Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-26 / 113. szám

2 Körősviűék BcKCscsaba, 1921. mdjus 26. a svéd szociáldemokraták és a .iberálisok az antanthoz húztak, a parasztság s az intelligencia a középponti hatalmakhoz. A háború utáni antant-intézkedések azonban a liberálisokat és a szociáldemokratákat is elidegenítették az antanttól. Branting miniszterelnök, aki régebben nagy franciabarát volt, ujabban igen erősen ir az antant ellen. A trianoni béke kinyitotta az emberek szemét. Svéd egyházi körökben erős mozgalom indult meg az összes keresztény s főleg evángelikus egyházak egyesítése érdekében. E gondolat megvalósitását tekinti,, az upsalai érsek élete céljának. Ő is ezért jött ide, utjának nincs politikai, hanem tisztán egyházi célja. Svédországban ismerik az evang. egyház nehéz helyzetét: tudják, hogy egyházunk kétharmad részét elszakították, egészen világos képük azonban nincs még e kérdésről. Tudják, hogy két teologiai főiskolánkat elvesztettük, de reméli, hogy a harmadikat (a sopronit) sikerül megtartani. Csak egy hete van Magyarorszákiváló evángelikus iskolák igen mély benyomást tettek rá. Meglátogatta a budapesti fasori ev. főgimnáziumot, a kőszegi ev. leánygimnáziumot és internátust, a soproni licenust és több főiskolát. Eddig csodálkozott azon, hogy a kis ev. egyház Magyarországon oly nagy befolyást gyakorol a kulturális életre ; tapasztalatai alapján ennek okát a jó ev. iskolákban látja. A magyar népet közelebbről még nem ismerhette meg, Békésmegyébe épen azért jött le, hogy e téren is tapasztalatok t szerezzen. Táviratok Besztercebánya, május 25: A felvidéki tót lakosság népgyűlést tartott, amelyen hevesen követelte az önkormányzatot. Newyork, május 24. Az amerikaiak európában elesett 5000 amerikai katona emlékére gyászünnepet rendeztek. A Franciaországból hazaszállítottak sírjára koszorút helyeztek, amelynek szalagján az alábbi felirat voít olvasható: „Soha többé nem szabad megtörténnie /" Páris, május 24. A né.net kormány a felsősziléziai események következtében elküldött francia jegyzékre kedvező választ adott. Elfogoiitü o nemzetgyűlés az uj indemnitási javaslatot Budapest, május 25. A nemzetgyűlés mai ülésén általánosságban is, részleteiben is változatlanul elfogadta a kéthónapos indemnitási javaslatot. Ugyancsak változatlanul fogadták el a fémjogi bérilletékről, a bányamivelés, a cigarettapapír és cigarettahüvely megadóztatásáról, az értéktárgyak kiviteli illetékéről, a postai portómentesség megszüntetéséről és a védjegyek oltalmazásáról szóló javaslatokat. Schandl Károly a következő felszólaló. A Máv. konszolidáció óriásit haladt. Azt nem ismeri el, hogy a nemzetközi szociáldemokrácia és a munkáskérdés egy volna. Hegyeshalmi keresk. miniszter köszönetet mond az elismerésért a Máv. nevében. Ezután áttértek az interpellációkra. Rassay Károly a Drozdy-ügyben interpellál. Követeli, hogy a vizsgálatot azonnal szüntessék be s az iratokat tegyék a Ház asztalára. Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter ismerteti a Drozdy elleni vizsgálatot s kijelentette, hogy az igazságügyminiszter nem utasíthatja a királyi ügyészségeket. Rassay nem vette tudomásul a választ. Kerekes Mihály a belügyminisztert interpallálja a csendőrök visszaélése miatt. Borgulya Pál a szarvasi biróság létszámának szaporítását kívánja. Az igazságügyminiszter felvilágosítását tudomásul vette. Szűcs Dezső a pápai ker. munkásegyletek feloszlatását tette szóvá. Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek. Az ülés vége negyed 4 órakor. Mi van m a ? 192i. május 26., csütörtök Róm. kath.: Űrnapja. Prot.: Fülöp. A nap kel reggel 4 óra 12 perckor, nyugszik délután 7 óra 43 perckor. A hold kél este 11 óra 11 perckor, nyugszik reggel 8 óra 15 perckor. D. e. 11 órakor: Az Országos Polg. Isk. Egyesület közgyűlése a polgári fiúiskolában. D. u. 5 órakor: Válogatott városközi footbali mérkőzés. D. u. fél 7 órakor: Mozielőadás a Városi Szint)ázban. Este 7 órakor: B1ME dalárda összpróbája. Este fél 9 órakor: Mozi-előadás a Városi Színházban. 1921. május 27., péntek R. kath.: Béda et. Prot.: Béda. Nap kél reggel 4 ó. 11 p., nyugszik este 7 ó. 44 p. Hold kél éjjel 11 ó. 41 p., nyugszik reggel 9 ó. 14 p. Este 8 órakor: Ker. Daloskör összpróbája. A MOVE mükedvelő-estje a Városi Színházban. Oláh katonaszökevények Békéscsabán Elteidéit a hangnlaf az erdélyi ezredekben Békéscsaba, május 25. Kedves vendégek érkeztek városunkba. Erdélyi katonák! Magyar katonák, akik a hosszú háború alatt ezer és ezer halállal néztek farkasszemet elszántan, hősiesen és akiket annyi drága, véren szerzett diadal után a legszörnyűbb iga, az oláhok igája várt feldúlt otthonukban. Magyar- és románajku erdélyi bajtársak, akik éveken át együtt küzdöttek, most együtt szöktek át Csonkamagyarország könnyel áztatott földjére, hogy örömhírt hozva, ünnepet szerezzenek nekünk, hogy elmondják, hogy odaát, az elrablott földön egyformán várja-várja a szabadulást Erdély és Bánát magyarja, szásszá és románja s ha elkövetkezik az ideje, utolsóig elszántan állanak mellénk. Munkatársunk hosszas beszélgetést folytatott a szökevényekkel, akik — különösen a románajkuak — igen sok érdekes dolgot mondtak el Nagyrornáriia katonai viszonyairól. A bánáti és szebenvidéki románifjak előadása szerint az egész oláh hadseregben tarthatatlanok az állapotok. Zsoldot már 5 hete nem kaptak. Az élelmezés elviselhetetlen. (Ebéd: bab, burgonya és aszaltszilva egybeföve. Kenyér helyett puliszka járja. A legénység tetötől-talpig le van rongyolódva. Lábbelije a bocskor, amelyen a lovasságnál és a tüzérségnél kötelező a sarkantyú viselése. A határmenti vidékeken az ostromállapot kihirdetését a katonaság és a polgári lakosság elkeseredett hangulata tette szükségessé. A.z oláh tisztek csak a legnagyobb embertelenség árán tudják tekintélyüket fenntartani. A lakosságtól (a román ajkuaktól is) mindenütt nagymennyiségű* élelmiszert és fehérneműt rekviráltatnak maguknak teijesen ingyen, amiért széltében gyűlölik és Bukarestbe kívánják őket vissza. A.z öromániai tisztek lenézik az erdélyi tiszteket. Magyarok, szászok, megbízhatatlannak minősített erdélyi és bánáti románok, vafamint a besszarabiai oroszok is legfeljebb hadnagyi rangot viselhetnek, még ha magasabb rangú tisztek voltak is azelőtt. A románajku erdélyi fiuk munkatársunknak arra a kérdésére,' hogy most mihez akarnak kezdeni, egyszerre, csillogó szemmel jelentették ki, hogy dolgozni akarnak Magyarországért, ha kell szerszámmal, ha kell fegyverrel! Békésmegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése fllmády Séza indítványa ílpponyi ünneplése ügyében Gyula, május 25. Békésmegye törvényhatósági bizottsága május 25-én, szerdán délelőtt közgyűlést tartott. A tárgysorozat előtt az alispán Apponyi Albert grófról emlékezett meg ünnepéltetésével kapcsolatosan. A jelenlevőket üdvözölve, megnyitotta a közgyűlést és bejelentette Almády Gézának és 85 társának az indítványát, amely szerint üdvözlőiratot intéz a megye törvényhatósága Apponyi Albert grófhoz születésének 75-ik évfordulója alkalmából, az országos ünnepélyen pedig egy, az 1 alispán vezetése alatt önkéntes jelentkezőkből alakuló küldöttséggel képviselteti magát. Az alispán éljenzésse! fogadott szavai után Almády Géza az alábbi ünnepi beszédet mondta el: Mélyen tisztelt ünneplő közgyűlés! Ugy érzem, hogy ma május 28-ika van és hallom a budapesti Szent István bazilika mélyhangu ünnepi harangjának kongását, amellyel a híveket az országos Te Deumra szólítja. Látom, amint Magyarország Kormányzója Apponyi Alberttel együtt lép be az Isten Házába, amelyben már együtt vannak a magyar főhercegek, a miniszterek, az ország nagyjai, Csonka- és Nagymagyarország minden részéből a nép sokadalma vallás-, párt- és osztálykülönbség nélkül, hogy hálát adjanak a Mindenhatónak Apponyiért és imádkozzanak Apponyi életéért, imádkozzanak a Hazáért! Lelki szemeimmel látom, amint az istentisztelet után a nemzetgyűlés, a kormány, a nemzeti hadsereg, a megyék, a városok, a falvak, a társadalmi szervezetek küldöttségei felvonulnak a nemzet Apostolához, Apponyihoz, hogy nemes életének 75-ik, dicsőséges közéleti munkásságának 50-ik évfordulója alkalmából köszöntsék és hálálkodjanak a nagy államférfiunak azért, hogy ötven éven át egyedül a hazáért élt és dolgozott, a magyar névnek becsületét pedig a nagyvilágnak újból kivívta. Amikor pedig az egész nemzet ünnepel, ebbe az országos harmóniába Békésmegye közönsége is beleolvadni és ünnepelni kiván. Az ünnepi orgona hangjai ielki egységet terem ive, természetesen elnémítanak minden pártpolitikát és Apponyiban mindenki csak az igaz magyar nemzeti eszme vezérharcosát látja, akire most e súlyos viszonyok között az a nagy hivatás vár, hogy a nemzetet a sok karibdisz és ezer veszély között hitével, akaratával és bölcsességével az ujjá teremtett és megerősödött Nagymagyarország igéretföldjére vezesse. Ma tehát itt a megyeházában azért is gyűltünk egybe, hogy megemlékezzünk hazánk nagy fiáról, Apponyiról és részt vegyünk az országos ünneplésben. Az alispán ur kitüntető megbízásából nekem jutott a szerencse, hogy a beterjesztett indítvány kapcsán méltassam Apponyit, ami azonban emberi gyarlóságomnál fogva nem könnyű feladat, mert Apponyi tevékenysége az országos ügyek, a kultura, a tudomány, és a szociális kérdések mezején, valamint a hazaszeretet megnyilvánulásában olyan j gazdag, hogy igazán nem tudom, inin kezdjem kincses, érdemeinek feltárását. A nagyműveltségű hazafi és emberbarát lelkébe tekintve, benne a mély vallásosság, a krisztusi morál és a lángoló hazaszeretet harmonikus összeolvadását látjuk. Közéleti pályája pedig valóságos tükörképe a magyar nemzet ujabb félszázados történetének. Bár Bécsben született és az osztrák karlsburgi intézetben nevelkedett erős magyar nemzeti érzésével már tanuló korában kitűnt. Így amikor Schmerling az intézetet meglátogatta és a tanárok azt akarták, hogy Schmerlinget Apponyi üdvözölje, ezt azzal tagadta meg, hogy ő nemzete ellenségét nem köi szöntheti. Midőn pedig osztrák tanulótársai a magyar irodalom létezését kétségbe vonják, Apponyi Vörösinarthy egyik drámáját lefordítja németre és ezzel fegyverezi le tanuló társait. Széchenyi a lángeszű gyermekben látja már a jövő legnagyobb magyarját. A 13 éves Apponyi tökéletesen beszéli Cicero nyelvét és anyanyelvén kivül a német, francia, olasz, és angol nyelvben oly tökélyre viszi, hogy az idegen nyelvű irodalmi embereket is bámulatba ejti. Társadalmi téren min .ionkor megértő, igaz szociálpolitikusnak bizonyult, aki embertársaiért minden áldozatra kész.