az udvarra. Elnök több mint egy órás ta­nácskozás után kihirdeti, hogy a bíróság elrendelte Dezső Alajos, Dénes Pál, Bauer Károly és Ke­mény Ferenc kihallgatását, ellenben Herceg Géza, Percei Mór, Gábor Andor, Károlyi Mihály, Lovászy Márton, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Szende Pál, Heltai r Viktor, János Andor és Schubert Ágoston kihall­gatását a biróság nem tartja szük­ségesnek. Az első tanú Fehérváry Ödön földbirtokos. El­mondja, hogy a forradalom idején az Astóriában lakott és október hó 31-én látta Kérit és Pogányt egy autóba felszállni. Vallomása nem egyezik a rendőrségen tett vallo­másával. Ezután Kéri intéz kérdéseket a tanúhoz, aki elmondja, hogy a for­radalomban Fényes főszerepet ját­szott és a menetszázadokat ő sze­relte le. Fényes kérdései után a ta­nút vallomására megesketik. / R tárgyalást holnap reggel foly­tatják. egy Istenben, hiszek egy hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában! Hiszek Hiszek

Next

/
Oldalképek
Tartalom