Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-12 / 77. szám

2 Kőrősvisíék Békéscsaba, 1921. április 12. Mi van ma ? 1921. április 11., hétfő R. kath.: Gyula pk. Prot.: Gyula. A nap kel reggel 5 óra 19 perckor, nyugszik délután 6 óra 44 perckor. A hold kél reggel 7 óra 46 perckor, nyugszik este 11 óra 18 perckor. Este fél 8 órakor színházi előadás Este 8 órakor Keresztény Daloskör próbája. 9 főispán utazása Dr. Egán Imre Békésvármegye főispánja, Kuthy Dezső ev. lelkész, valamint dr. Torkos Kálmán és Uhrin László titkárok kíséretében a tegnapi napon az orosházi járásban befejezte vármegyei körútját, melynek egyik célja az Országos Föidmivo.s Szövetség megszervezése VG... A mindenütt nagy tömegben egybegyűlt hazafias közönség telkes hangulatban, nemzetiszinü zászlókkal és jelvényekkel feldíszítve, sok helyen lovas bandériummal és virággal várta főispánját, k'r heteken át járta a vármegyét, hogy annak viszonyaival és közönségével a helyszínén megismerkedjék. A főispán a Földmives Szövetség megalakításán kivül főleg a házhelyek és kishaszonbérletek ügye iránt érdeklődött és több községben a kiküldött bizottsággal és az érdekeltekkel személyesen is folytatott tárgyalásokat. Az ez alkalommal szerzett benyomásai alapján a főispán a házhely- és kishaszonbérlet rendeletnek most tnár legsürgősebb és az egész vármegye területén egyöntetű végrehajtása céljából a vármegye alispánját megkereste az iránt, hogy az orosházi és szarvasi járás területére dr. Vangyel Endre gyulai főszolgabíró személyében, mint aki a saját járásában már sikeresen végrehajtotta a fenti rendeleteket, központi ellenőrző közeget küldjön ki, mig a gyomai, békési és szeghalmi járisok tekintetében ugy rendelkezel, hogy folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor Békésen e három járás főszolgabiráinak és jegyzői karának bevonásával külön értekezlet tartassék azon célzattal, hogy a fenti rendeletnek eddigi mikénti végrehajtása véglegesen tisztáztassék s a netalán szükségessé való felsőbb beavatkozás módja megállapittassék. Hoffmann Györgyöt elitélték Budapest, április 11. A budapesti katonai törvényszék Hoffmann György hadnagyot zendülés bűntettében bűnösnek mondta ki és egy évi súlyosbított börtönre, továbbá rangjának és kitüntetéseinek elvesztésére ítélte. A börtönbüntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Titkos egyezmény Franciaország és Anglia között. Páris, ápr. 11. A legújabb angolfrancia titkos egyezményben Anglia fegyveres támogatásáról biztosította Franciaországot a i érnetek ellen. Ezzel szemben a franciák lemondtak bizonyos ázsiai érdekeltségekről és oroszországi külön politikájukról és viszont fegyveres támogatásukról biztosították az angolokat egy tengerentúli állam támadása esetére. Ez a titkos egyezmény bátorította fel a franciákat, hogy ujabb katonai lépéseket tegyenek Németország ellen. Hogyan telepítik hi az oláhok az erdélyi magyarságot? Az oláh hatóságok panamái a repatriálások körül Békéscsaba, ápr. 10. Lapunk más helyén megírtuk, hogy vásárnap ujabb 67 waggon menekőlt érkezett Lőkösházára Erdélyből. Hetenkét több ezerre emelkedik a kitelepítettek száma. A tömeges kiutasítások közvetlen okát természetesen nem tudjuk. Egyelőre csak az a tény ismeretes előttünk, hogy a bukaresti kormány tüzzelvassal ki akarja irta i Erdély magyarságát, hogy „hódítása" biztossá váljék. A kiutasttások körülményei felől némileg tájékoztatnak az erdélyi lapok hirei, amelyek a cenzúra ellenére is beszámolnak azokról a panamákról, amelyeket a Bukarestből betelepített „nagyromdn" tisztviselők követnek el és amelyeknek erdélyi magyar családok az áldozatai. A rendőrség, a „sziguranca", a lakáshivatal és a prefektura mind, mind pénzre, az áldozatul kiszemelt szerencsétlen erdélyi magyar testvéreink utolsó fillérjeire éhesek. A pénz kicsikarására ezer önkényes fegyver áll rendelkezésükre. Az „Ellenzék" (Kolozsvár) egyik legújabb száma arról számol be, hogy a kolozsvári lakáshivatal egy Pincelea Péter nevü oláh számára, aki az „Ardealului" cimü oláh korI mánylap kiadóhivatali tisztviselője, j elrekvirálta Deák János iparos lakását. Deák kétségbeesetten vette tudomásul a lakáshivatal 330-347—9 számú Ciplea lakáshivatali elnök aláírásával ellátott végzést, amelynek érteimében hét tagu családjá al együtl 24 órán belül az utcára került. Minthogy pénze nem volt, amivel §a lakáshlvatalt megvesztegethette volna, panasszal ment a fellebbezési fórumok elé. A felsőbb hatóságok megígérték, hogy megvizsgálják ügyét. Másnap pedig ujabb végzést kézbesítettek neki, amelyben arról értesítették, hogy a repatriálását^ megfellebbezhetetlenül elhatároztak Af másik hír szerint, amely az „'j£llenzék"-nek ugyanabban a szájában jelent meg, a nagybányai szighránca az egész város lakosságát } „ellenőrző vizsgálat" alá vette. Ez alkalommal mintegy száz egyént (talán felesleges mondanunk, hogy a „legveszedelmesebb" magyar családapákat,) helyeztek őrizetbe, akiknek az igazoló iratait nem találtál^ rendben^ (?) Azonnal intézkedtek, hogy ezew pár napon belül Magyarországra távozzanak. Érdekes, hogy az őrizetbe vett nagybányaiak között több zsidó kereskedő is volt, akikét 10—10 ezer lejnyi váltságdíj befizetése után kellő igazoló iratokkal szereltek fel és helyükön hagytak. Zászlóbontás és beszámoló Balláék gyűlése Gyenge bizalom szállítás és mosakodás Békéscsaba, április 11. Végre felvirradt a várt nap! Balla Aladár beszámolt. Ez a beszámoló ugyan zászlóbontásnak, az „uj párt", a független ellenzék zászlóbontásának volt kikürtölve, de nem hallottunk egyebet, mint rnosakodást a sajtóban megjelent támadások miatt, erőtlen vádaskodásokat a keresztény és nemzeti eszme harcosai ellen és — öndicséretet. Volt még egy elegáns gesztus is. Visszaadta a mandátumát Balla ur, hogy Nigrinyi János a már előre elkészített bizalmi nyilatkozatot felolvassa és Timár Endre husz egynehány emberrel elfogadhassa. Megtisztelő és megnyugtató, hogy Balla ur beszédének legnagyobb részét a Körösvidék töltötte be. Ugylátszik, vállalt kötelességünknek, a keresztény és nemzeti eszme szolgálásának jól megfeleltünk, mert kiérdemeltük Balláék nemes haragját. A képviselő ur különben pénteken este érkezett Csabára. A vasútnál Nigrinyi János, Timár Endre, Madarász György, Pollák Arnold, Wallfisch Ferenc dr., dr. Vértes István és dr. Vértes Andor fogadták. Szombaton este fellátogatott a Kisgazdabálra is, de bizony nem sok sikerrel. Már a belépésnél megtörtént az a komikum, hogy — senki nem ismerte fel a város képviselőjét. A vasárnapi gyűlés pontosan 3 órakor kezdődött. S hogy a hármas számnál maradjunk, háromszáz főnyi „tömeg" tolongott a kezdetkor a Csirkepiacon. Balla a következő beszédet mondotta: Panaszkodás i i Tisztelt Barátaim! Ha az ember | az ut porát, sarát megtisztítva bemegy a társaságba, ott, ahol szívesen látják a vendégségben, igyekezik kinthagyni ugy-e az útnak rátapadt porát, sarát, megmossa kezeit, hogy ne piszkos kézzel üijön annak asztalához, aki öt vendégül fogadja. Én is, mielőtt hozzátok jövök és hozzátok szólok, először a rám fröccsent sarat, port, piszkot akarom lerázni magamról. Amikor Magyarországon az úgynevezett közéleti szereplók már egyéb érvvel nem tudják magatartásukat erősíteni, akkor a velük szemben álló emberekre rágalmak szórásával, az utca sarának fröcskendezésével igyekszenek maguknak biztosítani pozíciót, hatalmat. Igy vagyok én ebben a városban is. Most, hogy én, tisztelt Barátaim, amint talán méltóztatnak emlékezni, minden fontosabb politikai kérdéshez és a Ház asztalán fekvő törvényjavaslathoz szerény tehetségemhez képest hozzászólni igyekeztem és amikor észrevette a svájci és bécsi parancsot leső kormányzótársaság, hogy ez a Balla kezd kissé bátran és őszintén beszélni, akkor elővették a régi sópénzen felhizlalt és olvasó közönség nélkü' szenvedő 8 Órai Újságot és mielőtt a királykérdés problémájához hozzá kívántam szólni, egy nappal előbb jelentette ez az újság, hogy „Balla Aladár a fórumon" és sajnálja, hogy a büntető törvénykönyv engem még nem üldöz. A Körösvidék protektora jelentette, hogy itt internacionálét énekeltek, mikor engem megválasztottak. Bejelentem, hogy dr. Wagner Károly ügyvéd utján sajtópert inditoftáffl a Kőrősvídek ellen, hogy legyen neki alkalma bizonyítani azt, hogy miért kellett volna engem becsukni. Annyi bizonyos, hogy mi ellenzékiek elhatároztuk, hogy nem engedjük meg, hogy azok, akik a legnagyobb bűnösök Magyarország katasztrófájában, tovább is a közélet elején álljanak. Minden más országban, akik háborúra uszítottak, odakerültek a vádlottak padjára. És mit látunk ebben a szerencsétlen országban ? Azok akarnak a hatalomhoz ragaszkodni, akik csak a háborút hirdették. Ez a mostani szomorú politikai helyzet késztetett engem és hét barátomat, hogy szabad mozgásunkat visszanyerjük, kilépjünk a kormányt támogató pártból és mint ellenzék állhassunk a küzdők élére, hogy legyen, aki megmerje mondani, hogy melyek a kormány mulasztásai s mi a kötelessége. Hiába csinálták meg a földbirtokreform szép müvét, a közigazgatás az, mely ennek végrehajtását megakadályozza (?). Ezt tétlenül tovább -Jiézní nem lehet. Ez a főoRa annak, hogy kiléptünk és ellenzékbe mentünk. Ebből az alkalomból vezércikket irt a Körösvidék, hogy le kell mondani mandátumunkról. Majd lemondunk kívánságára. Azok az urak, akik most kurzust tartanak, hatalmukat csak ugy tudják fenntartani, hogy nem engedik meg, hogy azt Írjunk, amit akarunk. Ezután a királykérdéssel foglalkozott Balla, a maga módján, sőt még azt is megengedte magának, hogy élő törvényt nem pontosan citált. Majd igy folytatta: Ne csak azokat a szerencsétlen, eltévelyedett embereket üldözzük, akik a helyzet kényszere folytán a vörös hadseregbe, vagy valamely nemzeti tanácsba, vagy hasonló alakulatba belekerültek, akik ezrével még most is sok városban ülnek, szenvednek és a férgeknek jó táplálékul szolgálnak soványodó testükkel. , Látom, hogy a legmagasabb állami állásokban vannak emberek, akik még a Károlyi-kormány idejében politikai funkciókat teljesítettek, sőt rendelkeznek az internáltak felett. A szegény emberek pedig nincsenek magas állásban. Én a szegénynek barátja voltam, vagyok és maradok, akárhogy írják rólam, hogy én ígéreteimet nem teljesítem. Mi ellenzékiek a kormány azon intézkedésével sem vagyunk megelégedve, hogy még mai napig sem hozta be a szabad forgalmat ugy az ipáiéi, mint a mezőgazdasági cikkekre nézve. A tisztviselők, a szegény emberek nagyon jól tudják, hogy ahoz a 7 kilós fejadaghoz, amelyből kettő néha dohos kukoricaliszt, legalább még 7 kilót "kell beszerezni, azt pedig tiltott uton és ezért méregdrágán kell beszerezni. Ha szabad forgalom van, akkor szabad forgalom lesz az összes szükségleti cikkek terén. Ha a szabad forgalmat az egész vonalon biztosítja a kormány, akkor egyszerre a mostaninak legalább is felére száll le minden cikk ára. A legtöbb gazdasszony, hogy a zaklatást elkerülje, inkább oda adja a tejet a malacoknak és a szegény özvegyasszonyok, gyerekek tej nélkül maradnak az egész országban. Az a pénzügyi politikánknak is a legnagyobb baja, hogy nem igyekszik a nép gondolatvilágába bele-