Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-12 / 77. szám

Békéscsaba ,. 1921, április 10. Körösvidék 3 találni magát és onnan meríteni az irányítást. Neki a lakosság igényei­vel, erejével tisztában kellene len­nie, hogy tudjon helyes pénzügyi politikát csinálni. Ezután áttérek arra a témára, amelynek érdekében egyik interpel­lációmat tartottam meg. Tudják önök, mi a közszabadság ? A köz­szabadság az, hogy minden pol­gára ennek az országnak gondo­latait szabadon terjeszthesse, köz­vetítse, hogy mindenki ott «:s ak­kor egyesülhet barátaival és társai­val, ahol és amikor akar. Csakhogy nem használ itt semmi sajtócenzura, a közszabadság eltiprására. Hát ha Önök meg vannak elé­gedve ezzel az irányzattal, melyet uj, ellenzéki munkálkodásunk során magunk elé tüztünk, ha Önök azt mondják, hogy folytassam ezt a harcot, melyet nem a magpm ér­dekében s nem egy kis osztálynak, egy klikknek érdekében folytatok és ha akkor, mikor annu' megtá­madtatásnak, annyi rágalomnak va­gyok kitéve, Önök azt mondják, hogy „bizalmunkat nem vonjuk meg Tőled, akkor ott leszek, a jövő hé­ten néhány erős harcossal megsza­porodva, mert a becsületes politi­kus nem él vissza a nép bizalmá­val s azt mondja : „csak a nép mil­lióinak akaratának megfelelően kí­vánok dolgozni." Én az Önök ke­zébe visszaadom mandátumomat, mert, én ellenzékivé lettem, pedig kisgazdapárti programmal válasz­tottak meg. Méltóztassanak most már itélni. Ha ugy határoznak, hogy az én eljárásom nem felelt meg az Önök kívánságának, akkor én szí­vesen félre állok és kívánom, ta­láljanak maguknak nálam különb, jobb, becsületesebb és bátrabb em­bert, aki síkra száll a nép jogai­ért. Kívánom, hogy a gyűlés fo­lyamán Önök határozzanak és én mint egyszerű, tisztességes munkás polgár meg fogok hajolni a nép ítélete előtt. Az Isten Önöket so­káig éltesse. A beszéd egész folyama alatt, da­cára a frázisoknak és a vicceknek, amikkel Balla ur kedveskedett hall­gatóinak, igen gyér volt a lelkesedés. Összesen 5—6 emlier mondotta, hogy „mán fogagyun* el! . . ." Tomory Jenő képviselő beszélt ezután. A jól bevált recept szerint Áchim L. András szellemét idézte. Azt a merész kijelentést kockáztatta meg, hogy ha Balláék nincsenek, ma itt oláhok vannak (?!) Ezután el­mond két igen régi viccet s Ballát agyba-főbe dicsérve ajánlja a nép figyelmébe. Nigrinyi János ezután határozati javaslatot terjeszt be, hogy a nép­gyűlés szavazzon bizalmat Baliának. Miután a közben több mint ezer főre felszaporodó kíváncsi tömeg erre nem válaszolt, Balla kérésére Timár Endre intézett kérdést a gyűlés hall­gatóihoz, mire vagy húszan egyhan­gúlag elfogadták a határozati javas­latot és bizalmukról biztosították Ballát. Timár Endre ezután bezárta a gyű­lést. Gyér éljenzés. Balla szól: Men­jünk a footballra 1 S híveivel elindul, zsebében a „megerősített" mandá­tummal az Előre pályája felé. Ezzel a méla akkorddal végződött a régvárt gyűlés, mely szenzációkat igért és semmit sem adott. Egy polgár kérelmét nem teljesí­tette Balla s ez volt a gyűlés egyik derűs epizódja. Mikor ugyanis „vissza­adta mandátumát a nép kezébe" — egy közbeszólás hangzott el: — Adja irásba! Erre nem kapott feleletet a közbe­szóló. — Éjfélig lesz villanyáram. A villanytelep agilis igazgatója azt a kellemes hirt közölte velünk, hogy mától kezdve a telep este 6 órától éjféli 12 óráig szolgáltat áramot és a világítási időt olyanformán igyek­szik meghosszabbítani, hogy azáram­szolgáltatást fokozatosan korábban fogja megkezdeni. A villamos üzemü műhelyek és gépek tulajdonosainak érdekében arra törekszik, hogy men­től előbb lehetővé legye a délután négy órától éjfélig tartó üzemet. — Gyászistenitisztelet. Április 9-én mult két éve, hogy Simkó Ká­roly, a békéscsabaiev. egyház buzgó tanítója hosszú, kinos szenvedés után olasz hadifogságban elhunyt. Az évforduló napján, a kistemp­lomban tartott gyászistenitiszteleten Korén Pál lelkész emlékezett- meg az elhunyt buzgóságáról, hűségéről s munkásságáról. A gyászistentisz­teleten a család és rokonságon ki­vül megjelent az ev. tanítótestület teljes számban, az elhunyt nagy­számú ismerőse, barátja és igen sok hálás szülő. Az ev. tanítótes­tület elhunyt kartársa emlékének megörökítésére koszorumegváltás cimén 1000 koronás alapítványt tett, melynek kamatából az évzáró vizsgálat alkalmával a Síp-utcai iskola — ahol az elhunyt tanított, — legjobb tanulója könyvvel jutal­mazandó. — Hatvanhét waggon mene­kült. Nem tudjuk mi történhetik odaát a havasok alján, hogy hosszú menekültvonatok ismét egymásután futnak keresztül a határon. Az el­múlt hét minden napján hirt adtunk menekültvonatok érkezéséről, ame­lyek legrövid^bbike 40 waggonból állott. Vasárnap ismét 67 waggon menekültet telepitettek ki az olá­hok Lőkösházára. — Iskolai hír. A békéscsabai állami polg. fiúiskolában a magán­vizsgálatok junius hó második, vagy julius hó első felében lesznek. A kellőképen felszerelt kérvények má­jus hó 10-ig az intézet igazgatójá­nál nyújtandók be ; minden máskép intézett kérvény késedelmet szen­ved. Korom, igazgató. — Széchenyi István gróf ha­gyatéka. A Magyar Történelmi Társulat bizottságot küldött ki a bécsi titkos levéltár magyar anyagá­nak felkutatására. A hatalmas munka első eredménye az a könyv, amely Széchenyi István hagyatéka cimen rövidesen meg fog jelenni. Előfi­zetési ára 400 korona. Sipos András ev. lelhész szabadlábon 9 gyulai törvényszék hét ítéleti Gyula, április 11. A gyulai törvényszék hétfőn délelőtt két olyan perben hozott ítéletet, amelyet az egész vármegye közönsége nagy érdeklődéssel kisért. Az egyik per vádlottja Sipos András csorvási evang. lelkész volt, akit a biróság csupán vétség elkövetésében mondott ki bűnösnek és 10 hó­napi fogházra itélt összbüntetésképen. A büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette és elrendelte Si­pos András azonnali szabadlábra helyezését. Suszterovics Károly betűszedő felett is hétfőn délelőtt ítélkezett a gyulai törvényszék. Ellene az volt a vád, hogy túszokat szedett a kommün idején. Személyes szabadság megsértésének bűntettében mondották ki bű­nösnek és 7 hónapi börtönre ítélték, amiből 6 hónapot és 29 napot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. Suszterovitsot kedden bocsájtják szabadon. — Eljegyzés. Krsnyák Jolánkát eljegyezte Pataky Lajos. — Egy városrész TÍZ nélkül. Szombati számunkban már figyel­meztettük a hatóságokat arra, hogy a kaszárnya melletti ártézikut any­nyira rongált állapotban van, hogy vízszolgáltatása csaknem megszűnt. Figyelmeztetésünk óta még mindig nem történt semmi a tarthatatlan áilapot kiküszöbölésére. A kut csövei széjjel repedve, kiszáradva pusztul­nak utcagyerekek különös kedvtelése közben, akik tégladarabokkal kala­pálgatják és dobálják az elárvult, védtelen kut különböző értékes ré­szeit. Megmagyarázhatatlan az a közöny, amivel az orvoslásra illeté­kesek nézik a kut teljes pusztulását. Csodálkozunk felette és most már másodszor ajánljuk az illetékesek figyelmébe, hogy gondoskodjanak a lehető legrövidebb időn belül a kut rendbehozataláról, az alsóváros víz­szükségletének biztosításáról és ar­ról, hogy a jövőben jusson rendőr az ilyen értékes és fontos közvagyon megőrzésére is. — Malária Szászvároson. Szász­városon egyre nagyobb méretekben terjed a malária. Kolozsvári jelentés szerint eddig mintegy 50 megbete­gedés történt. Az orvosok megál­lapították, hogy a város közelében levő Solymostö mocsorai terjesztik a veszedelmes betegséget. — Uj vállalat Csabán. Váro­sunk közgazdasági érdekeit előnyö­sen szolgáló automobilforgalmi vál­lalatot létesített Dorn István mér­nök. Egyelőre személyfuvarozásra a város belterületére, a környékbeli és távoli városokba és a demarká­ciós határig, tekintettel a körülmé­nyes vasúti és kocsi közlekedésre. A vállalat a már ittievö autókkal pár nap múlva megkezdi műkö­dését. — Adolf megszökött. Békés­vármegye Hivatalos Lapja közli : Deutsch Adolf békéscsabai lakos, aki ellen kihágási eljárás van fo­lyamatban, ismeretlen helyre távo­zott. Körözendő és feltalálás esetén a m. kir. államrendőrség békéscsa­bai kapitánysága értesítendő. — Menekültek összeírása. A polgármester felhívja az összes Békéscsabán tartózkodó menekül­teket (repatriáltakat), hogy haladék­talanul jelentkezzenek személyi- és családi adataik összeírása céljából a városháza nagytermében. Az ösz­szeirás április 12-től kezdve na­ponta délután 2 órakor Jíezaődik. — Duna—Tisza csatornát ter­veznek a szerbek. A Dunát Sza­lonikivel akarják összekötni s ez a csatorna Szabadka érintésével a Tiszát is összekötné. A talajviszo­nyok miatt azonban aligha fog ez a terv sikerülni. — Az eperfák védelme. A bel­ügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben szigorúan utasítja a ha­tóságokat az utak és utcák mentén levő eperfák lelkiismeretes gondo­zására. — Lopás. Szirtes Jenő városi állatorvos lakásának ablakából va­sárnap d. e. 8—9 óra között több, szellőztetés céljából kiteritett ruha­neműt elloptak. Az ellopott ruhane­müek értéke 8—10 ezer K. — Adomány. A Kisgazdaifjak Művelődési Egyesületének belépő­jegymegváltás cimén dr. Láng Fri­gyes 50 koronát adományozott. Az összeget rendeltetési helyére jut­tattuk. — Köszönetnyilvánitás. Árvay Rezső az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség javára 100 koronát ado­mányozott, melyet a Szövetség kö­szönettel nyugtat. x Kis Kávéház a Nádor Mozgóban. Kine ismerné Max Linder francia humor királyt kinek már számos alakítása sok kellemes estét szerzett a csabai publi­kumnak. Ugyanis tegnap volt a Kis Kávé­ház cimü vígjátéknak a bemutatója s mon­dani lehet, hogy Max Linder felül múlja önön magát. Ezen briliáns vígjáték slágert még csak a mai napon mutatja be a Ná­dor mozgó. „Bőrharisnya" Copper bájos ifjúsági regényét április 14. és 15-én mu­tatja be a Nádor mozgó. I Hz Aurora hangversenye r Az Aurora folyó hó 9-iki hang­versenye szépszámú közönséget von­zott a kultúrpalota „nagytermébe." Engel Iván tartalmas s komoly muzsikus. Finom technikája, erősen drámai egyénisége, dekoráló kész­sége, biztos világszemlélete szép és fejlődő jövőjű művésszé teszik. Sándor László elsőrendű nívóig nőtt ügyes vonótechnikája kissé még határozatlan tónusa, de fejlődőképes a felfogása. Előadása, felfogása még az iskola hatása alatt áll, neki még élnie, tapasztalnia kell, hogy e hatást egyéniségével cserélje fel. Fradck Cézár (1822-90) költészet­tel és finom harmóniával teli zon­gora-hegedű szonátájában nem jutott kellőkép érvényre a mü eszmei tar­talma: a szerelem. Beethoven (1770—827) cis-moll szonátája kissé modoros előadásban brr, de sokhelyütt érdekes felfogás­ban került felszínre. Presto-jában azonban már teljes színnel törhetett elő a sok fény és csillogó pompa. Mendelsohn (1809-47) e-moll he­gedű-verseny zokogó, majd káprá­zatosan csillogó motívumait érett s komoly előadásban, mély átérzésben interpretálta Sándor. Kár, hogy az erős kiséret sokszor — mint a többi müvekben is — egészen letompította a hegedűt. Liszt (1811-86) csodálatos A-dur versenyét hallottuk ezután. Szines és nagyvonalú előadással, biztos s objektív világszemlélésével tolmá­csolta a nagy költő érzésvilágát. Csak az a kár, hogy a zenekar kíséret­nélküli, de átirott mü üresen, héza­gosan hangzott s emiatt megfelelő árnyalások, hangulatecsetelések sem domborodhattak ki kellőkép. Kreisler F.: Kinai tamburinja na­gyobb hatást váltott ki: a kis, de igen előkelő művészetet igénylő da­rab Sándor ujjai alatt a közönség szempontjából a legsikerültebb volt. Engel Iván még két szerzeményét adta elő. Az idegen hatás még erő­sebb egyéniségénél; különösen Cho­pin hagyott müvein erősebb nyo­mokat; mindamellett leszűrő jellegű művészete fordulópontos. A közönség — bár illetlen viselkedésével sokszor zavarta az előadás sima menetét — hálásan tapsolt a két művésznek. Pongrácz Géza. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom